Kínkeservesen, de találtunk egy indokot, hogy miért kell hajtani az idén

Hirtelen nem is tudom milyen szövegkörnyezetben jött elő, azonban tisztán emlékszem, valakinek azt fejtegettem a héten, hogy nekem édes mindegy a helyezés az NB II-ben, ha az nem feljutás vagy kiesés. A lényeg, hogy egy Kispestnek/Honvédnak eleve méltatlan a másodosztály, és ha ott nem áll feljutó helyen, vagyis hagyja maga mögött, akkor nem számít a helyezés.

Érdekes módon, az NB I-ben nekem igenis komolyan számít, hogy 4, 6. vagy 9., mert az az ország legjobb csapatainak sorrendje, az rögzül a történelemkönyvekben. Az NB II-ben viszont csak a feljutás és a kiesés számít, a két pozíció közötti csapatok olyanok, mint a tóban úszkáló halak. Bambán várják, hogy valaki kifogja őket.

Viszont, és erről a poszt második részében, a számoljunk mással c. rész végén beszélünk.

!!!

Amennyiben nem érdekel a kiesőmatek egy speciális esete 3800 karakterben, két táblázattal, valamint béna benfenteskedős bratyizással, akkor katt ide, és ugord át.

Feczkó-matek

Emlékeztetőül: az a megegyezés a mesterrel, ha május 4., vagyis a szegedi meccsünkkel bezárólag (27. forduló) megvan a bentmaradás, akkor legalább egy jó mondatot írok róla. A történethez hozzá tartozik, hogy ez a megegyezés a 19. fordulót követően, az ajkai vereség után született, amikor négy pontra voltunk a bentmaradástól. Ekkor kérdezte azt Feczkó, hogy ha nyolc forduló, tehát huszonnégy pont alatt a mínusz négyből plusz kilencet varázsol, akkor ugye, jár neki az elismerés? Hogyne járna, simán – mondtam erre botcsinálta statisztikusi gőggel, majd rögvest egymás tenyerébe csaptunk. Egyelőre jó úton halad, és Ajka óta a lehetséges 12-ből 9 pontot begyűjtött, miközben a többiek 15-ből 2, 3, 3, 4, 4, 4, és 5 pontokat, a mínusz négy pedig jelenleg (vesztett pontokkal!) plusz három (tehát lehet plusz hat is!).

Tegnap óta annyit változott a helyzet, hogy

• a Tatabánya és a Soroksár döntetlenezett egymással (ez számunkra a legjobb eredmény részükről!),
• az Ajka, a Békéscsaba és a BVSC kikapott,
• viszont nyert a Budafok és feljött mínusz 1 pontra,
• cserébe megverte a Mezőkövesdet, aki így nem tudott elhúzni tőlünk. Sőt, a meccs után Csertői már arról beszélt, hogy „Össze kell kapni magunkat, hogy elkerüljük a kiesést.”
• a 7-16. helyen tíz csapat van 8 ponton belül. (A vesztett pontokkal egész pontosan 9 ponton belül, mivel mi még nem játszottunk.)

A lényeg, hogy a könnyű ellenfelek közül sajnos pontot szerzett a Tatabánya és a Soroksár is, azonban esetünkben mégis ez a kisebbik rossz, mivel egymás ellen játszottak. Ha hátrafelé tekintünk, akkor a nagyobb baj a Budafok három pontja, mert így neccesebb a május 4-i bentmaradás (az év végit különösebben nem érinti, bár ott se jött jól), viszont ha előre tekintünk, akkor meg jó, mert így ma este akár a 7. hely sem elérhetetlen, beelőzve a Mezőkövesdet és a Csákvárt. Szédítő magasság.

Kivonatosan a táblázat lényege annyi, hogy legalább két csapatnak kell legfejlebb az oszlopában látható pontszámot hoznia ahhoz, hogy meglegyen a május 4-i bentmaradás:

• Tatabánya: legalább 3 ponttal többet kell szereznünk a következő négy meccsünkön, mint ők a következő hármon, és akkor fixen mögöttünk maradnak az utolsó három fordulóra (a május 4. utáni meccsekre).
• a Budafok győzelmével a Békéscsaba vált a leggyengébb láncszemmé: náluk 6 ponttal kell több négy meccsen, mint amit ők összehoznak hármon.
• a többiekkel szemben nehezebb az ügy.

Még egyszerűbben a lényeg: ha a következő négy meccsen nyerünk kétszer, és a Békéscsaba 0 ponton marad, a Tatabánya pedig legfeljebb 3 ponton, akkor megvan a bentmaradás határidőre. A helyzetünket könnyíti, hogy két hét múlva otthon fogadjuk a Békéscsabát, miközben ők hazai rangadót játszanak a Szegeddel, valamint fogadják az elmúlt nyolc meccséből nyolcat nyerő Kisvárdát

Egyébként elnézve a sorsolást, azt kell mondjam: picsába. Tök jó lenne, ha a Tatabánya verné a Kövesdet és a Csákvárt is, mert ők közvetlen a közelünkben állnak, viszont akkor 6 pontot szerezne, és csak akkor lehetne meg a matekunk, ha mi a négyből hármat megnyerünk. Erre szokta Tibi azt mondani, hogy:

Gyerünk, csináljuk meg!

Annyi biztos, hogy ma nyerni kell, mert a Gyirmót mögöttünk áll 2 ponttal, valamint két hét múlva meg kell verni a Békéscsabát. A 28+6=34 pont ebben a szoros versenyben elég kell legyen a bentmaradáshoz.

Számoljunk mással

Eddig a nyers bentmaradást néztük, azonban van egy másik olvasat is, mégpedig az előre tekintés nézőpontja.

Itt a lényeg az, hogy bár tegnap a Kisvárda győzelmével elúszott az idei bajnoki címünk, attól még a közvetlen élmezőny, érjen bár semmit a másodosztályban, hiszen nem feljutó hely, talán jelentene annyit, hogy belekerüljünk egy győzelmi hullámba, ami majd tud folytatódni a következő bajnokságban.

Most komolyan, vesztett pontra nézve 3 pontra van a hatodik, 8 pont az ötödik 11 pont a harmadik és negyedik hely, miközben nekünk van még a rendszerben hét meccsünk és 21 pontunk. Elképesztően sűrű a mezőny, itt igazi bravúr volt(?) szarnak lennünk.

Miért ne kezdhetnénk álmodozni, azt leszámítva, hogy az elmúlt években az összes álmodni kezdés azonnal kiábrándító pofonnal indult?

Meg kell tanulnunk üzembiztosan verni az olyan csapatokat, mint a Gyirmót. Tavassszal kikaptunk a Budafoktól, amelyik utánunk hétszer kapott ki, kikaptunk az Ajkától, amelyik rajtunk kívül mindössze három meccsen szerzett egyáltalán pontot, és kikaptunk attól a Mezőkövesdtől, amire nehéz mit mondani, mert ugyanazon a héten simán verte a Vasast és kapott ki simán a Budafoktól. Viszont ha valamit akarunk az élettől, akkor az ilyen csapatok ellen kötelezően kell hozni a három pontokat. A tapasztalat az, hogy a bajnokságok/feljutások nem az egymás elleni rangadókon dőlnek el, hanem a leghátsóbb régiókban vesztett pontokon. Pár gyors példa az állításunk igazolására:

• 2017/18-ban az MTK az utolsó négy helyezett elleni nyolc meccsen mindössze egy döntetlent engedett meg, és simán jutott fel a második Kisvárda előtt, miközben oda-vissza kikapott tőle. Az MTK edzőjét akkoriban Feczkó Tamásnak hívták. (Ugyanezekkel a csapatokkal szemben a Kisvárda mérlege két döntetlen és három vereség, ami bőven több vesztett pont, mint az MTK mögötti leszakadásuk 7 pontja. Jó, a feljutás még így is simán meglett a lent hasonlóan béna Békéscsaba előtt.)
• a 2019/20-as NB I-es bajnokságban rekordmagas pontszámmal (39) úgy esett ki a Debrecen, hogy a rekordalacsony pontszámú Kaposvárt (14) háromból egyszer sem tudta megverni. A két vereség és egy döntetlen összesen 8 pontjukba került, aminek a birtokában minket megelőzve, az 5. helyen zárhattak volna. De már csak egyetlen Kaposvár elleni győzelem is azt jelentette volna, hogy nem ők, hanem a Paks a kieső.
• 2021/22-ben az NB II-ben ragadt a Diósgyőr, mert a három kieső elleni mérlege: 3 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség (11-7), vagyis mínusz 8 pont. Hiába 4-4 pont a végül feljutó Kecskemét és Vasas ellen, ha közben az alsóházban nem sikerül hozni a fixet.
• 2023/24-ben a Vasas kikapott az ETO-tól az utolsó előtti fordulóban, és ezzel gyakorlatilag elúszott a feljutása. Ekkor fájhattak igazán a Haladásnak, Pécsnek és Tiszakécskének leadott pontok. Hiába a kevés vereség, ha nagyon sok a döntetlen, pláne az alsóházban, és hiába a kiegyenlített mérleg a legfelsőbb szinten (2 győzelem, 2 vereség), ha a többiek üzembiztosabbak lent.

A feljutások lent dőlnek el. Következmény: minden lent elvesztett pontot fentről kell pótolni.

Tehát.

Ahogy a poszt elején is említettük, van egy viszont rész, ami arról szól, hogy az idei év már kuka, a bajnokság elúszott, a feljutás szintén nagyon messze és közel reménytelen (16 pontot kellene behozni 7 meccs 21 pontjából), a kiesés egyelőre necces, de az necces további kilenc(!) csapatnak, szóval csak nem leszünk benne a szórásban, ha nyerünk még párat.

És bizony nyerni kéne, mert

• egyrészt, ahogy bemutattuk: meg kell tanulni nyerni a kicsik és a kötelezők ellen, ha valamit akarunk jövőre.
• sorozatba kell kerülni, lendületbe kell jönni, hogy féljenek tőlünk jövőre, ha azt látják, hogy sorra nyerünk tavasszal, ráadásul nyáron még erősítünk is. (Ugye? Erősítünk? Ugye?)
• nyerni kell, hogy magabiztosak legyünk, és mert
• valahogy és valamikor magunk mögött kell hagyni az emúlt öt-hat év negatív, és folyamatosan lefelé tartó spirálját. Jó lenne arról beszélni pár hónap múlva, hogy a mélypontot valahol tavaly december elején értük el, amikor hetekig nem akarták kirúgni azt a Laczkót, aki pont és meccshátrányba, a másodosztály utolsó helyére vezette a csapatát. (Bőven elég ennek a klubnak Fórizs ellenében mellett dolgozni, nem kell feleslegesen súlyosbítani a helyzetünket.)

Továbbra sem fogom helyezésben mérni az NB II-t, mert számomra ebben a ligában csak három pozíció létezik: feljutó, kieső és egyéb. Teljesen felesleges számozni őket. Viszont akarom, hogy minél előrébb végezzünk a tabellán, mert az esetünkben azt jelentené, hogy megtanultunk győzni, és nem csak mázlival, hanem akaratból, tudásból, játékból, vagyis bármiből, aminek egy aprócska köze van a labdarúgáshoz. Párszor lehet szerencséd, azonban ha sokat nyersz egymás után, akkor abban kell legyen valami hozzáadott érték, valami másokhoz képest mért többletteljesítmény. (Azt figyeltem meg az edzőknél, ha sorra nyernek, akkor az tudásból van (tudatos), viszont ha sorra veszítenek, akkor az nem a tudás hiánya, hanem külső okok, balszerencse, minden más. Érdezes, hogy mennyire különbözhet két hasonlós sorozat eredője, pedig a mozgás léptéke ugyazan, csak az iránya ellentétes.)

Nekem erről fog szólni a Gyirmót elleni meccs. A bajnokság egyik legszarabb formájában lévő csapata ellen (a legutóbbi 14 meccsen 1 győzelem, 6 döntetlen és 7 vereség), ahol a héten még edzőt is váltottak, szinte kötelező. Ránézésre mondhatnánk, edzőváltás, sima iksz/kettő, lehet rátenni a házat, azoban az ilyen meccseken válik el a szar a májtól, ahogy azt mondani szokták, és mert ilyenkor lehet túllépni a saját árnyékunkon, ahogy máshogy modani szokták.

Most pedig megállok 10000 karakternél. (10352 lett a vége.)

Honvéd–Gyirmót
Bozsik, 20:00
tv: M4 Sport

címlapkép: figyelmeztető tábla a gyirmóti stadionban. Nem lennék Pókember a megyében.

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése