Mastodon

Most először hallottunk arról, hogy a Bozsik rendelkezik saját kúttal és esővíztározóval

Korábban pont ezeket hiányoltuk.

A klub kitett egy közleményt a Bozsik stadion (Bozsik Aréna, azonban nekem sehogy sem áll a számra, ahogy a Moszkva tér is Moszkva tér) öntözőrendszerével kapcsolatban, miután a hétvégén több helyen is megjelent egy kép, amin az látható, hogy félidőben – locsolási tilalom idején – locsolják a gyepet.

Rakjuk össze a történetet, mert nagyon zavaros, és az sem biztos, hogy a végére kibogozzuk.

Locsolás félidőben a Bozsikban (saját felvétel)

Szombaton történt

Szombat reggel/délelőtt derült ki, hogy az eredetileg este 19:30-ra tervezett Kispest–MTK mérkőzést az árammal való spórolás miatt előre kell hozni 17:30-ra.

12:30 körül tette ki az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalára, hogy az ivóvízre (értsd kb.: vezetékes vízre) locsolási tilalmat vezetnek be a stadionokban.

18:15 magasságában a Bozsik stadionban beindultak a locsolók.

Amit korábban tudtunk, vagyis tudni véltünk

Az előző tulajdonosi kör és ügyvezetés egybehangzó (többek felé is elhangzó és természetesen személyes) tájékoztatása szerint az új Bozsik stadion nem rendelkezik fúrt kutakkal, illetve ami volt a régi stadionhoz, azt is betemették, és újat nem fúrtak, mert arzénos(?) a víz. A stadion locsolását máshogy oldják meg, és emiatt a stadion üzemeltetésének baromira magas az állandó költsége, ami miatt a stadionon kívül először a Puskás Ferenc utca mentén állt le a zöldterület locsolása (az amúgy is az önkormányzathoz tartozik, ha minden igaz), majd fokozatosan a stadion környékén is.

A magas üzemeltetési költségek miatt a stadiont idővel visszaadta a klub az államnak, és inkább esetileg bérelte.

Bár a Metalcom idején bőven volt okunk kételkedni a tulajdonosi kör és az ügyvezetés szavában, a jelek arra mutattak, hogy ebben a témában talán nem hamis a tájékoztatásuk. Mondok pár példát:

  • a Bozsikhoz nagyon hasonló nyíregyházi stadion közbeszerzési eljárásában külön tétel volt a kútfúrás és a víztározó (A 7227 m2 élőfüves pálya automata öntözőrendszerrel történő öntözése kiépítendő, melyhez a szükséges víz egy kút fúrásával, kútgépház és öntözővíz-tározó medence építésével biztosítandó.), ilyen elemet a miénk nem tartalmazott. Ettől persze még lehet, hogy volt ilyen munka, azonban sem az eredetileg kiírt közbeszerzésben, sem a módosított kiírásokban nem szerepelt.
  • A Földtani Szolgálat és az Országos Bányakapitányság oldaláról elérhető fúrt kutakat tartalmazó térképeken nehéz megállapítani, hogy a Bozsik stadion területén mi a helyzet. [Térkép 1, Térkép 2] Egyértelműen a Bozsikhoz tartozó kutat ezeken nem találtunk. Ahogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság oldalán elérhető kútkataszter 2012 óta elérhető kiadványaiban sem szerepel egyetlen, a Bozsik stadion területéhez köthető kút sem, ami alapján legalább az teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy az új stadionhoz nem készült mélyfúrású kút. (A Bozsik stadion helyrajzi számára, vagyis területére eső kutakkal kapcsolatban természetesen megkerestük a Földtani Szolgálatot, mert előfordulhat, hogy a térképek hiányosak.)
Ez az 1957-ben fúrt kút a térkép szerint a Bozsik területén van, azonban a címe Vörös Csillag utca 35., ami a Hofherr Albert utca leánykori neve volt
A nyíregyházi stadionhoz tartozó kút megtalálható a térképen

Összefoglalom amit az előző tulajdonosi kör időszaka idején tudtunk, miután ezeket kommunikálták felénk:

  • a Hemingway idején is használt kutat betemették, újat nem fúrtak a stadionnál,
  • drágán üzemeltethető a stadion, mert a városi hálózatról(?) kell locsolni,
  • valami gond van a napelemekkel is,
  • a napelemekhez nincs akkumulátor, vagyis csak nappal használhatóak,
  • a tetőn összegyűlik a nagy mennyiségben leeső víz, és rendes elvezetés hiányában befolyik a főépületbe, (emlékezhettek, pár éve le is kellett zárni emiatt a VIP-et)
  • és így tovább, aminek az a vége, hogy jobban járunk, ha visszaadjuk üzemeltetésre az államnak a stadiont.

Drónképek

Az új Bozsik építését Barla egy kamerás drónnal kísérte végig, és a képeiből párat mi is publikálhattunk. A nálunk lévő nagyobb galéria képeit átnézve azonban nem találjuk a klub közleményében szereplő, parkolók alatt elhelyezkedő tározók egyikét sem. Az egyik tározó 1100 m3, ami 1,1 millió liternek felel meg. Egy 50 méteres uszodai medence ennek nagyjából a duplája: 2200-2500 m3, vagyis egy viszonylag nagy műtárgyat kell keresni a nagyjából heti rendszerességgel készült felvételeken. Azt kizárhatjuk, hogy egy ekkora valami két felvétel között úgy elkészüljön, hogy a felszínen egyáltalán nincs nyoma.

2019. április 14.: az első kapavágások
2019. augusztus 17.: jól látható, hogy a parkolók helyén semmi sincs
2019. szeptember 11.
2019. október 12.: végeztek a földmunkánkkal a parkolók területén
2019. november 11.: kész, beton került a parkolókra.
2020. február 29.: továbbra sincs nyoma tározóknak, pedig már a nagy parkolót is építik, valamint elindult a sétányok térkövezése

Hogy érezzük az arányokat: a Bozsik vendégbejáratánál az aluljáró felszíni része nagyjából 600 m2, ami azt jelenti hogy ha ekkora alapterületű az 1100 m2-es medence, akkor annak nagyjából 2 méter belmagassággal kellene rendelkeznie. Mennyire valószínű, hogy egy ekkora valami nem tűnik fel a drónképeken? Kell, hogy legyen valami logikus magyarázat.

képernyőkép és mérés: Google Earth

A klub közleménye

A stadion öntözőrendszere nem az ivóvízhálózatot használja. A Bozsik Aréna két fúrt kúttal rendelkezik, az ezekből nyert víz külön kezelés nélkül nem alkalmas ivóvízként történő felhasználásra. Emellett a stadion két, a külső parkoló alatt elhelyezkedő csapadékvíz-tározóval is rendelkezik, amelyek 1100, illetve 620 köbméter kapacitással bírnak. Ezek a tározók a stadion tetőszerkezetéről és a parkolófelületekről összegyűjtött esővizet tárolják.

Az automatikus öntözőrendszer a fúrt kutakból származó vizet és az összegyűjtött csapadékvizet használja fel, folyamatosan szabályozva azok optimális arányát. Az ivóvízhálózat kizárólag rendkívüli, úgynevezett havária helyzet esetén lenne bevonható, amelyhez az automatikus rendszer manuális üzemmódra történő átállítása is szükséges. A stadion 2021-es átadása óta erre egyetlen alkalommal sem volt szükség

via honvedfc.hu

Tehát mégiscsak van kút, nem kell a városi hálózatról locsolni. És van esővíztározó is (igaz, mostanában nincs csapadék), szóval onnan is lehet spórolni a vízzel.

Figyelembe véve a fenntarthatóságot, a közlemény tartalma egyértelműen örömhír. A korábbiakban ugyanis a klub ezzel szöges ellentétben álló információkat közölt. (Igen, az egy másik vezetőség volt.)

Viszont ha ez mind igaz, akkor

miért olyan drága fenntartani a stadiont?

Az elmúlt években ugyanis folyamatosan azt hallottuk, hogy évi sokszázmillió forintos tétel a fenntartása, és annak is egy jelentős része a vízfogyasztás. A Honvéd FC Kft. éves beszámolója 2023-ra, vagyis az utolsó teljes, saját üzemeltetésű évre a Bozsik és az akadémia együttes fenntartási és üzemeltetési költségeként 479 millió forintot jelölt meg, 2021-re pedig 322 millió forintot, viszont ne feledjük, hogy 2021-ben júliustól vagyunk csak birtokon belül, tehát csak fél év Bozsikot kellett fizetni. 2020-ban tisztán az akadémia fenntartása 148 millió forint volt.

évstadionakadémiaüzemeltetési és
fenntartási költségek
(millió Ft)
2025312
2024483
2023479
2022490
2021fél év322
2020148
A táblázat a Honvéd FC Kft. beszámolóiban szereplő tételmegnevezéseket tartalmazza

2025 novemberében jelentették be, hogy a klub visszaveszi az államtól a stadiont, ami egy fura döntés, mert a 2025-ös adatokon is jól látszik, hogy ez legalább mennyivel terheli meg a költségvetést. (A beszámoló pályabérlést is tartalmazó rubrikájába évek óta nagyjából stabilan évi 250 millió forintot írt a Kft., a Bozsikot bérelni tehát jelentősen kevesebbe kerül, mint fenntartani.)

Ha mindenképp mondanunk kellene egy számot, akkor a Kft. beszámolói alapján azt tippelnénk, hogy a Bozsik fenntartása jelenleg évi 350-400 millió forintba kerülhet.

Egy klasszikus kabaréjelenet jut eszembe a témáról:

Mi kerül ezen a stadionban évi 350 millió forintba?

Természetesen elnézést kérünk

mindenkitől, akit esetleg korábban hamis információkkal megtévesztettünk, azonban egyrészt a Kft. korábbi és részben jelenlegi vezetésének és tulajdonosi körének közléseit, másrészt a Kft. beszámolóit, harmadrészt a Magyar Állam adatbázisait (térképek, közbeszerzés), negyedrészt pedig a drónról készült felvételek sorozatát vettük alapul, és mivel a tények mind egy irányba hatottak, elfogadtuk, hogy a Bozsiknál nincs fúrt kút és/vagy esővíztározó medence.

Pont.

Ennyi történt.

Ha tévedtünk, elnézést kérünk.

Legalább ez is tisztázódott.


✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.



Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. ||

Feliratkozás
Visszajelzés
guest

2 hozzászólás
Skiczpausz
Skiczpausz
2 órája

Az egyik dolog, hogy miként lehet bizonyítani, hogy léteznek-e a műtárgyak: egyrészt, nem mélyfúrású szokott lenni egy locsolókút, bár fúrt kutat írnak, de az általános az a talajvíz kút; másrészt ha van, és a csapadékvíz gyűjtő is létezik, akkor érdemesebb kikérni (bárki megteheti, természetes személy is) a vízjogi üzemeltetési engedélyét a területileg illetékes vízügyi hatóságtól, az most a Pest Vármegyei Kormányhivatal egyik osztálya, és abban minden információ megtalálható róla. A másik dolog, hogy ekkora felhasználásnál hiába saját a kút, akkor sincs ingyen a víz, mert ugyanúgy kell vízkivételi díjat fizetni, lekötött kontingensre (=hány m3-t tervez kivenni évente az engedélyes), igaz, olcsóbb, mint a hálózatról folyatni, de kell fizetni. De biztosan nem ez dobja meg a Stadion üzemeltetési költségét. (Korábban vízügyi kérdésekkel foglalkoztam egy vállalatnál.)