Remek évet zárt a kispesti akadémia a válogatottban

“Remek évet zárt a kispesti akadémia a válogatottban” bejegyzéshez 38 hozzászólás

1. Le a kalappal az MFA elött! Valóban remek játékosokat fedeztek fel és csiszoltak labdarúgóvá! Kellett néhány olyan év,amikor ezek a srácok megkapták a lehetőséget. Sajnálom,hogy most nincs ilyen edző, aki betegyen egy-egy fiatalt a csapatba. Bocskay, László Dávid, Kocsis, Horváth Milán, Soltész legalább kap máshol lehetőséget. Pedig lenne olyan akire nagyon oda kellene figyelni!

   1. Valóban büszkék lehetünk azMFAs játékosainkra. És szerintem a jövőbe is lesz olyan játékosunk aki fog még játszani a válogatottba. De ez azért nem olyan egyszerű. Ha megnézzük ez a 6 játékos 7 év alatt lett válogatott. Más-más korosztály. Ne várjuk el hogy most 1-2 éven belül jön 4-5 ember aki meghatározó lesz Nb1-es szinten aztán válogatott lesz. Aki megérdemli ugyis oda kerül. Türelem kell.

      1. A probléma csak az, hogy minél késöbb rakod be, annál késöbb , talán soha ne szoknsk hozzá a stesszhelyzetekhez, mert az idegi alapú felkészültséget igényel.

         Nem véletlen, hogy legtöbbször barátságos meccseken hasít a válogatott összjátékban, tétmeccseken pedig nem látunk olyan megoldásokat, mint tegnap Gazdi golja

         1. Nem olyan bonyolult ez. Aki megérett rá az megkapja a lehetőséget és éll vele. Aki nem az nem. Ennyi. Stresszelni az fog aki nem hisz magába. Nincs kondija, lassú, fizikailag gyenge. Akibe ezek megvannak annak nincs szüksége idegi alapú felkészítésre. Abból lesz focista.

2. A Magyar Futball Akadémia (és a Sándor Károly Akadémia) benne van a top 100-ban.
   https://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/cies-a-honved-es-az-mtk-a-leghatekonyabban-nevelok-100-as-listajan-2856845

3. Benczenleitner Barna az nb3-as csapatunk és az u19-es válogatott alapembere. Befutja teljes bal oldalt, beadási rendre veszélyesek. Olyan teljesítményt nyújt, amivel pontokat hoz a csapatnak. 18éves. Erre hoznak egy Tallyst az első csapathoz kölcsönbe, de Tamás Krisztián mögé padozni. Minek? Mikor akarják beépíteni az ilyen tehetségeket?

4. Már elnézést kérek, de én Kocsis Lajoshoz, Törőcsik Andráshoz, Ebedli Zolihoz, Váradi Bélához, Fazekas Lacihoz, Détári Lajoshoz, Gyimesi Lacihoz szeretném hasonlítani az utánpótlást és nem Vanczák Vilihez, vagy Sebők Vilihez. Engem nem az érdekel, hogy egy európai átlag alatti válogatottba hány fiatal kerül be és honnan. Az érdekel, hogy “igazi” Futballisták mikor tűnnek fel a kies magyar haza egén.
   Várok. 35 éve állok. (Fűrészre várok) Ahogy Nagy Feró énekelte.
   Tegnap néztem a lengyel-magyar meccset.
   Jó…nyertünk. Gazdi gólja szép volt. Az akció is, meg a gól is.
   De a lengyelek fizikálisan erősebbek, gyorsabbak voltak. Fejben is gyorsabbak, pontosabban passzoltak, szervezettebb volt az előre játékuk. És ezek a lengyelek nem világverők. A jól képzett és törekvő iparosok csapata. A mieink meg lepattantak róluk, egyetlen cselünk sem jött be, a hosszú labdákat befutották előttünk.
   Majd akkor szóljatok, ha lesznek olyan játékosaink, mint akiket fentebb felsoroltam.

   1. Jó, de akkor miről írjunk posztot? Az időjárásról?

      1. A nagy többség annak örül, ha valamit fikázol. De ez sem állandó, mert ami az egyiknek öröm az a másiknak felháborodas. Szóval kellene találni egy olyan univerzális valamit vagy valakit amit ha szidsz mindenki örül. Először az ördöge gondoltam volna, de mintha valaki itt említette volna Venom-öt, szóval akkor őt bántanád meg. Politikával ne is kezdj, mert ahogy kicsiny haz@nm, a blog is megosztott.Nincs könnyű dolgod na.

         1. A bánatos libaszart! Ez nem fikázás, csak arra próbáltam célozni, hogy a középszerűség nem eredmény. Bármennyire is szeretem Gazdit (pl.), ő sem tudja, amit a kiválók tudtak. Ennek én nem örülök, de nem is fikázom. Az lenne eredmény egy akadémián, 15 év után, ha legalább egy világszínvonalú játékost kinevelnének.
            De nem, nem és nem.
            Azt lenne jó tudni, hogy miért nem.

         2. Amúgy ilyenkor érdemes elővenni a matekot:
            – 15 év az kb 11 évfolyam
            – egy évfolyam max. 20 fő
            – vagyis ennyi idő alatt kb 200-220 játékos jön ki egy akadémiáról.
            Nem tudom mennyire reális elvárás, hogy ennyiből legyen legalább egy világszínvonalú játékos. Vajon a nagyobb nyugati akadémiák milyen aránnyal termelhetnek?
            Összevetésképp, a kispesti akadémia ennyi idő alatt 80+ játékost adott valamelyik ország élvonalának, és ennek kb. harmada-negyede meg is ragadt. Nekem ez ilyen számok mellett egészen elfogadható alapnak tűnik.

         3. Azt gondolom erről, hogy persze ez egy jó arány. De valahol, valakik ennél sokkal jobbat is tudnak. Pl, Szerbia, a horvátok, pl. az Ajax, a Barca. De még a tót szomszédokat is fel lehet hozni.
            Azt kellene megfejteni pl. hogy mit tud az Ajax, hogy öt-hét évente kiáll egy konténernyi klasszis focistával egy 15 milliós népességből válogatva. Nekünk meg 10 millióból nem sikerül 40 éve egy Détári Lajos utódot kinevelni.
            Genetikailag vagyunk rosszabbak? Nem hinném.
            Valahol mégiscsak a simonmiklósok körül kellene keresgélni az okokat.
            Meg a magyar focit körüllengő rettenetes és korrupt közegben, beleértve a focink goodwilljét, és ide értve a magyar nyilvánosság jelentős részének (nem alaptalan) zsigeri ellenszenvét a focival szemben. Ezektől a jobb érzésű szülők és gyerekek eleve elrettennek, nemhogy sportolni, de focizni pláne nem adják be a srácokat. Hofi Géza “szúrd ki ne pattogjon” humor bonbona (ez 1972-es!!!) óta nincs olyan hónap, hogy valaki ne gyalázná a focistákat fennhangon. Joggal, vagy kevésbé jogosan. (most épp Kaltenbach Jenő volt ombudsman nyomja a krahácsot)
            Ki a fene akar focista lenni ilyen presztízs mellett?
            De mondok még valamit, aztán abbahagyom.
            Gazdag Dánielben ott volt minden lehetőség, tehetség, adottság, hogy Détári Lajos legyen. De nem lett az. Nyilván nem Hofi Géza vagy Kaltenbach Jenő miatt. De akkor MIÉÉÉÉRT???

         4. Egy apróság: az Ajax szinte az egész világra scoutol már akadémiai szinten, valamint több akadémiája van, és nem 20-22 játékost nevel egy évfolyamon, hanem ennek jócskán többszörösét. Plusz az évtizedek során felhalmozott bizalmi index, hogy az Ajaxba inkább adják a fiatalokat.
            Ezt tök fölösleges összevetni egy alig tizenötéves magyar rendszerrel, ahol az egész ország akadémiai kibocsátása nincs annyi, mint egy Ajax telephelynek. Nagyon, de nagyon kicsiben csináljuk mi, cserébe legalább iszonyatosan drágán.

         5. Sajnos ilyen az internet. A fikázásra (bár a szót nem szeretem, és remélem nem is művelem, helyette inkább kritikát, illetve érzelmet fogalmazok meg) tényleg hajlamosabbak ugrani az emberek, vagy az ún. kommentelő emberek. Az előmoderáció egyik szerencsés hozadéka, hogy nagyon nehéz kialakulnia olyan szálnak, ahol az érdemtelen fikázás kerülne hangsúlyos szerepbe. Nyilván, ez torzítja az ún. hozzászólók hozzászólásainak hagyományos szerkezetét, azonban valahogy túléljük, ha cserébe értelmes beszélgetésre van lehetőség – akár az adott poszt esetleg fikázó jellegű tartalmával szemben.

            Direkt politika itt talán soha nem volt, viszont mivel egy blogba az ember a személyét viszi bele, és a személyemhez kapcsolódó elvek, világlátás eléggé stabilnak mondható évtizedek óta, van, hogy belekeveredik. Az, hogy az egyszeri kommentelő ezeket ún. politikának látja, az inkább a kortárs társadalom, illetve a poltikai elit torzító hatásának következménye, hiszen egy-egy ilyen szövegelem akár még pár éve sem bírt volna semmiféle “politikai” tartalommal. Az, hogy a benzinártól az emberek nemi önazonosságának meghatározásán keresztül mindent felkapott a politikum, közte a focit is, hadd ne mi tegyünk, és hadd beszélgessünk ugyanarról, ugyanabban a hangnemben, mint tettük azt egymás között évtizedeken át.

      2. Pl. arról lehetne, hogy egy U12-U14-es korosztályban kik az edzők és miért pont azok, kik és hogyan képezik ezeket a gyerekeket. Simon Miklós – vagy ki a fene csinálja az utánpótlást nálunk – mit mond, miért nem jön elő évtizedek óta egy új Kocsis Lajos vagy Détári Lajos az utánpótlásból? Honnan szedik a gyerekeket az utánpótlásba? Kik nézik meg és válogatják be a srácokat az akadémiára és milyen szempontok szerint?

         1. Ezek valóban jó témák, bár a “miért nincsenek manapság Détárik”, vagyis összességében a miért gyengébb a magyar foci kérdéskört nem szűkíteném le kizárólag az utánpótlás képzés minőségének vizsgálatára.
            Nyilván ez is az egyik összetevője a kérdésnek, de legalább olyan fontos (ill. szerinem fontosabb), hogy pl. hogyan változott a társadalom azóta, miért több az akaratgyenge fiatal, hogyan hat a fociban (is) uralkodó az urambátyám rendszer a produktumra.

      3. De persze…a saját blogodban arról írsz amiről akarsz.

   2. Szoboszlai, Gulácsi, SzalaiA. Ennyi, ez van. Ha az általad felsorolt nevekre vársz nem mostanában lesz örömöd a fociban, Kispesten meg pláne.

5. Visszajelzés: Remek évet zárt a kispesti akadémia a válogatottban | Zongoracipelő

6. Ideje lenne visszahozni azt az előírást, hogy NB1-es és kupa mérkőzéseken egy időben max. 3 idegenlégiós szerepelhet, viszont két 21 éven aluli magyar játékosnak kötelező a pályán lenni a mérkőzés teljes időtartamában.
   Sokat lendítene a fiatalok beépítésén.

   1. Ezt a kötelező fiatalkvótát sosem értettem.
      Tehát U21-es korig, ami azt jelenti, hogy 16 évestől felfelé (mert van minimumkorhatár) négy-öt generációval kellene lekötni egy csapat 2/11-ed részét, vagyis kb. egyötödét. A maradék négyötöd jutna a 21 felettieknek vagyis a 35-36-ig 14-15 korosztálynak. Tehát ne az számítson, hogy valaki hogyan teljesít, hanem az, hogy mennyi idős? Ha valami, akkor ez szerintem iszonyatosan távol áll a futball filozófiájától.

      1. Pedig , Gazdag, Holender, Koszta, Botka( ő talán nem annyira) Bobál ,ennek köszönhetően lett stabil nb1- es játékos.
         Épp ez a vérlázító, hogy HF az eredménykényszer miatt nem játszat fiatalt , és látjuk milyen eredményt sikerült elérni. A Honvéd mindenkor építkezett az utánpótlásából , de ezt teljesen eldobtuk.

      2. Az már az edző felelőssége, hogy a 21 alattiakból kit rak be a keretbe, a padra, a kezdőbe. Egyébként nagyon szomorú lenne, ha egy egyesületnél nincs 3-4 olyan fiatal aki döngeti a kapukat a nagycsapatnál.

         1. Jap. Ha egy játékos 19-20 éves korára nem elég érett arra, hogy magától ott legyen, hogy az edző számításba vegye, akkor nem feltétlen az edzővel van a baj. Illetve egy-egy edzővel lehet, de az összessel (legtöbbjével)?
            Viszont azt, hogy nem játszatják őket, és ezt a nem játszatást valamiféle kötelező kvótával oldjuk meg, számomra annyira nem futball. Ha a képessége és az edzője (akár az edző hülyesége miatt) nem fér be a csapatba, akkor a kora tegye be? És akkor lesz majd ballábas kvóta is, mert a magyar focinak ballábasok kellenek? Esetleg egyéb kvótákat nem akarunk? Spanyolul beszélő kvóta, hogy a spanyol piacra is termelhessünk? Futballozni mondjuk nem kell tudni, edzőnek sem kell lenni a csapatnál, majd a szabályzat meghatározza, hogy kiket kell játszatni.
            Inkább nevelni kéne, és felépíteni egy modellt, ahol felfelé áramolhatnak a fiatalok, akár egy-egy év megszakítással, más kluboknál eltöltött idővel. Például NB II-ben, ahol most is vannak játékosaink, és szerintem a legjobb korban, fiatal felnőttként. (Plusz, ugye, a huszonötös keret és az U19-ből éppen kinőtt fiatalok ellentmondásai.)

         2. Valamikor még a cucuban valóban úgy működtek (és működtek!) a dolgok, csakhogy nagyon megváltozott a világ. A kész, rutinosabb játékosok játszatása kockázat mentesebb, mint azonos képességű fiatalok játszatása (akiknek hullámzóbb a teljesítménye), és ugye az edzők is igyekeznek csökkenteni a saját kockázataikat.
            Semmi problémát nem eredményezne az NB1-ben két-két 21 éven aluli kötelező játszatása ami egyesületenként 3-4 játékost, összesen csak 40-50 fiatalt jelent, ami egy 18-21 éves korosztályt figyelembe véve korosztályonként csak kb. 10-12 játékost jelent. Ha ennyi tehetséges fiatal nincs az NB1 környékén, akkor egy fillér közpénzt sem szabad beletolni a magyar fociba, mert a egyesületek nevelő munkája semmit nem ér!!!!!
            Mindez persze nem zárná/zárja ki, hogy fiatalok ne mehessenek kölcsönbe NB2-es csapatokhoz, főleg egy olyan egyesületnél amelyik nevelőegyesületnek tartja/gondolja magát.
            Számomra sokkal szimpatikusabb volt amikor a csapatban sokkal több fiatal (Holender, Gazdag, Prosser, Bobál, Botka, Barát, Koszta) játszott viszonylag állandóan.

         3. Nekem is nagy kedvencem, ha saját nevelésűek játszanak a csapatban, viszont nem minden áron, és főleg nem adminisztratív döntés eredményeként. Azzal valahol egyet tudtam érteni, hogy az MLSZ mindenféle bónuszforintokat adott, ha játszattál fiatalt, azonban ott is gond volt, hogy ezt a liga központi bevételei terhére tette, vagyis az általad megtermelt pénzt csak akkor kaptad meg, ha olyan egyéb feltételeknek is megfeleltél, amikről szó sem volt a szerződés aláírásakor. Sajnos az ösztönző ellen ha a magyar focira ráborított istentelen mennyiségű állami pénz is, vagyis tök fölösleges rámenni ezekre a forintokra, ha máshonnan könnyebben, akár alacsonyabb kockázat mellett is be lehet gyűjteni.

            És ha már a furcsán atipikus működése a magyar focinak, akkor sajnos azt is elő kell venni, hogy a térségben sok klub azért is játszat fiatalokat, hogy megmutassa őket a piacnak, hátha el tudja adni, és ebből üzemeltetni a klubmodellt. Itthon erre sincs szükség, hiszen a klubok igazából nincsenek rákényszerítve a saját bevétel gyártására, aminek félő, viszonylag hamar iszonyatos következménye lesz: l. pont a rendszerváltás környékét, amikor kiderült, hogy óriási állami mankó nélkül a magyar futball szinte fenntarthatatlan. Harminc év nem volt elég arra, hogy megtanítsuk gazdálkodni a klubokat, sőt, az elmúlt évtizedben még rosszabb lett a helyzet, de ez messzire visz a fiatalok témakörtől (bár részben ide tartozik).

            A fiatal játszatása egy klubnak saját érdeke kellene, hogy legyen, hiszen
            – akkor játszik, ha jobb, vagy legalább elfogadható szinten rosszabb annál, akit pénzért igazolhatnának a helyére
            – a fiatal játékos piacképes, értékesíthető
            – a fiatal játszatása minta, tehát ösztönző a többi fiatalnak a rendszerben, hogy: csapatba kerülhetsz (nagy fizetés!), másik csapathoz kerülhetsz (még nagyobb fizetés)

            Ha ezt adminisztratív szinten kell szabályozni, akkor ott nem a neveléssel van a gond feltétlen.

         4. Teljes mértékbe igazad van. Míg a környező országok klubjai rávannak kényszrülve, hogy saját fiatalokat neveljenek ki és értékesítsék minél jobb pénzért, addig nálunk ez nem létfontosságú. Itt államilag akkor is jön a pénz ha nincs eredmény. Vegyük a csúcs zöldeket. Hoznak egy zsák pénzért argentin játékost. Itt van fél évig hatalmas fizetéssel. Nem vállik be, nem gond. Visszaküldik hoznak helyette mást. Egy kicsit sincsenek rá kényszerítve, hogy fiatal játékosokat neveljenek ki. A legnagyobb gond, hogy sajnos úgy néz ki nálunk is ez kezdődött el. A magyar foci akkor fog fejlödésnek indulni ha a klubok tényleg rá lesznek kényszerülve hogy sikeresek legyenek. Mind nemzetközi kupaporondon, mind utánpótlásnevelés terén.

         5. “akkor ott nem a neveléssel van a gond”

            Nem bizony (mindig születnek tehetségek)! Egy piaci alapú gazdaságban, a szórakoztatóiparban működő vállalkozásnak érdeke lenne a tehetséges, értékesíthető produktumú újak folyamatos bemutatása. Viszont ha valójában nem piaci alapú a gazdaság működése, akkor a tehetséges fiatalok bemutatása helyett a már bevált idősebbekkel érdemesebb/gazdaságosabb/biztonságosabb a show-t bemutatni. Ha marad a nem piaci alapú környezet, akkor a fiatalok vagy nagyobb arányban elkallódnak, vagy adminisztratív szabályok kellenek a tömegesebb mennyiségű beérésükhöz! Viszont rövid távon nem igazán látok reális esélyt a hazai futball környezetének érdemi megváltozására. Ezért gondolom célszerűbbnek az adminisztratív intézkedések visszahozását.

      3. Hanta ne hantáskodj, te is állandóan a klubethoszért sírsz velem együtt, de ha jön egy ilyen ötlet, akkor dafke elkezded mondani a highlanders team szlogenjét :)
         ha nem imádnálak, most hoznám a szívlapátot

         1. A kötelező szóra vagyok hajlamos kiakadni ebben a kontextusban.

      4. ok, de ha Gazdiék idején nem lett volna a fiatal szabály, akkor hétfőn nincs Gazdi gól, ez szerintem a napnál is világosabb

         1. Ebben nem vagyok biztos:
            – Gazdag 2014/15-ben, 18 évesen már 12 meccsen szerepelt a Honvédban. A következő évben már alapember.
            – Botka 2013/14-ben mutatkozott be, majd 20 évesen Vérhód elől Kecsóra menekült. Tavasszal már újra Kispesten volt és alapember.
            – Baráth 2012/13-ban (20 évesen!) Vidovic sérülése miatt került be a csapatba, majd ott is ragadt.
            – Vécsei 2010/11-ben (17-18 évesen) és 2011/12-ben még peremember, utána fix kezdő.
            – Holender 2012/13-ban mutatkozott be (18 évesen), majd a következő szezontól alapember.
            (- Schön a fiatalszabály éveit szinte végig külföldön töltötte.)
            Vagyis a kispesti válogatottak egyike sem a később bevezetett fiatalszabálynak köszönheti, hogy stabilan játszani kezdett a csapatban, hanem saját magának, esetleg a mindenkori edzőnek. Egyedül Gazdag az, aki annyira fiatal volt a szabály bevezetésekor, hogy 2016/17-ben még ketyegett utána a lóvé.
            Érdekesség, hogy mindegyik játékos első kvázi alapembernek nevezhető szezonja Rossi idejére esett. Vécsei Supkánál mutatkozott be, két év alatt tizenegy meccsen szerepelt (2012 tavaszának végén már fixen játszott), majd Rossi bronzos csapatában lett alapember. Botka a Rossit váltó Simon Mikinél debütált, majd az őszt (és Vérhódot, de Muijnckot, Csábit) Kecsón töltötte, de tavasszal a visszatérő Rossinál alapember.

            Vagyis konkrétan a fiatalszabálynak talán csak Bobál Dávidot és Kosztát köszönheti az NB I. Kispestről, bár ők valószínűleg saját jogon is játszottak volna, ha nem is Kispesten, de valahol tutira.

7. Lett pénz “kész” futballistákat venni, így hal’ Istennek már nem kell nevelni. A tehetségből lehet Gazdag Dani, meg lehet NB2/3-as futballista is. Minek rizikozni, amikor a fiatalokkal be lehet fuccsolni, miközben egy kipróbált NB1 veterán/külföldi stabilan hozza az NB1 szintet.

   Minő kar hogy a kiforrott játékosokból pénz ide pénz oda maximum olyan kategória jut nekünk aki ideális esetben a 3-6. a most tapasztalható szakmai bohózat esetén a 7-10. helyre elég.

   Jobb ma egy Pantelic, mint holnap egy Cipf. Így legalább stabil es mutatós díszlet vagyunk a NER-B1-ben, gondosan ügyelve arra nehogy véletlenül meg egyszer kiessunk a statiszta szerepből

   1. Mondjuk pont a Pantelic játéka nekem még tetszik is, de amúgy igaz, amit írsz.

8. A rádióműsorban az lett kimondva (helyesen szerintem) hogy jelenleg nincs Gazdiék tálentumához mérhető tehetség sajnos a kispesti utánpótlásban!

   1. Úgy nehéz bármit is bizonyítani, hogy a 4-5 pados akadémistánknak összesen nincs annyi játékperce mint Hidinek egyedül…

      1. És Hidi is alig a meccsek összes játékpercének felén játszott.

9. Minden héten belinkeli valaki, hogy a Honvéd meg az MTK felfért a nevelő klubbok 100as listájára mi meg örömködünk. Jól van megelőztük a ratyit meg a felcsúfot de tényleg olyan nagy dicsőség 99. nevelőklubnak lenni Európában (44 ország, 55 UEFA tagország)? Száni ahogy a fiatalok mondják.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.