Régen írtunk már idény-összefoglalót, pedig a blog hőskorszakában (mondjuk úgy, amikor még csak a Kill’em All-jainkat meg a Ride The Lightningjainkat jelentettük meg Fantával, nem a mostani Load-okat) ez milyen sztenderd műsorszám volt. Most mindenesetre nekifutok egy ilyesminek, aztán a végső kivesézés úgyis olvasói reszort, csak megadom az alaphangot a kontentnek, hogy hantai modorral éljek. “Kilátástalan nyári szünetből hősies nyárutó, vállalható ősz és fokozatos beszürkülés a negyedik helyet eredményező íven” bővebben
Kategória: Szezonértékelő
Remek ősz pipálva; felkészül a nyugodt tél, a higgadt tavasz és a …. nyár hármasa!
Elég nagyot fordult velünk a világ hónapok alatt, a langyos lábvíz-állagú kiégettségből jött hirtelen a semmiből (nem egészen a semmiből persze, volt itt azért egy jó egy-másfél éves építkezés, sőt a gerinc még régebb óta pallérozódik, de a Cordé évek kisiklását nem számítanám hozzá a jelen szárnyalás szerves előletébe) váltott csodába a mostani őszi szezon, aminek a végén olyan magasan vagyunk, hogy szédülök, ha lenézek. Az a baj, hogyha felpillantok, mégjobban… inkább be is hunyom a szemem.
Szezonértékelés következik, de a szolgalelkű eseményleltár helyett inkább csapongó gondolatokkal, aminek a végére szinte azon korba repülök vissza, amikor a címkép slágere büntetett a rádiókból. “Remek ősz pipálva; felkészül a nyugodt tél, a higgadt tavasz és a …. nyár hármasa!” bővebben
Úgy alakult, hogy két év játékosa lett egyszerre nálatok
Egész idényben fej-fej mellett haladt Bobál és Kamber. Hol az egyik vezetett egy tizeddel, hol a másik, leszakítani képtelenek voltak egymást. Ezek után nem meglepetés, hogy az év végi összesítésnél pöccre ugyanúgy végeztek. Tehát:
Bobál és Kamber lett az év játékosa
nálatok/nálunk.
“Úgy alakult, hogy két év játékosa lett egyszerre nálatok” bővebben
Helyünkön vagyunk
Ami nyilvánvaló, az nem lehetett kérdés
Semmi értelme szpojlerezni, hogy majd a hajtás után kiderül, ki lett szerintetek a félév játékosa, mert egyszerűen nem lehetett kérdéses. A hárommilliós kvótahúszévesből egy pillanat alatt alapemberré váló, és valami fantasztikus idényt futó Bobál Dávid is csak meccsről-meccsre, és csak éppen tudta megszorítani a végül mindent vivő Kamber Gyurit.
Hosszú ősz után
Hosszú ősz után vagyunk, hisz júli végén kezdtük, és most, december közepén hagytuk abba ezt a félszezont (kétharmad-szezont?). Nem mondhatni, hogy egyenesvonalú egyenletes mozgást végeztünk, volt itt minden, mint a “kedvenc” klubunk nevével fémjelzett kolbászban annak idején: remek start, hullámvölgy, kilábalás, visszalábalás, kupaégés, remek túra, majdnem-bravúr, igazi bravúr, jó Rossi-döntés és Rossi hiszti, soha meg nem érkező erőcsatár – azaz semmi sem változott, tapossuk tovább a klasszikus kispesti futballidények egyikét. “Hosszú ősz után” bővebben
Kiszavazósdi: menjen vagy maradjon?
Poszt a posztokról 4.: a csatársor
…nos, a csatársor lesz a mai témánk. “Poszt a posztokról 4.: a csatársor” bővebben
Poszt a posztokról 3: a középpálya
Szóval középpálya. – Hogy mi? – kérdezhet vissza a nem nagyothalló, ám pikírt Honvédos. És valóban, ha az a kijelentés, hogy nincs középpályánk, erősen sommás is, maga a problémafelvetés korántsem az: ezzel a szekcióval volt a legtöbb gondja Rossinak, majd Simon Mikinek és en bloc nekünk az elmúlt egy év során. “Poszt a posztokról 3: a középpálya” bővebben