Hétfő óta meglepően sokan kérdezték tőlem: most akkor te maradsz kint?
Valóban, az elmúlt években egy percre se tagadtam, hogy milyen elvek mentén gondolkodom, milyen világban szeretnék élni, és mindez milyen elvárásokat támasztana egy ideáltipikus magyar focival szemben. Általában, vagyis remélem, legalább az esetek többségében sikerült megragadni a tényeket, és olyan következtetést levonni belőlük, hogy nem kerüljek önellentmondásba. Ismerjük a játékszabályokat, nem vagyunk naivak.
A – nevezzük most már így – NER-futball eddig ismert modelljeit például egyértelműen kontraproduktívnak tartom. Hiányzik belőle a valódi és felelős tulajdonos, nincs eredménykényszer, a rendszer logikája valamiféle pénzügyi parazitizmusra nevel. Ha el vagy kényeztetve, ha nincsenek egyértelmű célok, akkor hogyan várhatunk el eredményt?
Nem fogom bővebben kifejteni, nagyjából ismertek már, szóval elhihetitek, hogy ezzel az alapbeállítással mentem el az új tulajdonosok csütörtöki sajtótájékoztatójára. (Itt kell megjegyezzem, nagyon nem szeretek jelen lenni a hasonló rendezvényeken. Persze, a pogácsa és a kávé remek dolog, a networking se utolsó, sok emberrel lehet beszélgetni, azonban a jelenlétnek komoly ára lehet: beszélgetésbe keveredhetsz a témáddal, és onnantól lőttek a képzelt objektivitásod maradék nimbuszának is. Mind kifelé, mind befelé.)
Mindegy. Feltételezem úgysem az érdekel titeket, hogy pontosan mi történt a helyszínen (arról itt egy videó), hanem, hogy én mit gondolok az új tulajdonosokról.
Kezdjük ott, hogy az új tulajdonosi kör kapcsolati hálóját, ha veszi rá a fáradtságot, akkor egy egyszerű internetes kereséssel bárki könnyedén feltérképezheti, majd levonhatja a következtetést: NER. Na, bumm, nem lenne egyedi a magyar fociban. Tegyük is félre a témát, hogy aztán visszatérhessünk rá a későbbiekben, ahogy az a témák sorsa szokott lenni.
Előzetesen ami a legjobban érdekelt, az nagyjából a lapok leosztása volt személyek szerint. Együtt csinálják (mármint Bozó és Mendelényi), vagy egyértelmű feladatok lesznek, és egyikük inkább a háttér megteremtésével foglalkozik, a másikuk pedig távlatokban gondolkodik, és beleteszi a víziót (jövőképet), ami feltétlenül szükséges egy sportvállalkozáshoz.
Mikroempirikus kutatási terv következik: a sajtó képviselői feltették a kérdéseiket, én pedig azokra ráhúztam egy-egy kategóriát (sportszakmai, financiális, elvi-eszmei és egyéb), majd melléírtam, hogy ki válaszolt az adott kérdésre. Nem valami bonyolult és szofisztikált módszer, de hátha mutat valamit.
- sportszakmai (edző, igazolások, etc): 1 Bozó / 4 Mendelényi
- financiális (pénz, pénz és pénz): 7 Bozó / 0 Mendelényi
- elvi-eszmei (klubnév, címer, célok, szurkolók): 3 Bozó / 4 Mendelényi
- egyéb (politikum, Hemingway): 1 Bozó / 1 Mendelényi
Nesze, Hanta, most légy okos. Azt mondjuk merem mondani, hogy a financiális rész egyértelműen Bozóhoz tartozik, olyan véletlen azért viszonylag ritkán fordul elő, hogy épp mindig nála legyen a mikrofon, amikor a témába szorosan vágó kérdés érkezik. A sportszakmai rész, vagyis maga a futball inkább Mendelényi.
De mi legyen az elvi-eszmeinek nevezett kategóriával, vagyis magával a klubbal? Hogyan értelmezzük a közel döntetlen állást?
- Talán most szembesülnek azzal, hogy egy 110 éves sportklub nem értelmezhető szimpla piaci vállalkozásként? (lásd: a Pilóta keksz gyártásának Lengyelországba költöztetése elleni felháborodás)
- Talán a megvásárláson túl csak nagy vonalakban rendelkeztek kész tervekkel, és megvárják, hogy megismerjék a közeget?
- Vagy egyáltalán nem tartják fontosnak, és a napi operatív ügyekhez sorolják, amivel majd foglalkozik a napi operatív ügyekkel foglalkozó emberük?
Nem egyszerű lezárni az elmúlt tizenhárom évet, és valami újba kezdeni. Egy – általuk is elismerten – relatíve jól, de legalább nyereségesen működő modellt lebontani nincs értelme, ahogy annak sincs, hogy ajtóstul rontsanak be a házba: sziasztok, itt az új címer, egy piros-fekete WC-deszka. “A Honvéd napja eljött már (…)”
Szóval nem lettem okosabb.
Vagyis egy kicsit mégis.
A Lokál kérdésére Bozó Zoltán felvázolta a saját cégvezetési szemléletét, ami valahogy így hangzik zanzásítva:
- Anyagi, tárgyi és személyi feltételek biztosítása.
- Célok kitűzése.
- Kontrollálni a szervezetet, hogy minden a célkitűzéseknek megfelelően halad-e.
- Ha teljesülnek a célok: jutalmazás.
Eddig, ugye, nagyon hasonló az Öregéhez, a kérdés, meddig lehet tartani, hiszen láttuk, az Öregnek se sikerült.
A sajttáj egyik vezérfonala a felelős gazdálkodás c. témakör volt. Magyarul a jelenlegi működésből meg kell tartani az értékeket, majd évről-évre növelni a költségvetést a szükséges és elégséges mértékben. Ha még mindig nem érzed a különbséget, akkor elmagyarázom: szpon-zo-rá-ci-ó. (Megjegyzés: érdekesség, hogy tulajdonosi apportról egyetlen egyszer sem esett szó!)
És akkor most kanyarodjunk vissza a NER-hez. Az érkező szponzorok névsorát mindenképp várjuk meg. A tulajdonosok többször is említették, hogy nyílt lapokkal szeretnének játszani, amiből arra lehet következtetni, hogy a lehetséges szponzorok köre nincs előre kőbe vésve. Ha lakossági ügyfelektől mentes, állami/félállami cégek jönnek, akkor majd mondunk valamit, ha piaciak, ha a saját csoportjuk cégei, akkor pedig kíváncsian várjuk, újra mintaklub épül-e Kispesten, ahogy épült az az elmúlt években, és bizonyította, lehet nyereségesen és egyben eredményesen klubot üzemeltetni Magyarországon. (vö.: egyszerű Google-keresés Google Bozó és/vagy Mendelényi nevére.)
Kicsit más.
Lehetőségem volt Mendelényi úrral pár szót váltani, és azon túl, hogy gyorsan kiderült, némileg különbözik az ízlésünk a kisüzemi sörök világában (vajon ennyi személyes adat kiadása még belefér, ha tudjátok, hogy én az IPÁ-k és a sourok bűvöletében élek?), inkább arról beszélgettünk, hogy miként képzelik el a szerepüket a klub életében. Tehát lesz keddenként reggel figurás nyakkendős vlog, vagy szimplán beülnek a páholyba, és azzal foglalkoznak, hogy előteremtsék a működés és az eredményesség feltételeit?
A kérdés persze egy egyszerű nyilván a második a válasznál azért valamivel bonyolultabb. Másfél éve kerülgették a klubot, tavaly nyár óta egyértelműen a megvásárlásán dolgoztak, tehát tapasztalhatták, mert tapasztalaniuk kellett, hogy az elmúlt évek nem múltak el nyomtalanul a szurkolókon. Azt a mérhetetlen mennyiségű sületlenséget, dezinformációt, ami egyes fórumokon terjed, ideig-óráig ki lehet zárni az életünkből, azonban ha mélyen beleállsz a klubba, akkor kényszeredetten szembe fog jönni legalább az, amit valahogy, valamilyen csatornáján keresztül kiköp magából a Népi Internet.
Egyetlen fegyver van ellene: a valamiféle átláthatóság és hitelesség megteremtése. Ha csak jókor és jó ütemben szólalsz meg, és ott valóban azt mondod, ami lesz, és valóban úgy is lesz, akkor azt nevezhetjük szükséges, ámbár nem elégséges feltételnek. Ahhoz, hogy minden teljesüljön, ahhoz egyéb külsőségek is szükségesek lesznek, és itt a legegyszerűbb, ha a szponzorációra, a szponzori kör összetételére gondolunk.
Nem egyszerű, ugye?
Egyébként mindenre van megoldás, és ehhez is kaptunk kapaszkodót: A tulajdonosok a klubot egyfajta befektetésnek tekintik, ahol a sikerességet nem csupán helyezésekben, vagy mondjuk profitban mérik, mert a mögöttük álló cégcsoport brandépítése legalább annyira fontos. Vagyis egy oda-visszacsatolásról beszélhetünk, ahol a valódi tulajdonos nem csak egyszerűen valódi tulajdonos, hanem egyéb valódi tulajdonaival együtt viszi a klubot, és te el tudsz képzelni egy sikeres Kispestnél jobb reklámot a cégeidnek?
Én egyelőre kíváncsi vagyok.
Ha nagyon le akarom csupaszítani a mondandómat, akkor az valahogy így hangzik: rendben, nevezzük NER-nek, de nézzük meg, hogy a NER tud-e jó gazda lenni?
(Vagy így: hazudnék, ha nem azt mondanám, hogy a kivárásra játszom.)
címlapkép: 1909foto (ha valakinek még nem lenne tiszta: balra Mendelényi, jobbra Bozó)
