A héten szinte kizárólag az új sajtó/marketingosztály korlátozott képességein röhögtünk, szörnyülködtünk és a magunk stílusában próbáltunk segíteni nekik. Eredetileg nem szántunk volna rájuk ennyi posztot, azonban szorgosan ásták egyre mélyebbre magukat, és láttuk, ahogy folyamatosan tárul fel előttük egy új világ, mi pedig hű krónikásokként lelkesen követtük őket ezen az útjukon. Alapszintű digitális készségek hiánya, írástudatlanság, gyanús tartalomlopás, a labdarúgás nem ismerése, vagy a saját munkával szembeni mérhetetlen igénytelenség mind-mind egy csodálatos fejezet, és már most remegve várjuk a folytatást. Ezt a vonalat természetesen nem fogjuk elengedni, azonban
most inkább a csapatról ejtenénk pár gondolatot, pedig velük pont nem akarunk foglalkozni a héten. Mégis minek? Úgyis kint maradunk fél órát a meccs elején, felhívva a figyelmet a szánalmas teljesítményükre. Ilyen helyzetben miről írogassunk? Hogy sz*r minden? Az. Hogy elb*szta az új vezetés? El. Hogy emberi alkalmatlanság esete is fennforog? Fennforog.
NB II., 14. hely. Taps.
“Csak úgy léphetünk túl a saját árnyékunkon, ha legalább azt tudjuk, hogy merre keressük” bővebben