A Videoton elé csak kibeszélő lesz ma, mert
- olyan sztori csak ritkán kerül nyilvánosságra, mint az Urbányi vs. beszéljük ki a feszültségeket a csapaton belül című, és ezt még emésztenem kell. Amúgy a sztori nem új, Pista már a 24.hu Ziccer néven futó podcastjében is érintette a témát, hogy azóta árgus szemekkel figyeljük a csapaton belüli dinamikát a meccseken.
- felbaszta az agyam az életemben először vásárolt mobilbérlet. Soha többet, inkább maradok a papíralapúnál, jóval kényelmesebb és egyszerűbb, sőt, nettó időben mérve kevesebb a dolgom vele az érvényessége alatt.
- hőbörgök rendesen az MLSZ vs. klubok vs. rendőrség cicaharcon, mert megint téma lett, hogy a magyar fociban soha és semmi problémának nincs felelőse, azonban ha kis részsikert érünk el, azonnal kitüntetnek mindenkit oda-vissza.
- sok a munka.
- éhes vagyok.
- és amúgy is.
A kontent részbe két érdekes összefüggés maradt a kispesti történelemből //
Egy. Utoljára az 1992/93-as bajnokságban fordult elő, hogy négy kapust szerepeltettünk a bajnokságban (Gulyás, Brockhauser, Tarlósi, Vezér vs. Berla, Horváth, Tujvel, Levkovic), és három különböző edző ült a padunkon (Verebes, Szurgent, Kuusela vs. Sannino, Recenti, Pisont). Akkor bajnokságot nyertünk.
Kettő. Utoljára 2006/07-ben fordult elő, hogy a tulajdonost (Pini helyett Hemingway) váltó Kispest nem a saját stadionjában (Csepel vs Hungária krt.) játszva, olasz edzőt magyarra cserélve (Dolcetti helyett Supka) az idény végén kupát nyerjen.