A következő hat fordulóban a Békéscsaba kivételével az összes, közvetlenül előttünk álló csapattal találkozunk. Magyarán, most a legkönnyebb kell megszerezni a bentmaradáshoz feltétlenül szükséges pontokat, valamint önbizalmat gyűjteni a későbbi meccsekre, hogy azokon is pontot, pontokat szerezhessünk.
Ősszel ebből a hat meccsből hat pontot gyűjtöttünk. Vertük a Tatabányát és a Mezőkövesdet, a többitől pedig kikaptunk. Nem véletlenül állunk ott, ahol.
A hajtás után táblázat.
Itt:
| f | ellenfél | s | h | pt | táv | MFA |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 17 | Tatabánya | I | 15 | 14 | +1 | Buna Gábor, Eördögh András, Jelena Richárd, Vida Kristopher |
| 18 | Kozármisleny | H | 2 | 30 | +17 | Átrok Zalán, Cipf Dominik, Daru Bence, Kocsis Gergely |
| 19 | Ajka | I | 13 | 18 | +5 | Bobál Gergely, Kovács Nikolasz, Pantovic Nikola |
| 20 | Soroksár | H | 10 | 21 | +8 | Csemer Gyula, Szabó Szilárd |
| 21 | Mezőkövesd | I | 11 | 19 | +6 | Bora György, Lőrinczy Attila |
| 22 | Csákvár | H | 12 | 19 | +6 | Farkas Aurél |
Amikor azt mondjuk, hogy a közvetlen riválisokkal játszunk a következő fordulókban, akkor azt tessék úgy érteni, hogy a legközelebb álló Tatabánya egyetlen ponttal van előttünk, a még szintén kiesőnek számító 15. helyen. Mindenki más 5, 6 vagy 8 pontra. Nem beláthatatlan a távolság, azonban a jelenlegi teljesítményünkkel (3 győzelem 16 meccsen) valójában mégiscsak az.
Amennyiben Tatabányán nem nyerünk, nem tudom miben lehet reménykedni.
Szeptember óta masszívan a kieső helyek valamelyikén állunk, sőt, közben akkora ponthátrányt sikerült összehoznunk, hogy a legrosszabb bentmaradó Békéscsaba is 4 pontra van a maga 17 pontjával, vagyis kettő meccsre. Kettőre, miközben tizennégy van hátra.
Nem tűnik soknak a kettő, azonban még egyszer: 3 győzelmünk van 16 meccsen, vagyis minden ötödiket sem sikerült megnyerni.
Egy tatabányai vereség gyakorlatilag a olyan helyzetbe taszítana minket, ahonnan csak a csodában bízhatunk. És pontosan tudjuk, a csodák mostanában széles ívben kerülnek minket.
Egészen nevetséges az NB II. tizenhetedik fordulója előtt olyasmiről beszélni, hogy ha most sem nyerünk, akkor gyakorlatilag vége, mégis miben reménykedjünk?
A Fórizs-művek ide taszították a Honvédot. Egy Honvédot. Nem volt nekünk elég az elmúlt évek összes istencsapása, nem, mert mostanában szabadon tombolhat az apokalipszis összes lovasa az új klubvezetés szerepét magára öltve. És mind között Sándor a leglovasabb. Ne szépítsük: Háború, Betegség, Éhínség, Halál, Sándor.
Tényleg ezt érdemli egy Honvéd? Mert ha igen, mondják ki! Milyen végítélet az, ami csak úgy jön, ami előtt nem szólnak, hogy srácok, lányok, talán kéne pár dologra figyelni, és akkor nem lesz gond.
Továbbra sem hiszek azoknak az elméleteknek, hogy tudatosan rohasztják szét a klubot, hogy van egy felsőbb szándék, egy hátsó szándék, ami egyenesen ellenünk irányul. Itt nincs Brüsszel, Soros, guruló dollárok, NGO-k, nincsen semmi, itt egyedül
hozzá nem értés van.
Felőlem lehet valaki bármennyire elkötelezett, hangoztathatja, hogy mennyit dolgozik, ha a teljesítmény, ami kijön belőle a mostani Honvéddal egyenértékű. Magyarul: lófasz.
Még ahhoz is meccseket kellene nyerni, és sorozatban nyerni, hogy hétről-hétre legalább ne a mély undor kerülgessen minket, amikor eszünkbe jut a jelenlegi vezetés. Vagy a vezetés, az egyértelmű szerepek hiánya, a koncepciótlanság hiánya, a ránézésre minden szar látványa. Ha győzünk, és sorozatban győzünk, valamennyit halkulhat a „Fórizs takarodj!”, azonban abból a mélységből, ahová magát sodorta, ebben a kispesti közegben lehetetlen visszajönni. Tudom, mert vele ellentétben én viszonylag jól ismerem a közeget. Ennek a történetnek vége, nagyon rég vége. Lehet erőszakkal maradni, lehet azt mondani, hogy ez a mi szemétdombunk, mert a haverom a tulajdonos, azonban kinek érdeke hosszabb távon egy olyan vagyonelemet fenntartani, amivel csak a probléma van?
[mellékes rész] Az ankéton mondta, tehát onnan tudjuk, hogy Sándor nem olvassa a közösségi médiát (én se szívesen, ebben legalább mélyen egyetértünk), internetet is alig, viszont az édesanyja szűrőjén keresztül valamennyire értesül a történésekről. Esküszöm, és a legőszintébben mondom, hogy nagyon sajnálom az édesanyját, mert ilyenkor belegondolok, az én édesanyám vajon hogyan érezné magát, ha olyasmiket olvasna a fiáról, mint Sándoré? Senkinek sem kívánom. Azonban nem nagyon tudunk mást mondani, és nem csak mi, más se nagyon. A Hivatalos Média se, a szurkoló se, senki se. Amióta Sándor itt van, minden, de tényleg minden rosszabb lett, és már ott tartunk, hogy az NB II-ben is rettegünk a kieséstől. [mellékes rész vége]
500
Ötszáz jegy ment el előre a tatabányai meccsünkre. Ennek jó része már napokkal ezelőtt.
Ötszáz ember nem azért megy le, mert annyira kurvajó, ami a klubbal történik, hanem mert félti a klubját. Félti a kieséstől, és félti a jelenlegi gazdáitól. Mármint nem is a gazdájától, mert Leisztinger megítélése nem kicsit nehézkes. Pozitív, hogy tulajdonos, hogy fenntartja ezt a kócerájt, azonban negatív, mert úgy gondolja, és kitart amellett, hogy Sándor a megoldás a bajainkra. Ha jobban belegondolunk, igen, a gazdájától is féltjük, amíg és mert Sándort itt tartja.
Ötszázan az NB I-ben se nagyon utaznak, még olyan távolságra se, mint Tatabánya. Ötszázan megmozdulnak ha Nyíregyháza–Debrecen oda–vissza, Diósgyőr–Nyíregyháza oda–vissza, ha Videoton–Újpest, néha talán a Fradi, bár ott nagyon torzít az idegenbeli létszámon a vidéki fradisták magas száma.
Ötszázan az NB II-ben nem szokás sehova menni. Se közelre, se távolra, még városon belül se nagyon.
Ötszáz ember az egy kibaszott valami jelenleg Magyarországon.
A kispestiek/honvédosok tényleg féltik a klubjukat.
„Nagy a nyomás”
Nagy, bazmeg, nagy. Aki Kispestre, a Honvédhoz jön, azon mindig és mindenkor nagy lesz a nyomás. Mert ez Kispest, a Honvéd. Itt mindig nagy a nyomás. Ha nem tud megfelelni, viszlát. Ennyire egyszerű.
Senki, soha ne hozza fel érvként a nyomást. Se vezető (minek vállalta?), se játékos (hogy akar így futballista lenni?), se szurkoló (mi nem szoktuk, csak a felsorolás miatt). Senki. Soha.
Ettől a nyomástól vagy nagy klub, ettől vagy Kispest, ettől vagy Honvéd.
Most azonban egy játékszer vagyunk, ahol semmiféle nyomás nincs a szavak szintjén, a nyilatkozatokon túl. Ha bármi lenne, akkor a tulajdonos, vagy annak képviselője már rég belenyúlt volna a vezetésbe, mert láthatóan, ott kell keresni a problémák forrását.
Lehet, hogy nem lesz szimpatikus, amit mondok, azonban azt látom, hogy amíg Kun Gergő egy álmodozó volt, aki mindenféle ideákat kergetve állandóan valamiféle jövőképben gondolkodott, addig Séllei például egy jóval földhözragadtabb karakter, aki viszont pontosan tudja, mert évtizedes rutinja van benne, hogy mit és hogyan kell csinálni a napi működés során. Viszont amíg nem tiszták a viszonyok, és nem Séllei az egyértelmű vezető, addig nincs miről beszélni. A jelenlegi osztott működés, vagyis a helytartó és a papíron cégvezető felállás minden, csak nem ideális. És itt édesmindegy, hogy mi a magánvéleményem Sélleiről, amíg Sándorról az, ami. Valaki nem véletlenül vezető egy futballklubnál hosszú éveken át, ráadásul rendszereken átnyúlva, és valaki nem véletlenül nem kapott szerepet a magyar futballban soha.
Az első utolsó esély
következik Tatabányán.
Ennyire egyszerű a helyzet.
Tatabánya–Honvéd
Tatabánya, 15:00
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
Jó lenne számunkra a Törökben kegyvesztett Varga Kevin csatárnak !!??
És csoda történt, a legények átérezték a meccs fontosságát, 4 golátó az a pokolban is 4, nem semmi.
Már ennek is lehet örülni.
Csak éppen annyi a baj, hogy ez konzerválni fog mindent is, lám, milyen jól szerbezi B-rizs a klubot, lám, milyen jól kölcsönadnak mindenkit, stb.
De akkor is egy kis lélegzetvétel, szalmaszálon keresztül a fuldoklónak.
Csak nem foteldrukkerhez (nso) van szerencsénk?
Ennek mi köze ahhoz, amit írt?
Semmi, csak kíváncsi voltam, hogy a két személy megegyezik-e? Az nso-n van egy kommentelő kolléga, aki szintén a golátó kifejezést használja foteldrukker név alatt, a Kispest cikkek alatt. Remélem nem gond, hogy meg mertem kérdezni?
Igen, én vagyok az, lebuktam…
:-)))
Dehogy 😅, csak kíváncsi voltam a storyra
De, én vagyok az. :-)
Hát ja, én is kb ezen gondolkodtam pár napja, hogy azt a Tatabányát se verjük meg, akkor már végképp, tényleg, és végérvényesen úszik az egész, és jön a három.
És akkor még olvasom ezeket a kölcsönadásokat, a Kozármichelinbe, meg a Békéscsabciba, hogy még mi erősítjük a konkurenciát is, miközben pincéig ég a ház, húszméteres léángokkal idehaza; hát hihetetlen, komolyan mondom.Tényleg nincsenek már szavak.
A kölcsönadás biztos, hogy erősítés az ellenfélnek?
Nem inkább belülről akarjuk gyengíteni őket?
Nem az én dolgom, ezért elnézést az ultráktól, de Fórizs megérdemelne egy „rendes” dalt
Szerintem senki se akarja, hogy addig maradjon.
Szerintem pedig tök mindegy ki mit akar, pont senkit nem érdekel
A 3. Az egész parádés volt, csendben megjegyzem a tatabányának volt másfél büntetője x nél.
És a sorbanállók előtt 15 sört meg még 4 sört meg teát kikérni nem menő.