Kategória: Beharangozó
A nagy reformok közepette azért ma a Vidivel is játszunk
Mielőtt good old Hanta begyűjti a Pulitzer díjat oknyomozó/véleményvezér újságírás kategóriában, a blogunkat pedig az egy posztra jutó felcsútgyalázások határértékének permanens túllépése miatt betiltja a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, gyorsan nyomok még egy beharangot és kibeszélő-lehetőség posztot a Vidi-meccs előtt. Mert azért az is lesz ma, és a Hali tegnapi sikere után a múlt vasárnapi nyugalmam minimálisan, de inogni látszik. “A nagy reformok közepette azért ma a Vidivel is játszunk” bővebben
Mikor ha nem ma?
Május 9. a Győzelem Napja, a Nagy Honvédő Háború, és egyben a második világháború végnapja, amit a szovjet hagyomány miatt Európa ezen felén ugyebár egy nappal később tartunk. Ilyenkor aztán lehet felvonulni, megmutatni, hogy milyen haditechnikával rendelkezünk épp, hadd röhögjön rajta a képzelt ellenség, aki úgyis tud addigra mindent, sőt kicsivel tán többet is mint mi magunk. A lakosság meg szórakozik, ezt hívjuk parádénak.
Annyira szánalmas, hogy Paksról mindig a halászlé jut eszembe, ellenben büszkén vállalom
Nem kertelek tovább, és kimondom inkább: Rossival alakulni látszik valami.
“Annyira szánalmas, hogy Paksról mindig a halászlé jut eszembe, ellenben büszkén vállalom” bővebben
Balf***ok között
Az idény tükre…
…volt a tegnapi meccs. A 80. percben még úgy ültem a lelátón, hogy két dologban voltam biztos:
- bennmaradtunk;
- a beszámoló poszt első bekezdésében (ami arról szólt volna, hogy bennmaradtunk).
Mert hát mi másra irányították volna gondolataim a látottak? 80 percen át koncentrált a csapat, szívósan védekezünk, amikor hibázunk (ami azért nem volt ritka), akkor pedig ótvar mázlink van. A gól is: felső kapufát fejel a pécsi srác, az ellentámadás második hullámából meg mi lövünk gólt, gyakorlatilag a harmadik kapura lövésünkből a meccsen, szemben a rengeteg pécsi nagy helyzettel. (Csúsztatok picit, mert a rengeteg helyzet nagy része ezután jött tőlük, és az a rengeteg is alig több, mint féltucat). Tiszta 1996-os MK-döntő. Ezek után itt csak jó vég következhet.
Aztán a pécsiek porlasztottak kettőt, mi meg lelkesen odaálltunk és letüdőztük a galambokat. Szívem szerint azt mondanám, essünk is ki ezek után, de persze csak az elkeseredés beszél belőlem. Remélem. “Az idény tükre…” bővebben
Mi a fenéket csináljak ma amúgy a kismillió kötelezettségem mellett?
“Mi a fenéket csináljak ma amúgy a kismillió kötelezettségem mellett?” bővebben
Inkább kibeszélő, mintsem beharangozó Diósgyőrre
Fél ötkor Négykor kezdünk, és ha megcsípnénk a Diót, akkor egy újabb pozitív löketet kaphatna a bentmaradásról szőtt összes reményünk, kicsit félretehetnénk a szabályzatok vizsgálatát, előtérbe kerülhetne a matek. Ha az egyik nyer, vagy csak ikszel, akkor az jó nekünk? És ha a másik? Mi a jobb?
Innen várjuk a folytatást
Egy szebb és jobb világban így nézne ki egy UTE elleni napunk
(A mai beharangban minden a képzelet szüleménye, a valósággal való bárminemű kapcsolat csupán szemfényvesztés).
Tegnap este, a beharangozó videónk készítése közben dumáltam kicsit mikrofonon kívül Kemenes Szabival, és ő is megerősítette azt, amit minden játékosunk mantráz az utóbbi hónapokban: mennyit jelent nekik a közönség támogatása, csakúgy, mint az MK-győzelmeink, vagy az évekkel ezelőtti első bronzunk idején, a tavalyiról nem is beszélve. Jó volt ezeket a szavakat hallgatni a csapatkapitány szájából, aki ráadásul az utóbbi egy-másfél idényben talán még jobban véd, mint 2009-2012 közti korszakában. “Egy szebb és jobb világban így nézne ki egy UTE elleni napunk” bővebben