Jesszumpepi, észre sem vettem, és úgy belemelegedtem a keretmustrába, hogy észre sem vettem, édesmindegy, a lényeg, hogy verjük a Paksot!

(Ez neked címadás?)

  1. Paks 7 4/3/0 14:4 15pt
  2. Videoton 7 4/2/1 12:3 14pt
  3. Honvéd 7 4/1/2 7:8 13pt

Így néz ki a tavaszi tabella eddig, ami azért különösen érdekes, mert ma Honvéd-Paks lesz a Bozsikban. Vagyis az összesítésben második, tavaszi harmadik fogadja a tavaszi elsőt, az összesítésben ötödiket.

Másfél év, nyolc meccs, négy győzelem, három döntetlen, egy vereség – ez pedig már a Paks elleni mérlegünk a szűkre vett közelmúltból.

Normál hétköznapokon ilyenekkel jönnénk, mert adegy kapaszkodni kell valamibe, adkettő simán lehet, hogy egy csepp gondolatunk sincs a meccs előtt, az idő szorít, valamit kaparni kell, majd megbeszéljük úgyis alatta.

Tavaly, Mezőkövesd óta (igen, Lanza első meccse) azonban nem normál hétköznapokat élünk. Az antré ugyan még nem rúgta rá a budiajtót a békésen, a saját mocskán ücsörgő NB I-re, kellett neki néhány hét, hogy újra felvegye a fonalat, hogy a többiek is patentok legyenek hozzá, mi pedig szépen elkezdjünk araszolni felfelé.

Akár egy játékos is ennyit számíthat, mert lehet ennyire gyenge a bajnokság (l. Lazovic @ Videoton, bakker, mennyire jó ki spíler), de inkább fogjuk meg onnan, hogy ennek a keretnek sokkal inkább kellett egy szikra, ami képes lehet beindítani. Lanza valami ilyesmi.

Jók voltunk nélküle is, lehetett kedvelni a focinkat, az eredmények is jövögettek, azonban tudtuk, valami nyüansz (így írják modorosan az apróságot?) hiányzik. Hogy pontosan mi, arról fogalmunk sem lehetett, beszéltek itt irányítóról, volt szó Gazdag első góljáról, ha meglőné végre, akkor felszabadulna és minden más lenne, tényleg mindenféle előjött, hogy aztán a semmiből beessen Lanza, és kiderüljön: na, erre gondoltunk.

Viszont, mert olyan nincs, hogy ne legyen viszont. Pont minap beszélgettünk arról, tizenegy-tizennégy játékossal, plusz a kvótahuszasokkal futunk neki a meccseknek, jön a befásulás, hiányzik a frissesség, hiába csak hét forduló ment le a tavaszból, itt már – és ténylegesen – minden meccsnek komoly tétje van, hiszen megjelent a cél, és a hozzá kapcsolódó elvárás.

Hogy is írta RW szeptemberben a képalát? Ja, kettőspont: Sok matyó olaszt győz. Tegnap Lanza és a csapat is elbukott ‘kövesden. (foto: 1909foto)

Az Eppel-Lanza csatársor az 5-3-2 óta megbonthatatlan, és igazából nincs is hogy hozzányúlni, ha ragaszkodunk a kétékes megoldáshoz. Kabangu Zolika sérült, Balázs Zsolt Balázs Zsolt, talán Koszta jöhetne, de ki helyett? Lanza nélkül nem vagyunk ugyanazok, pedig neki is pihennie kéne, neki is jó lenne, ha néha csereként ugrana be. Bonyolult.

Középpályán aztán ott vannak a Szent Tehenek. Gazdi az U20, Hidi a cséká, és mostanában, hogy Koszta lett a háromból kétcsatárosra váltó rendszer áldozata, a másik U20, Zsótér. (A széleken King és Holender segít ki természetesen.)

Na, a lényeg, hogy sokan itt érezzük kevésnek magunkat. Gazdi az egyik kedvencem, iszonyat gyorsan és okosan focizik, de mostanság valahogy mintha nem érezné, bár lehet, jóval magasabbak vele szemben az elvárásaim (figyeljük meg: márciusban múlt 21!). Kicsit mintha visszaesett volna az a passzpontosság, kicsit mintha kevesebb lenne az érkezés a tizenhatoshoz, kicsit mintha kevesebb lenne körülötte a faultok száma, vagyis kicsit mintha távolabb került volna a játéktól. A fene tudja, hogy ez a Mister kérése, vagy csak így jön ki, de mondhassam már rá az simán: kevés, kevés, több kéne, ha többet akarunk.

Hidi dettó. Jók ezek a hosszú labdák, nem rosszak a szerelések, de darabra Hidi sincs meg. Az InStat adatai szerint tavasszal kevesebb párharcba bonyolódik, és azokat az őszinél alacsonyabb arányban is nyeri meg, miközben kockázatmentessé, biztonságivá alakul a játéka, alig van labdavesztése, csak a tuti (mint mondjuk a zsuga Eppelnek a Fradi ellen).

Talán eljött a pillanat, hogy újra meg kéne próbálni a klasszikus felé elmozdulást. Néhány éve Rossi simán bevállalta a három csatár (Vécseivel mondjuk, de háromnak neveztük) mellé a három szűrőt (Mufi, Hidi, Nagy Geri mondjuk), aztán oldják meg. Csak mondom, Nagy Geri még mindig itt van.

Az, hogy Hidiből Kamber legyen, felejtsük el. A Kopasz ilyen szinten, kulcsposzton nem fog belenyúlni a csapatába hét meccsel a vége előtt, Kamber már marad hátul. Pláne ma, hogy ha jól számolom, akkor Boti begyűjtötte az ötödik sárgáját, tehát jöhet a Lovric-Kamber-Bobál. Talán, ha Boti nem, akkor, de akkor is csak nagyon és nagyon és nagyon talán merte volna meghúzni a Hidi -> Kambert. Előbb kap Hidi társat Nagy Gerivel, mint cserét maga helyett. Akár már ma.

Gróf – King, Lovric, Kamber, Bobál, Zsótér – Koszta, Nagy Geri, Hidi – Eppel, Lanzafame

Mondjuk valahogy így. Nem véletlenül próbálgatta Zsótért a télen balhátvédben, tudta, jól jöhet majd valamikor. Sopronban ugyan pont kiderült, hogy Zsótérnak ilyen távolságból, és azzal a plusszal, hogy zárnia kell, nem lesz meg a sebessége, több emberen kell áthámoznia magát, szóval nem biztos, hogy menne neki a támadórész a megszokott szinten, de sebaj. Bele kell férjen.

Koszta és a két szűrő együtt, valamint a visszalépegető Lanza talán hozhatna egy kis dinamikát a rendszerbe. Kosztának nem meglepetés középcsatárosdit játszani, szélről beindulva is elvan, a csatárok mögött sincs vele nagy gond, ha rosszmájú akarok lenni, akkor akár azt is mondhatnám, annyit elkaristol ő is, mint Gazdi mostanában.

Nehéz ügy. A lényeg nálam egyértelműen az, hogy miközben

  • hozni kell az eredményt (három pont!),
  • addig azt se felejtsük el, hogy szombat óta ez lesz a harmadik meccs egy rettenetesen rövid paddal, kell a frissítés.
illusztráció: Pixabay (CC CC0)

Áhhh, belemerültem. Speciel ha valamihez nagyon nem értek, az a foci, mármint a pályán történő része. Viszont az is van, hogy bármennyire is nem ért hozzá az ember, ha reggel Kispesttel kel, a Honvéddal ebédel, a meccsekkel fekszik és a bajnokságról álmodik, akkor hamar elszalad a ló, 4-5 ezer karakter (szavak száma ebben a pillanatban: 852, és nő) simán kifolyik, mintha nagymonológban lennél egy kocsmában, ahol a melletted szupermenező kolléga már arra is alkalmatlan, hogy válaszoljon, tehát a te igazságod tölti be a levegőt, úgy okoskodsz Hidi Patyáról, ahogy Rinus Michels óta ember nem beszélt krójfokról, és simán kijelented, pihennie kéne.

Ilyenek ezek a normál hétköznapok mifelénk tavaly Mezőkövesd óta (figyeljük meg, korszakhatár lett. Valahogy így: M.e. és M.u., Lanza eljövetele, satöbbi, húsvétkor adekvát ilyen szavakat használni.) (Vajon az előző agyonzárójelezett mondatfoszlányokban hova kellett volna rakni (raqni) helyesen a pontot?) [mármint a mondatvégit]

Szóval, este hat, Bozsik, Paks, nyerjünk. Minden más csak mese habbal.