Áhhh, már vitatkozni sincs kedvem, akkora féligazságokkal teli blődliség az egész

Deutsch Tamás újra megszólalt futballügyben. Számotokra melyik a legnagyobb hülyeség az írásában azon felül, hogy a Magyar Futball Megújítása == Fedett Stadionok c. mantra itt is előjön?

“A magyar futball megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek az évtizedok (szövegromlás a rím kedvéért),
Lemossuk a gyalázatot!

Az 1954-es berni döntő elvesztése és az Aranycsapat sztárjainak 1956-os “disszidálása” óta a kommunista hatalom által menedzselt futball ellenes hangulatban – az 1969-es Marseille-i katasztrófát követően – a 70-es, 80-as években a hazai klubfutball makacs következetességgel egyre rettenetesebbé váló színvonala és a válogatott folyamatos kudarcai kezdték el módszeresen elűzni a stadionokból a nézőket, a szurkolókat.
Lássuk be, a magyar foci ebben eredményes volt (borzalmasabbnál borzalmasabb válogatott szereplés, az európai kupákban pofozógéppé váló klubcsapataink és minősíthetetlen bajnoki “összecsapások”) – “köszönjük” a hanyatlásban jeleskedő játékosoknak, edzőknek, vezetőknek (természetesen, tisztelet a néhány maroknyi kivételnek).
Már a kezdet kezdetén gyorsan bekapcsolódott ebbe a huncut, epe és más testnedvek vezérelte projektbe lényegében a komplett magyar (sport)sajtó – hálás szívvel “köszönjük” a jeles és jeltelen sajtómunkásoknak a néző elkergető, a magyar focit évtizedeken át minden testhelyzetben és messze az érdemein felül, de legalább megállás nélkül anyázó tevékenységüket (ismételten tisztelet a meglehetősen kis számú kivételnek).
Az elmúlt húsz évben aztán az i-re a pontot az a nettó párezer, magát előszeretettel “ultra drukkernek” kikiáltó mocsadék tette fel (minden félreértést elkerülendő: az ultrák imádni való futball őrültek, akikről most szó van, azok nem ők, hanem nettó futballhuligánok), akik bűncselekmények százaival és ezreivel a szurkolók maradékának jelentős részét kiűzték, az ezredfordulóra egyébként romhalmazzá váló, stadionokból. “Köszönet” érte.
Nos, ezek után, jó magyar szokás szerint, kik a leghangosabb, kellőképpen rosszindulatú és kérlelhetetlen kritikusai a lezüllesztett és szétzüllött magyar futballt újraszervező, nagyszabású fejlesztési programoknak?
Természetesen a bűnöző futball huligánok (szurkolói kártya és vénaszkenner elleni pszeudo-szabadságharcosok) és a gyűlölködő firkászok (a reménytelen futball közelmúlt mára megokosodott néhány szereplőjével fűszerezett) pazar irigység-koalíciója.
A magyar-norvég meccs lefújása után olyan jó volt látni a kényszeredetten gratulálgató, fancsali képüket.
Drágáim, néhány év és az első- és másodosztály valamennyi klubjának normális, új illetve teljesen felújított stadionja lesz, a stadionokban jó, élvezetes, szórakoztató mérkőzéseket fognak játszani a csapatok, és a meccseken sok néző lesz.
És két-három évente az európai kupákban csoportkörbe fog jutni magyar kupacsapat.
Csak emlékeztetőül: hosszan és részletesen leírtátok, elmondtátok, lerajzoltátok, megmagyaráztátok, hogyan és miért nem fog kijutni az EB-re a válogatott.
Ennyi. – via Deutsch Tamás @ Facebook