Mastodon Mastodon

Tovább a simeonei úton

Azért még nem egészen =, de az irány be lett lőve…

…és ez most nem RW szokásos mindenben Atletit látó hülyesége (dehogynem, mondja az olvasó). Rossi újdonsült nyilatkozataiban egyre többször bukkan fel a matracos mániákus kispadvezér credójának nem egy eleme (mi csapatként vagyunk nagyok; meccsről meccsre kell haladnunk; a mi keretünk nem tud rotálni, nem pihentetek; nincs különbség bajnokság és MK között; megyünk előre, stb.), ami örvendetes, hát ha még mindehhez a cholói pedagógiai képesség is társulna, már most megtenném magunkat az év meglepetésének. Így még azért vannak fenntartásaim…

A Debrecennel folytatjuk holnap, egy igazi ki-ki meccsen, ugyanúgy, mint az MTK ellen egy hete. (Esetünkben: ugyanúgy, mint mindenki ellen – ebben maximálisan egyetértek a Kopinnyóval). Az első körben egy Lanza szabival győztünk a cívisvárosban, kb 20:1-es helyzetaránnyal oda, esélytelenként; most -elvileg, tabellaalapon- mi lennénk az esélyesek, de a két keretet inkább egyenrangúnak mondanám, azzal együtt, hogy nem ngyon van poszt, ahol cserélnék a piros-fehérekkel. Talán kapuban… De remélem, a hétközi Dinosportos interjú (köszönjül Lassie19) után Gróf teljesítménybiztosságban is felzárkózik a szimpatikussága mellé. Szóval egyenrangúság van, de ennyi, részemről nem több: felejtsük el, hogy mi 2.-ok, ők meg odalenn, ez a meccs azért nem egy szimpla alázásról fog szólni.

Ha már Atleti, én totálisan elégedett lennék egy ótvar, lábszagú 1:0-lal is holnap. Komolyan.

Összeállítások kapcsán Rossi előbb azt pedzegette, hogy ő nem rotál, azaz stabil a kezdő, majd természetesen jött az öncáfolat a következő bekezdésben (az MK-s fiatalszabály-mentesség miatt persze jó, hogy ott Gazdi, Koszta pihentethető). Ennek következtében és holnapra egy

Gróf – King, Lovrics, Bobál, Kamber, Laczkó – Gazdag, Hidi, Koszta – Eppel, Lanza

startot várnék/tippelnék. Aztán lássuk a Hajdú IC-t.

Visszatérve a bevezetésben fejtegetettekre, remélem (bár kiindulva az elmúlt 4 évből, nem tudom, mire alapozom a reményt), Rossi megpróbált rendet tenni a héten a fejekben és az egókban a tizenegyesrúgások körül, és ha holnap megint balhé-szikra merülne föl, akkor az nem merül föl, mert már minden le van beszélve. Lehet, hogy túlparázom, de nagyon nem tetszett a múltkori jelenet a Hungárián – igaz, Lanza hétfői inije valamelyest javított az összképen, de az ördög nem alszik.

Ahogy a spori sem, akinek már köszönhettünk a szezonban egy Vidi elleni hazai tizenegyes-felejtő és Juhászt szabálytalan góllal megajándékozó ámokfutást. Csöndben rimánkodok a sarokban, hogy honap ne ezt a formáját ismételje meg a fiatal sípmester.

Amitől még tarthatunk, az a Debrecen kiszámíthatatlansága. Ez a Loki most pont vízválasztó heteket él a raklapnyi új légiósával, a félig megtisztított öltözőjével, az öntörvényű luzitán edzővel. Bármi is lehet még ebből. Az se lepne meg, ha felhasítanának a 4.-5. helyre a szezon végén, de az se, ha a boldog csakblog-elindulós ősidőnk DVSC-jének Zdenek Scasnys korszaka köszönne vissza, április elejére már menesztett portugállal és a kispadra visszatérő, a kerti grillsütő mellől reaktivált Herczeg Bandival. No most az utóbbi forgatókönyv esetén holnap még gurítunk egy hármast. Az első szcenárió megvalósulásakor pedig jó esetben izzasztó, rosszabb esetben kegyetlen meccs vár ránk.

No de mindez majd holnap elválik. Talán (?) eső még nem lesz (?), az majd csak vasárnap, szóval mindenkit buzdítok egy hangulatos kispesti délutánra a friss koratavaszi levegőn. Egervári csak szólamokban szerethető válogatottjához képest az idei Honvédra tényleg áll az inkriminált jelző, úgyhogy szeressük őket élőben holnap.

Rossi pedig csak cholósodjon tovább, abból baj nem lehet. De Mister, komolyan, pedagógia is…tudja… grazie!