más fogást nem találtunk, csesztessük Lanza miatt a Honvédot

mfa

Mára kezdésnek csak egy grafikon. Lement 29 forduló, érik a dobogó, miközben a sportlapban elhallgatják az eredményeinket, az MLSZ Év Játékosa-díj listájára csak utólag súvasztják oda Vécseit, miközben a fél Fradi, Paks, Haladás és a légiósokat legalább hasonló számban alkalmazó Videoton bárkijét könnyedén.

Egyébként ha szó van rólunk, abban sincs kegyelem. Lanza szerepeltetése miatt célpont lettünk, hiába a szövetség adta ki a játékengedélyt, pontot mégis tőlünk, a vétlen féltől akar levonatni (ha lehetséges lesz) Orosz Pál, az EL-re hajtó Fradi valakije. Az, hogy az EL-re épp nekik van a legkisebb sanszuk még a kizárásunk esetén is, az most mindegy, az általános demagógia-szintet nem érinti.

Inkább foglalkozzunk magunkkal, és vessük vigyázó szemeinket a fenti grafikonra (egy adott mérkőzésen hányan szerepeltek – kezdőként, vagy csereként – az egyes játékoskategóriákból). Azon belül is a kék csíkra (MFA), és nyugtázzuk, amióta jók, jobbak vagyunk, ráadásul eredményesek, gólt nem kapók, pontokat gyűjtők, tabellán lépdelők, az nagyjából egybeesik azzal az időszakkal, amikortól az akadémisták stabilan a csapat gerincét kezdik kitenni. És igen, vannak mellettük légiósok, egy-két magyar, meg Hidi. Rossi mister talált valami elegyet, ami működni látszik, mi pedig örülünk, mint egyszeri paksi klubvezető egy újabb valahol leselejtezett öreg középhátvédnek.

Beérés van, kérem szépen, egy biztató jelen. Heje-huja, örömkönnyek, szombaton megszálljuk Szombathelyt, Savaria szavára sem adunk.

Ennyi.