Valamivel többet tudni a produktivitási pontokról, de még mindig nem eleget

Egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy jobban, vagy rosszabbul járunk az új rendszerben.

Az NSO publikált egy anyagot a fiatalszabály helyébe lépő produktivitási pontokon alapuló rendszerről, ami azért érdekes, mert forrásul Roskó Zoltánt, a szövetség operatív igazgatóját nevezték meg, aki az új támogatási rendszerről tartott sajtóbemutatót.

Például kibökte, hogy a fiatalszabály három éve maga volt a csőd, hiszen mára az NB I-es klubok fele egyszerűen ignorálja, és az sem érdekli, hogy pénze származhat belőle. Sőt, azt is elismerték, amit eddig szeretettek volt tagadni, hogy az intézkedéseknek egyszerre volt ár- és fizetésfelhajtó hatása, ami azért is vicces, mert pontosan lehetett tudni előre, hogy ez lesz. Most jöjjön az a rész, hogy: mi előre megmondtuk?

Amit megtudtunk az új rendszerről //
  • egyéves előkészítő munka előzte meg a rendszer bevezetését; (vannak kétségeink, hiszen pár hete Hemingway például meglepődött a fiatalszabály eltörlésén, illetve annak módján, szóval nem nagyon lehetett egyeztetés a folyamatban.)
  • nagyjából négymilliárd forint lesz szétosztható, de szükség esetén növelhető az összeg;
  • nagyon fontos, hogy ez a pénz nem a profi klubok vagyoni értékű jogaiból (tévé, sportfogadás) jön össze, mint eddig, hanem az utánpótlás-nevelő egyesületek egészére fordított normatív költségvetési- és tao-támogatásokból. Tehát egy olyan összegből, amit eddig normatívan kaptak meg a klubok. (Azt megtippelni sem merjük, hogy ez a Honvédnak jó, vagy rossz. Itt van például a 2017-es sportfejlesztési program, ami annyira szűkszavú formanyomtatvány, és annyira más terminológiát használ, hogy ugyanúgy lehet 40, 160, de akár csaknem 500 millió is az összeg, amit ebből a rendszerből kaptunk eddig.)
  • a négymilliárdot nem a 32 profi (12 NB I-es és 20 NB II-es) klub között osztják szét, hanem mintegy 300-350 nevelőklub között.
  • az új rendszerben egy játékos pályafutása:
    • 19 éves koráig: képzési időszak;
    • 19 éves korától: produktív időszak, amikor pontokat termel; (az NB III-ban 19, az NB II-ben 23, az NB I-ben 25 éves koráig, egyes külföldi bajnokságokban és kupasorozatokban, valamint a válogatottban pedig egész pályafutása során.)
    • azok játszanak, akik 2007. január 1. után töltötték be a 19. életévüket;
    • minden perc pontot ér, amit be kell szorozni az életkorhoz/ligához tartozó szorzóval, az adott klubnál eltöltött nevelési idő arányával (ha jól értjük ez tíz év!), valamint a végén hozzáadni egy újab szorzóval szorzást, ha saját csapatban játszik a játékos;
    • egy pont nagyjából 4000 forintot ér majd a rendszerben, ami azt jelenti, hogy Banó után meccsenként nagyjából félmilliót kapnánk ezentúl (hiszen a teljes pénz egy részét a Kecsónak le kell adnunk ugye). Most ennek többszörösét hozza, csak mondom.
  • mellékes // jövőre már csak tíz légióst lehet nevezni az NB I-es keretekbe, ennyi játékengedélyt ad csak ki légiósnak az MLSZ per klub. Az, hogy ki lesz jövőre légiós, még mindig nem tiszta természetesen.
A produktivitási rendszer pontszámítása
sorozat szorzó
NB III – U19-es játékos 0.25
NB II – 23 évig 0.5
NB II – U19/U20/U21 1.25/1.00/0.75
NB I – 25 évig 1.00
NB I U19/U20/ U21 2.5/2.00/1.5
NB I és NB II – saját nevelés, mint extra szorzó 1.20
U17/U19/U21 válogatottak 1.00/1.50/2.00
Kiemelt külföldi bajnokságok, top5 bajnokság II. o. 2.00
Európa-liga, Bajnokok Ligája 2.50
Top5 bajnokság 3.00
Felnőtt A-válogatott mérkőzés 3.00
Amit NEM tudtunk meg az új rendszerről //
  • ki, mikor és milyen formában egyeztetett az új rendszerről? Állítólag egy év előkészítés van mögötte, de ugye tavaly még hallani sem akart az MLSZ a most érvényben lévő rendszer felszámolásáról, sőt orrba-szájba védte.
  • mi lesz pontosan a profi klubok vagyoni értékű jogaival? Az NSO cikkében a következő halványan fogó klaviatúrával írt részt találjuk a témáról: “Ugyancsak nem megerősített hír, de információink szerint a vagyoni értékű jogokból származó pénzek elosztását ezentúl már csak a helyezések és a pontok fogják meghatározni (illetve minden klub kap egy, a korábbinál várhatóan magasabb alapösszeget).” – vagyis lesz egy megemelt normatíva és a többi eredményesség alapján. Na, ez már olyasmi, mint ami régen volt, és ami nagyjából normális. A kérdés, hogy mekkora lesz a normatívára és mennyi a premizálásra fordított arány.
  • a Honvéd jobban, vagy rosszabbul jár az új rendszerben? Volt mindenféle számítás, hogy a jelenlegi visszaosztásból mennyi jutott hozzánk, és a legtöbbje szerint jobban jártunk, mint ha a ligapénzeket (nevezzük így egyszerűsítve a tévés és sportfogadós pénzeket) normatívan és eredményalapon osztották volna szét.
    • Mivel a ligapénzeknél olyan klubok is meg fognak jelenni jövőre, akik eddig csak minimális részt húztak belőle, hiszen ignorálták az ajánlásokat, így egészen biztos, hogy az ebből a forrásból származó bevételeink csökkenni fognak. (Feltételezve, hogy az eddig felülről zárt volt a sapka, és a korábban ki nem osztott pénzek év végén nem kerültek vissza a rendszerbe mondjuk normatív/eredményességi alapon szétosztva. Vagyis, hogy ha a csak pár klub által betartott ajánlások után az év végén megmaradt keretet szétosztották az összes klub között, akkor tuti rosszabbul járunk, ha sapka volt a rendszerben, akkor csak valószínűleg.)
    • Ugyanígy megszűnik az utánpótlás-nevelő egyesületek egészére fordított normatív költségvetési- és tao-támogatások utáni bevételünk, hiszen ennek a négymilliárdja lesz az új, produktivitási rendszer fedezete.
    • A nagy kérdés, hogy a 300-350 klubra méretezett új rendszer négymilliárdjából ki tudunk-e annyit szakítani, amennyit veszítünk a ligapénzeknél és elbukunk a normatíváknál? Hogy őszinte legyen, ebben egyáltalán nem vagyok biztos.
  • miért pont U19 mínusz tíz év után jár bónusz? Pl. a tíz nevelési évből jelenleg kilencnél tartó Banó, vagyis egy NB I-ben játszó U19 korban lévő játékos meccsenként hozna 90 perc x 1,25 szorzó x 4/9 részt nekünk (200 ezer forint), és 90 perc x 1,25 szorzó x 5/9 részt (250 ezer forint) a Kecskemétnek, vagyis  hiába van nálunk 15 éves kora óta, vagyis szinte a teljes akadémia képzésben, mégis csak kevesebb, mint felét kapjuk a produktivitása után járó pénznek. (Jó, van egy saját klubban játszó szorzó is pluszban, ami a cikk szövege szerint 1,2-es (l. táblánkban), a cikkben szereplő, de az MLSZ-től származó ábra szerint viszont csak 0,2-es szorzó, ami nem mindegy, hiszen az egyik 108 pontot és 432 ezer forintot ér meccsenként, a másik pedig csak 18 pontot és 72 ezer forintot.) Lehet, hogy hülyeség, de én ezt egyáltalán nem érzem igazságosnak, hogy lejelenteni egy játékost egy évre heti mondjuk két edzéssel U9 környékén ugyanannyit ér, mint egy év akadémia. Az már egészen mellékes, hogy költségvonzata is teljesen más.
    • apró fricska // MLSZ-adminisztrátor legyen a talpán, aki a Jelenákat és Kitlöket majd számolni fogja.
  • vajon megéri majd teljesen saját nevelésű U19-es csapatokat indítani tarcsinak az NB  III-ban? 90 perc x 0,25 x 4000, vagyis 90 ezer forint jár minden játékos után, ami egy teljes csapatra vetítve meccsenként 990 ezer forint, egy 30 meccses bajnokságra pedig 29,7 millió. (És ehhez ugye még jár valami – ha jól emlékszem hasonló nagyságrendű – bónusz is az indulásért, mert volt idő, amikor a megyei csapatok nem vállalták be az NB III-at, és reagálni kellett rá valamit.)
  • és mi van azokkal az U19 korba eső játékosokkal, akik kettős engedéllyel játszanak egy utánpótlásrendszerben és a vele szerződött futballklubban? (pl. Kecskeméten az utánpótlás másik kft., mint a felnőttcsapat, és van játékos, aki mindkét sorozatban játszik, de formailag két klubban. Ilyenkor ki kapja a nevelési pénzt az adott évekre?)
Kik járnak jól/rosszul az új rendszerben?
  • annyi biztos, hogy azok mindenképp jól járnak, ahol van utánpótlásnevelés (ez ugye kötelező), ellenben az elmúlt években nem igazán vették figyelembe az MLSZ ajánlásait. Ők ezentúl normatív alapon is kapnak pénz, valamint a játékosok után is.
  • akik viszont arra alapozták a költségvetésük jelentős arányát, hogy mások úgysem élnek vele, azok vélhetően rosszabbul járnak, vagy legalábbis benne van a rendszerben, hogy rosszabbul járjanak.
  • és az sem egyértelmű, hogy az eddig a normatívát lehúzó, ellenben a produktivitási rendszerben alig/nem teljesítő nevelőklubokkal mi lesz.