Fél nyolckor kivetett magából az ágy. Eskü, tegnap mindössze egy pohár Inside (Yeast Side), egy üveg Rafa (Fehér Nyúl) és egy pohár Desítka (Svijany) csúszott le, a Zuboly Sörpbe (füstös stout, Fehér Nyúl) csak belenyaltam, valahogy nem az én ízvilágom, bár néha egy Aecht Schlenkerlát simán elkortyolgatok, pláne sózott lilahagymával. A lényeg, hogy nem nehéz fejjel kerültem ágyba, mondhatom azt is, hogy jól aludtam (az aktivitásmérő szerint 3 óra 56 perc mély alvás, és 5 óra 4 perc könnyű alvás volt a rendszerben), sőt, most, hogy ránézek a zárójeles adatokra, valószínűleg fáradt lehettem, jól jött a csaknem kilenc óra, ami nyilván nem annyi, mégis több, mint a szokásos. (Ennyit a mérések pontosságáról.)
Háromnegyed nyolc kürül kapcsoltam be a gépet, és mivel közel a hóvége, jöhetett a szokásos böngészőváltás, hogy még véletlenül se kötődjek egyikhez sem, és ha már úgyis a weben élek és oda dolgozok, akkor megszűrjek minden olyan szolgáltatást, amelyik csak egy adott böngészőben hajlandó helyesen működni. Az utóbbi időben a Firefox volt az elsődleges, most legyen a Vivaldi, ami ugye ugyanúgy a Chromiumon alapszik, mint a Chrome és az Opera (tehát a motor ugyanaz), azonban mégis kicsit máshogy képzelik el a felhasználói felületet. Egy próbát megér.
Háromnegyed nyolc után pár perccel néztem fel az MLSZ jegyértékesítő oldalára, és nagy boldogsággal láttam, hogy a felcsúti vendégbe egy szektor már tele, és a másikba is mindössze 121 jegy maradt. A stadion többi része természetesen üres, a hazai szektorokban megfigyelhető tömbszerű piros foltok egyértelműen iskolás csoportokra, vagy hasonló kényszerszurkolókra utalnak. Ha eljönnek egyáltalán. Tudjátok
Felcsútra megyünk, ahol mindez a normális része. Ahol a Patyomkin-falu a mindennappok, ahol kivezényeltek és rajongók együtt tapsikolnak a semminek, éltetnek bármit, amihez hozzáért, ránézett, de még valami visszatartja őket, hogy gyárakat, településeket nevezzenek el róla. Pedig talán már igényelné, na. Rómában azt, ami a császáré.
Amúgy lehet, hogy hülye kérdés, de miért kérnek pénzt a jegyért a felcsúti stadionba? Ha megveszem, vagy ha nem veszem meg, attól még ugyanúgy elindul a mérkőzés, nem? Tehát akkor lehetne ingyen is, ha már úgyis elindul mindenképpen. Vagy rosszul értem a repülős utazásokra és a társadalmi normákra vonatkozó szabályok közötti kapcsolatot?
Jó, mondjuk nekem van erre a programra 800 forintom. Nem vagyok egy gazdag ember, de nem szeretek a penge élén se táncolni, mert mi van, ha nem fér bele mégse a Videoton idegenben magángéppel? Üljek otthon a tévé előtt, mint a prolik? 945 ezer forint tartalék nem sok ugye. Remélem lesz kitéve valami persely, hogy dobhassunk bele némi aprót. Már nekem ciki, hogy ilyen csóré szegény miniszterelnök úr.
Szóval az egész úgy nyomasztó, ahogy létezik. Komolyan, sikerült elérnem azt a szintet, hogy április óta konkrétan szarok az egészre, kibekellejük, mint a komenistákat, vagy bárkit, addig olvasunk, beszélgetünk, képezzük magunkat, mert lehet, szükség lesz rá egyszer és talán, és akkor itt vannak ezek a nyomorék Felcsút-Kispest meccsek, amik eszembe juttatják, hogy milyen világban is élünk. Tényleg, tízből egyszer nyertek ellenünk, lehet, Hemingwayt is megvette Soros György? Vagy ha nem is vette meg direktben, akkor is neki dolgozik? És mi van, ha a két személy igazából ugyanaz? Mostanában úgysincs más magyarázat. (Ezt azért gondoljuk végig. Mindkettő amerikás magyar, és olyan dolgot finanszíroz a pénzével, ami a magyar érdekkel szembemegy, ráadásul mindkettő nagyon sok külföldivel, ugye migirivel próbálja elérni a céljait. Most az mindegy, hogy a magyar érdeket Lölő vagyonának, vagy a Vidike bajnoki címének hívjuk.)
Kis verekedés a meccs után? (Mert nekünk szabad. Képzeld el ugyanezt egy Honvéd-Újpesten. Statáriálisan kivégeztetik még az ifi kettőt is.) Eredménytelenség? Milliárdok a semmibe? Beszéljünk inkább a valódi problémákról, az ország megvédéséről. Tényleg? Erre mondja a tanult pesti, hogy baszódjatok meg. Vagy valami hasonlót.
Sokat olvastam az utolsó napokról, amikor Budapestet már körbekerítik a szovjetek, miközben a városban nyilas hordák randalíroznak, felborul minden, ami emberré teszi az embert, némelyik házmester még beszedi a lakbért, a tanácsnál az iskolakezdésen vitatkoznak; egyszerre tűnik minden normálisnak, és egyszerre abnormálisnak. Szeretném megérteni azt a folyamatot, ami odáig juttatja az embert, hogy ugyanabban a pillanatban előjöjjön belőle minden, ami a legaljasabb szóhoz tapad, miközben szinte hasonló eséllyel jön elő a legnemesebb, vagy a legmindennapibb énje is. Értitek?
Na, mindezek tükrében beállni a Felcsút mögé, az nagyjából micsoda? Komolyan kérdezem. Van körülöttünk egy nyilvánvaló valóság, amit nem lehet nem észrevenni, és ennek egyik csimborasszó maximuma a Felcsút, tehát nem hiszem el, hogy ne értené, tudná minden magyar állampolgár, aki tudja mi az a Felcsút, hogy pontosan mi az a Felcsút. Mi kell ahhoz, hogy emögé beálljon valaki? Milyen embernek kell ehhez lenni? Ha 45 januárja lenne, a Dunába lőne, vagy elrejtene a pincéjében?
És ha már beáll mögé, mint például a bajszos úr a kupadöntőn, akkor ma hol lesz? Miért nem várta meg egyetlen szurkolójuk sem (l. a képet a beszámoló végefelé) a történelmi sikert, a kupaezüstöt? Tényleg nem értem ezt az egészet.
(Fél kilenc körül tartok ott magamban, ha én lennék a Főni, akkor tuti nem lenne gázszererelőm, meg turistám, miközben simán lehet, hogy adnák a haveroknak, és így kicsit magamnak is, de nem csinálnám ennyire nyíltan, sőt, szerintem a Kispestet se venném meg, mert kell a francnak támadási felület. Egyszerűbb ember vagyok én ennél. Ha tiszta lapom van a betlihez, vagy a durihoz, akkor se szeretem végigjátszani, minek elhitetni magunkkal, hogy jujj, de jó vagyok, mekkora császár vagyok, aztakurvaélet. Nézd, ütök, és megint ütök, és még mindig én ütök, fűűű, de jó vagyok, istenem. Mármint én. Inkább bemutatom, jöhet a következő parti. Ahogy a pofátlanságnak is van határa – nálam, de mit csináljak, nem vagyunk ugyanolyanok. Hajója, sőt, igazából csónakja is csak egyetlen barátomnak van, egy kis balatoni lélekvesztő, valami fröccsöntött műanyag förmedelem az érett kádárizmus korából. Igaz, ha azt mondja, hogy fogjunk pár sört, egy Unicumot, és evezzünk be éjszaka horgászni, akkor abban benne vagyok. Hiszen a csónak nem indult volna el nélkülem.)
Amúgy az megvan, hogy ez a blogolás lényege? Kicsit olyan, mintha beszélgetnénk. Most például csaponganak a gondolataim, lassabban gépelek, mint ahogy az eszembe jut valami. Mondhatnám, hogy megszűri, vagy mittudomén a sebességkülönbség, de nem tudom. Az is lehet, hogy valamivel előrébb járok fejben, az visszacsatol, leíródik valami, kimarad egy-egy rész, ami lehet, a logikai sorrend miatt fontos (Pisti: igen, hosszú, bocsi, de ha már eddig eljutottál, nem ígérhetek semmit, még azt sem tudom két mondat, vagy kétszáz van hátra), vagy eltolódik, vagy megint mittudomén. Minap analóg keverőpultokról hallgattam egy kisebb székfoglalót a törzshelyemen (a széket mi foglaltuk – mások elől), úgy, hogy érződött a cimbin, elvárja, hogy legyenek bizonyos alapjaim a digitális zeneszerzésben, miközben egész pontosan nyista az a mennyiség, amire ő azt hitte, hogy a közegében megforduló emberek körében valamiféle alapszint. A zenéről annyit tudok, hogy meghallgatom, és vagy tetszik, vagy nem, de hogy hogy készül, az olyan, mint Csodabogár és a lerobbant Sherman viszonya.
Volt bárki, aki mást várt Felcsút előtt? Reggel kilenc sincs még, és máris a plafonon az agyam. Eddig olyan szép és jó volt minden. Múlt szombaton újra szabadok lehettünk egy stadionban, majd másnap egy csodálatos hangulatú kupameccs Bőnyön; kicsit elfelejtettük, mennyire nyomoronc világban maradtunk nagyon kevesen. Csoda, hogy újra kedvet kaptam újraolvasni pár Philip K. Dicket, vagy végre belevágni Gibsonba és a Neurománcba, az egyik nagy elmaradásomba? Annyira jó volt ez a pár hét. Olvasgatás, nézelődés, emberkék, mintha minden normális lenne, ha
az ember ügyesen lavírozik. Azonban ha csak egy kicsit is megbillensz, azonnal beszakad alattad a vékony jég, és máris ordítják a fejedbe, hogy álellenzék, álcivil, álmigráns (ja, az nem ál-), Soros, támadás a kormány ellen, támadás a magyarok ellen, Brüsszel – meg minden ilyen fost, ami egyáltalán nem valós probléma, mert egyik sincs, csak ki kell találni, hogy félelemben tarthassunk, hogy megmutassuk, mi tudjuk a megoldást (az amúgy általunk kitalált, egyáltalán nem valós problémákra), és közben fogadd el, hogy jacht (yacht, vagy hogy a francba írják? egyikünknek sincs), szálloda, repülőgép, még egy erőmű, még egy lapcsoport, még egy anyámkínja.
Úgy megtanultam lavírozni, mint a kilencvenes években egy Fradi-Újpesten. Simán be tudtam sétálni érdeklődni a stadionba, sosem volt semmi bajom. Megtanulja az ember.
Erre itt ez a Felcsút. Mondom, olvasgattam, sétálgattam, emberekkel találkoztam, dolgoztam, elvoltam az utóbbi időben, szinte normális életet éltem, hiszen kizártam a nem létező valóság médiavilágát, egy csomó új állatot ismertem meg a tévéből, például azt a nagymacskát, aminek most nem jut eszembe a neve, de Afrikában él, és vagy három méterre is fel tud ugrani, mert alapvetően madarakkal táplálkozik, és a madarakat szürkület környékén, amikor hazatérnek a fájukra, akkor kapja le a levegőből. Olyan, mint Tóth Iván volt, egy tipikus vonalkapus, csak magasabbra tud ugrani.
Értitek. Az idő is kellemes volt, csak erre a hétre hűlt le, idilli koraősz Budapesten, az egyik legjobb dolog, ami ezzel a várossal történhet.
Kilenc óra három. Másfél órája beszélgetünk. Néha kimentem pisilni, néha elkalandoztam mindeféle más témák felé, de nagyjából itt vagyok. Budapestnél hagytam abba, az ősznél és Gibsonnál. Közben (mármint a napokban) megnéztem a Solo filmet is, mármint a Han Solósat. A premier környékén kimardt, aztán annyi rosszat mondtak róla, hogy halasztottam, húztam, és közen teljesen kiment a fejemből a létezése. Ugye, megvan a párhuzam? Vajon véletlen, hogy Felcsút előtt jutott pont eszembe? Amúgy nem az igazi, de nem szpojlerezek. Majd ha mindenki látta, szentelünk neki egy poszott, mert van bőven mit kibeszélni.
1376 szó eddig. Vajon mi történ 1376-ban? Mitisír a Wikipedia?
(..) az év végén – Timur Lenk sereget vezet a Arany Horda ellen, de a tél beköszönte miatt nem ütköznek meg.
Timur Lenk, bazz, de rég hallottam róla. Egy időben rendszeresen felléptek a megboldogult Ráckertben, és bakker, most nézem, még mindig aktívak! A Kultúrrap ugye mindekinek megvan? Vagy a 2. műsortól az Alain Delon?
Ahhhh, ottragadtam a Youtubeon kicsit, annyi emlék jött hirtelen szembe. Bedobott ajánlóba egy kis Satöbbit, a magyar – khmm, mondjuk így – alternatív rock egyik állócsillagát. Csaknem negyven év működés után idén jött ki a második albumuk. Ennél még mi is sűrűbben nyerünk bajnokságot.
Közben lassan fél tíz, fél három az indulás Felcsútra, fontos, hogy beleférjen egy sör meccs előtt a cukiban. Próbálunk majd a lehető legközelebb parkolni, a francnak sincs kedve dombot mászni a betevőért. Ebédre is lapcsánka lesz, juhtúróval, legalább valami mindentől független jóság legyen ebben a napban.
Amúgy konkrétan egyelőre az sem érdekel, hogy Supitó mit varázsol. Majd ha elkezdődik (ha Berke a sípjába fúj), akkor realizálom magamban a tizenegyet. Mondjuk Pilíken találok valami fogást, az kitart addig, amíg le nem cseréli, esetleg bomlasztás, de hadd legyenek már minőségi elvárásaim magunkkal szemben. Merthogy
próbálom szinkronba hozni a klubkommunikációt (tulajdonosi kommunikációt) és a mantrázott Európát, meg hasonlókat a pályán látottakkal, és a magyar edzői szakmát megszégyenítő szememmel, amivel simán lehorgonyzom a minek szócskát Bojan Bozovic neve mellé egy életre. Vajon ki most a csapat Bozovica? Kell a korzós rutin, az igazodási pont, hogy ha kimegyek, akkor legyen valaki, akit akkor is szapulhatok, ha meg sem érdemli, ha nem is játszik egyátlalán, és az is lehet, már évek óta nincs Kispesten.
Szeretem az elvárásaimat, mert irreálisak. A hideg számítást meghagyom mindenki másnak, próbáljanak meg valóságokat teremteni maguknak, és abban létezni. Én inkább álmokat kergetek, de csak úgy általánosságban, mert megfogalmazni egyiket sem fogom, vagy ha mégis felétlen szükséges olykor-olykor egyiket-másikat, akkor amolyan eldobható álom lesz, ami szolgál egy ideig, majd szépen elmúlik. Mielőtt valaki rámaggatná a nihilista címkéjét, inkább kikeresem a szótárból, hogy védekezni tudjak ellene, mert az már egy beszélgetés alapja lehet. Bakosnál (1973):
2. a lét értelmetlenségét, a cselekvés hiábavalóságát hirdető, az emberi haladást tagadó felfogás, magatartás.
Megnyugodtam, nem vagyok nihilista. Kénytelenek leszünk másról dumcsizni. Bocsikah.
Például arról, hogy miért kell orbánozni, politizálni a blogon? Nem kell, de ez egy blog, és amúgy se orbánozunk, politizálunk, hanem azt mondjuk, hogy van egy erkölcsi norma, van a saját erkölcsi normánk, ezzel szemben – nevezzük mondjuk – Felcsútnak. Szóval, ha belekezdesz, elfordulok, belekortyolok a sörömbe és otthagylak faképnél.
De például szerintem baromira érdekes téma, hogy pontosan mi a terv? Vagyis mi volt a terv nyáron? Próbajátékosok hatalmas számban, igazolás alig, aki pedig mégis, például Holdkomp és Bamba csak a kispadig jut bajnokin, ami még akkor is kevés, ha közben benyaltak maguk elé egy Vadóczot, most pedig egy Hidit. Pilíket kipróbáltuk, elsőre nem jött, aztán mégis. Baráth Boti, jajj, mi lesz Botival? Decemberben lejár a szerződése, Batik, Kálnoki Kis, Kvarc a keretben, Kamberben újra bízik Supka, szóval nem értem. Tényleg mi a terv? Ha valakit látja benne a logikát, vagy a logika egy apró foszlányát (az nem ér, hogy csak ők jönnek ide ennyi pénzért!), akkor az keressen már meg ma, szívesen meghallgatom.
Vicces amúgy folyamatosan posztot írni. Mármint úgy, hogy belekezdtem, aztán közben lett más dolgom, néha visszaültem a gép elé, fogalmam se volt hol tartottam, jött egy újabb bekezdés, aztán megint más dolgom lett, megint egy újabb bekezdés, de sebaj. Annak külön örülök, amikor a Kritikus Úr, kezdében egy duplabalival azt mondotta, hogy legalább fogalmazásnak elmennek ezek a posztok, mert elvétve még tartalmaznak mondatokat, és alkalomadtán egy-egy gondolatocska is becsúszik. Nagy tisztesség ez nekem.
Tudjátok mit? Itt hagyjuk abba. Felképezem az anyagot, címkék, mindenféle kötelező adminisztráció, aztán kis héderezés, élvezem a szombatot (lemegyek a banyatankkal bevásárolni), ebéd, indulás, találka a cukiban.
címlapkék: Pixabay, csak úgy. valami nyugisat kerestem, ahol nem suhan el a háttérben egyetlen kisvasút sem, ahol a nádasból nem nő ki egyetlen stadion sem, ahol jó lenne most lenni.
Jól tette…a Fradiból idén úgyis bajnokot fognak csinálni, az Újpest meg legalább nem mászik ránk a tabellán. Ettől független én is jobban örültem volna, ha mondjuk Böde v. Varga rúgja a gólt.
Én se tudok annyira haragudni rá. A „körülmények”-et lehet okolni.
Most pl. a „nemzet csapata” egy olyan játékosnak köszönheti – számukra – az év meccsén a győzelmet, akit a Kispest talált, épített fel újra és akit kizárólag azért tudtak kivásárolni, mert klubjuk az adófizetők pénzében dúskál. Ez egy olyan „körülmény”, amitől nyilván minden olyan ember okádik, akiben az erkölcsi norma valahol a béka segge felett helyezkedik el, az iq-ja meg mondjuk > 100.
És akkor van a „másik oldal” (lásd alant), aki képes még hálálkodni is azért, hogy nem tartozik a fenti halmazba. Kemény. :)
Minden rosszban van valami jó!
Gyászolj csak tróger!Sz@r lehet picipestinek lenni.Köszönöm istenem,hogy Fradistának teremtettél!!:)))
:DDD
Nem ő teremtett annak, csupán szemét lesütve, kissé tán csalódottan, bánkódva, de túláradó szeretettel a szívében elfogadja, hogy ezt az utat választottad.
Nem azért van a rossz a világban, mert Istennek az a kedvére van, hanem mert ő ténylegesen megadja a teremtményeinek a szabad választás jogát. Te magad dönthetsz a jó és a rossz, helyes és helytelen között.
Ne akard a nyomorúságodat rákenni Istenre. Az általad élt élet és a döntéseid tettek téged azzá ami vagy… :DD
Anyád picsája paraszt! Takarodj a fajtádbéliekhez! Mit keresel itt!?
Toni szopó csak bejöttem röhögni rajtatok:)Vicces és egyben szánalmas is amiket írkáltok.:))
A legviccesebb viszont az, hogy ti meg hamburgertől a bonyháig totál kutyafattyakká váltatok kutyatov falkájában! A nagy ellenállók, a nagy becsületszobrai ti lettetek a ner leghűségesebb katonái és kiszolgálói!! Ha ezt nézem, akkor a talján a legjobb helyre került, pont a helyére került…folt a zsákját!!!
Hamar elmúlik a Világ dicsősége, a Zöld sas mára pénzért, alamizsnáért, morzsákért verébbé változott, aztán az El/BL-ben meg nem más, mint egy egyhelyben toporgó tojógalamb!!!
B-középből ZS(idesz)-Közép, brávóóó! €-€-€.
Szeretnétek ti ilyen hangulatot mint ami nálunk van:)Nálatok sosem lesz ilyen szurkolás.Lehet irigykedni picipesti.
Ne nevettes már! 2000 picipesti énekel az igeeen!Megesz benneteket a fene,de nem is csesztetlek titeket ,mert nagyon parkettán vagytok.
Mi is örülünk, hogy annak teremtett téged. Le sem tagadhatnád. :)
3 milliárd. Se több, se kevesebb.
Jelentsük ki. Nálunk van az NBI legsúlytalanab középpályás sora.
Azért ez így szerintem nem igaz, az tény, hogy kreativitás csak Gazdagban van (ma benne se volt, sőt…), Hidi, Nagy Geri szürke NBI-es játékosok, ha megy a csapatnak, nekik is megy, de, ha nem akkor ők nem tudják átsegíteni a csapatot a nehézségeken.
A legfontosabb lenne egy komoly irányító középpályás, de hát annak ára van…
Volt időszak amikor mondjuk Bognár Istvánt vagy kis Kokot meg lehetett volna szerzeni, valami hasonló játékos hiányzik nálunk, persze azok is pénzbe kerültek volna.
Azért Kokó is el tud plöttyenni rendesen…
Nála is nagyon sokat nyom a latba’, hogy éppen milyen napot fog ki…
És ezekre a legtöbben azt mondták, minek nekünk.
Mit kaptam én itt ezért amikor ezt felhoztam:)
Az jó lenne, mondjuk az igazi a 3 évvel ezelőtti Kambi lenne, de lehet most is megoldás lenne, végül is ő tud(ott) focizni.
Mint ahogy írtam sajnos ő sem, annyi, hogy neki adni kell(ett) időt, hogy kellő rutin szerezzen és akkor lehet ilyet elvárni tőle, az sajnos igaznak látszik, hogy pár idény eltelt és nem tudott komoly kreatív kp. lenni.
Van nekünk, úgy hívják Banó Szabó Bence. Csak középen kell játszatni, Geri, Gazdi mellette…
Hát amit ebben az idényben csinált az még az NB3-ban is kevés, de úgy legyen, ahogy mondod. Egy fiatalnak kell adni önbizalmat, időt, hogy rutint szerezzen, majd az idő eldönti, az én véleményem az, hogy sajnos messze nem olyan játékos mint aki kellene egy bajnok esélyes csapat irányítására (mert ugye én ilyenre gondolok).
Lehet hogy abban a 3* 10 percben más se tudott volna nagyyot alkotni, főleg hogy nem középen játszatják.
Kambernek jót tett a mellőzés, vagy mondhatjuk pihentetésnek is. Szerintem Nagy Gerinek sem ártana, ha csereként kéne bizonyítania.
Eddig is tudtuk, hogy Geri miben átlag feletti. Abban pl. tegnap sem volt rossz, sőt, rengeteg labdát szerzett, nagyot küzdött. Soha nem a játékszervezés, az előrejáték volt a fő feladata. Hidi szintén, mindig is inkább a szűrésben volt jó. Gazditól inkább lehetne várni valamit e téren, de az neki is új, hogy most tök egyedül van ebben a szerepben. Ráadásul, mint sokan írják van 3 centerünk a csatár pozícióra. Egyik sem igazán alkalmas amolyan visszavont csatárnak, aki besegít a szervezésben. Így nehéz lesz.
Szerintem a gólnál hibázott Geri (persze minden ember hibázhat). A gólnál utolsó emberként nem kellett volna a fejelő játékosra kilépnie, mert így a továbbcsúsztatott labdával zavartananul léphetett ki a gólszerző.
Ne izgasd fel Magad, nem azt állítottam, hogy CSAK Ő hibázott. Szerintem igen, megpróbálhattál volna legalább Te visszafutni vele! ?
Az is elég lehet, ha időben indulsz. ?
Most az előrejátékról volt szó. :)
Akkor én ezennel témát váltottam. ?
Tényleg, milyen furcsa a szurkolói lélektan…
2 hete még az „NB1 legütőkéspesebb”; „válogatott szintű”, stb. jelzőket lehetett olvasni ugyan arról a középpályáról, ami mára, „szürke”, „legsúlytalanabb” lett…
Szerintem mind a kettő felfogás helytelen. Nem kellene a szélsőségek felé elhajlani megítélésben, csak azért mert van pár meccses nyerő, vagy bukó széria.
Helyén kell kezelni a dolgokat. A srácok nagyon szerethetőek, de alapvetően rutintalanok (Gazdag), „hangulatemberek” (Nagy), bárdolatlanok (Pilik).
Mondjuk ki, na: érzékenyek a dolgok ideális együttállására, a külső tényezőkre, körülményekre. Ha megy a szekér, akkor nagyon megy, ha nem akkor pedig nagyon nem. Ezeket a hatásokat kellene a szakmai stábnak a lehető legjobban csillapítani és vélhetően egy rutinos játékos adta stabilitás (Vadócz) ki tudja kissé simítani a ráncokat, ki tudja korrigálni a kilengéseket. Csak azt mostmár tudjuk, hogy Krisztiánra nem igen lehet számítani, felfedte a prioritási listáját. Supkának ezt a szerepet, ezt a gúnyát kellene Hidi-re rászabnia, lehetőleg minél hamarabb…
Ok, de akkor itt volt Vadócz, akinek volt esze és szeme a játékhoz. Máskép fogalmazok. Nekünk van a legszürkébb középpályás sorunk.
Fair, szürke. De van benne potenciál, csak kell valaki / valami (szikra) ami ki tudja a legjobbat hozni belőle.
Én úgy fogalmaznék, hogy a mostani helyzetében, meglehetősen szürke, de kis segítséggel nagyon színes és kreatív tud lenni (láttuk). Ezeknek a srácoknak kell karmester; bent játékostársként, vagy kint a padon edzőként, az talán mindegy is. De egyedül nem tudnak megállni, ami azért nem égbe kiáltó hiányosság, mert szerintem a NB1-es középpályás játékosok ~95%-ra igaz.
Az a baj, hogy szerintem nem elég a padon karmester, melléjük a pályára kellene sajnos.
Szerintem csak az a pillanat volt a meccsen amikor hármas szorzóval adták a győzelmünket… „tegyük meg Vitya, mondom!” ?
Vagy azt mutatja, hogy a harmadik helyet szeretnénk elérni év végén, vagy azt, hogy már háromszor lett a stadionépítési tanderünk elhalasztva…. :D
Költői kérdés.Mennyire fair az,hogy a szerdai Vidi-Kövesd meccs után a Kövesdnek szombaton kell játszania,a Vidinek meg csak vasárnap?
hmm… téged hiberánáltak 2010-ben és most olvadtál föl? :-)
Költői kérdés volt. :)
Lukácsnak momentuma sincs eddig, nagyon sújtalannak tűnik az Újpestben.
Nem tudja átlépni a saját árnyékát a srác.
Lehet szídni minket, de mi sokkal jobb teljesítményt nyújtottunk a Fradi ellen, mint az Újpest.
Mesterien védekezik Rebrovval a Fradi.
Sajnos, vesztett pontok tekintetében márcsak a 3. pozícióban vagyunk, a Vidi már jobban áll.
Azóta nem nyerünk leszámítva a magyar kupa meccset mióta nincs Vadócz. Ő is cserben hagyott minket mint az olasz. Ez a baj.
Ráadásul azóta sincsen csapata.. Ha most holnap találna is valamit, kb. október végére tudna oda leghamarabb beépülni..
Ennek mi értelme volt Vadócz részéről? Még a maradék kis esélyét is elveszítette arra, hogy válogatott legyen.
Talán csak annyi, hogy ugyanolyan pénzhajhász, mint Lanzafame. Csak annyi különbséggel, hogy ő nem a fradiba igazol(t).
Otthon, 20 ezer néző előtt, évmeccsén inkább ők voltak jobbak, mint ellenünk.
https://www.facebook.com/honvedfc/videos/699708690386311/
Pár szóban a mérkőzésről :
Mivel nekünk SEMMILYEN játékunk nem volt, ezért a felcsúti ganajtúrókról írok.
Alaposan megszervezték védelmüket. Minden Honvéd játékosra rögtön 2-3 felcsúti robbant rá.
a mérkőzésen kb 3-szor többet futottak.
Állított szituknál amíg a mieink kóboroltak előrefelé, addig ők sprintben zártak vissza.
Remekül játszották a POSSESSIONt, azaz a 3-4 méteres rövidpasszos játékot, amikor sok futással a labdás ember pár méteres körzetébe helyezkedik legalább 2 játékos aki KÉRI a labdát.
Mi csak ácsorogtunk.A középpályások bújkáltak.Egy darab értékelhető labdát nem kaptak a csatárok megint.Egyszerűen nem volt leoktatott játék. A játékosok ad-hoc jelleggel rugdosták a labdát , majd tenyerüket széttéve mutatták hogy fingjuk sincs mi a játék.
A harmadik meccs zsinórban ahol minden labdára az ellenfél ér oda előbb.Tán azért mert gyorsabbak, tán azért mert ki van osztva hogy kinek HOGYAN kell bejátszani a területet és hova kell tudni odaérni.
Harmadik meccs zsinórban kidolgozott ziccer nélkül…
A meccs előtt a felcsút azt nyilatkozta hogy elég komolytalan a játékunk és kiröhögtek…nem alaptalanul…
A játékosok :
Gróf szokásosan jó, Heffler küzdött becsülettel. Kambi és Baráth szintén mentek mint a gép. Batik is elfogadható volt.A középpálya Hidivel sem élénkült meg mivel nincs játék. Nagy Geri bujkált, amikor nem nála volt a labda akkor sétálgatott. Gazdi próbálkozott de egyedül kevés volt.NGog próbálta megcsinálni magának a játékot meg a helyzetet mert látta hogy megint nem fog labdát kapni. Dailot pedig le kellett hozni mert kezdett bepöccenni hogy nem kap labdát és elkezdett rugdosódni.
A cserék : Tischler harcolt nagyot, Kukocshoz nem jutottak el a labdák. Banó sajnos későn jött be és a szélre. Neki a 60. perc körül kellett volna bejönni középre. Benne meg van a lendület a váratlan és az ész.
Konklúzió : 3 meccs, nulla rúgott gól és kilátástalan játék.
Nem újkeletű. Supkánál megszokhattuk hogy van egy alapjáték : játsszuk a gólvonalig a helyzeteket.Ideig-óráig működik.Addig jön egy jó győzelmi sorozat.
Aztán az ellenfelek kitanulják és simán le tudják védekezni és ekkor besül a mutatvány.
Ilyenkor jönnek a vereségek hosszú sorozata.
Ilyen játékoskerettel és egy precízen megszervezett játékkal sorba kéne hozni az ilyen meccseket.
A játékosokkal nem beszélgetgetni kell hanem beleordibálni, belehajszolni a győzelembe.
Ha nem fogunk tudni kitalálni egy új játékot akkor nagy bajaink lehetnek majd.
Az ellenfelek már hetek óta kiröhögnek a könnyen hárítható játékunk miatt.
Volt itt olyan a fórumon aki azt mondta hogy egyszer dicsérem Supkát, egyszer meg szidom : Igen, mivel nem elfogult vagyok hanem az aktuális teljesítményt véleményezem.
Ha pár meccs múlva sem törénik semmi akkor Supkának mennie kell ! Ez sokkal jobb keret egy ilyen szar játékhoz.
Lentebb írtam, hogy van 3 Varga Józsink… Vadi volt aki többet tudott… van 3 Varga Józsink… kitől várod a kulcspasszokat?
Egy mai modern középpályásnál alapvető hogy jól szerel, jól véd területet , jól passzol és odaér a kapu elé. Nagy Geritől és Gazdag Danitól reális elvárás az évi 3-4 gól fejenként. Nem a játékosok minőségével van a baj, a hozzáállásuk is jó. Nem kaptak részletes útmutatót hogy mit hogyan kell játszani, milyen tempóban, hány érintéssel…
Ha valóban reális elvárás lenne, nem háromévenként rúgnának egyet. Túl vannak értékelve a képességek, amit megértek, mert a mieinkről van szó, és mi szeretjük őket. De a valóságot nem érdeklik az érzelmek. Az csak jön szembe, a k… anyját. :)
Pont azt mondom, hogy az ívelgetős játék egy baromság.
A korábbi meccseken egy picit más volt a szitu. Volt egy Vadink, aki tudta játszani a rövidpasszos játékot, és hajlandó is volt annak megfelelően elmozogni. Volt egy Uzománk szélen, aki labdabiztos volt, és tudott és hajlandó volt sokat dolgozni. Holi támadóbb szellemben játszhatott.
Na, az utolsó mondatod óriási tévedés… Jobb, de nem sokkal. Nem kell elfeledkezni arról, hogy nagyon nem mindegy, ki az ellenfél. Ami elég egy Hali ellen, az nagyon kevés Felcsúton. Én is jobban szeretném akár fordítva is…..
Loki,felcsut,dózsa,fradi,vidi 1árva gyözelem tavasz óta,ez nagyon karcsú.Nekunk ezek a legfontosabb meccsek, és hozzá a Luxi égés,ez sok……
Három meccsen egy pont, NULLA rúgott gól…