1997-98 egy fura bajnokság volt. Visszatért ismét Kovács Kálmi, hogy valami nézeteltérés miatt négy forduló után újra, és ezúttal végleg elhagyjon bennünket a pályán; új manager érkezett, Krémer Károly nevét azóta is félve merjük csak kiejteni a Bozsik sokat megélt lelátóin; és új csapat épült. Vettünk egy komolyabb csomagot Békéscsabáról, és bár – tudjuk be zsenge fiatalságomnak – én Majorba simán beleláttam az új Warzychát egy röpke pillanatra, a többiek még talán annyit sem mutattak mint ő, és ezzel igen alacsonyra tettem most a lécet.
Az első fordulóban Diósgyőrbe látogattunk. Csaknem teltház, remek kis hazai kezdő, és a kíváncsiság, hogy vajon mi lesz nálunk?
| Diósgyőr | Kispest |
| Rácz Földvári, Téger, Farkas Kovács T., Ternován, Kiser, Buliga, Kákóczki Jakab, Kulcsár |
Horváth D. Dubecz, Plókai, Farkas A. Balogz Zs., Kovács B., Major L., Cipf Bárányos Jovanovics, Kovács K. |
Ne szépítsük, megalázó 5-1. A mérkőzés számunkra egyetlen értékelhető pillanata (azon túl, hogy Csőke Gergely másodszor és egyben utoljára viselhette a mezünket) egy elzárás volt Kovács Kálmitól, amiből előtte és utána sem láttunk egyet sem magyar pályákon. Részsikernek is kevés.
És aztán jött a tavaszi nyitóforduló, özönlött a tömeg a Bozsik felé, a Diót vártuk visszavágóra. A tovább után videón a Honvéd elmúlt 15 évének talán legjobb pályán mutatott játékának összefoglalója.
A néhány perces videóból is kiderül, nagyon összejött nekünk minden ezen a kora tavaszi délutánon. Egyrészt egy teljesen új csapattal próbálkoztunk, másrészt játszottunk, így félkövérrel kiemelve.
| Vezér Csábi Plókai, Hahn, Mátyus Dubecz, Bárányos, Kovács B., Calin Csertői, Borgulya |
A padra visszatért sokadszor is megmenteni Imre bá, és neki még bőven volt akkoriban annyi respektje, ha hívott, jöttek. Érdemes végigfutni a gárdán. Mátyus felépült hosszú sérüléséből, újra Vezér Ádi a kapuban (talán most Kemenes lesz az, aki újra egy évtizedre megoldja a kezdőkapus dolgát mifelénk), Csábi Jocó söpröget, előtte Hahn Árpi biztosít, támadóban pedig két rutinos spíler, Csertői és a Burgi. Jó lesz ez, lehet reménykedni.
És kiderült, nem csak lehet, érdemes is. Bárányos gólja mestermű, Calin emelése dettó, Mátyus becsúszói halálpontosak, Csábi tanári, és újra, és újra, és újra a Barika, aki nem átall félpályánál sarokkal dekázni, mert ÉPPEN OLYAN NAPJA VAN! Tombolt a lelátó, játszott a Kispest.
Valami ilyesmit szeretnénk látni holnap is.
(fotó: foci24.net)
