A kiürült villamos

Nem tudom mi van velem, megszállta a lelkem egy-egy Sinkovics- illetve Malonyai orcát formázó cherub, vagy nem is értem, de merengő hangulat telepedett rám, és a merengő hangulat sokszor posztot szül. Nézzétek el.

 

Paksra autóztunk vagy Paksról jöttünk hazafele, már nem is tudom, de akkor vetődött fel köztünk az Ady Endre úti játszóterek, dühöngők problematikája. Hogy míg 10-20 éve (inkább 20) ha jött (a jellemzően) szombati meccsnap, hát nekünk családilag a legközelebbi, Corvin körúti megálló helyett sokszor a Határ útig kellet zarándokolni, hogy egyáltalán felférjünk, és bizony az Adyn végigzötykölődve a kopott UV-ken, hát csak a kiürült betonplaccokat láttuk, a kézilabdakapuk szomorúan sóhajtoztak, mert nem volt közönségük ezekben az órákban… minden kispesti panelsrác, wekerlei arc vagy kertvárosi labdaművész igyekezett a Bozsik felé, a Legnagyobb Királyt, a Cs-betűs védelmet, Bélát, a Pilukat (Vincze, Hamar) meg Durcit nézni. Később Pirit, Barit meg a lengyelt. A villamoson levegőt alig lehetett kapni, pedig jó időben a korhadt keretű ablakok üvegei is letekerésre kerültek. Én meg szorongattam Fater kezét, nehogy elsodródjak a tömeggel leszálláskor.

Olcsó zsurnaliszta fogás lenne most mindezzel szembeállítani a mai helyzetet, amikor már ez exHattyú-strandnál, a mostani lakópark mellett is felszállhatnék nyugodtan, nem fenyegetne a lemaradás. De a hangsúly most nem is ezen van, inkább azon, hogy manapság, ha végigvillamosozunk meccselőtti időben a Kispest tengelyét képező Ady Endre úton, hát a dühöngők is tele vannak (már ha tele vannak és nem a számítógép és a lakás hűse vonzza a megváltozott ifjúságot), mert ma már kit érdekel egy darabos Bozsó, egy primadonna Ceolin vagy éppen egy pitbullkodó Hore. Sőt, méginkább tegyük ide a hangsúlyt. Mert még a mai nihilisztikusabb években, amikor már csak egy kupadöntő mozgat meg nálunk 6-7000 embert, akkor is kijöhetnek olyan őszök/tavaszok, amikor 2-3000-res alapszámmal bőven vállalható hangulatban mennek le a meccseink – valljuk meg őszintén, ez az alapszám azért régen is jellemző volt, még a ’90-es évekbeli nagycsapati létünk során is, az átlagos meccseken…

Szóval ha ez össze tud jönni, ha a Győr elleni 2009-es sikerkor megállapítottuk büszkén hogy na azért csak megvannak az alvó drukkerek, ha a legutóbbi őszünkön -bármennyire is rangadók sorát hozta heteken belül a sorsolás szeszélye, de akkor is- megvolt a stabil is közepes nézettség, akkor is lengedezett valami focihangulat az Adyt szegélyező fák, a Templom téri krimók és a wekerlei platánok  felett… akkor miért kell ezt el**szni?

Mert itt valami nagyon el lett tolva. A téli záráskor a szurkolók részéről rég látott gesztusként egy handmade óriásplakáttal megajándékozott, régi idolját visszanyert csapat, egy CSAPAT járt le edzésekre a Bozsikba, már meg van egy láthatóan morálisan is szédelgő társaság a “játékoskeret” címszó alatt. Határozott koncepciójú edző ősszel, aki tavasszal vergődik a körülmények szorításában – és aki csak reménykedhetünk hogy nem hagyja el nyáron a süllyedő hajót. Focihangulat helyett pedig gyanúsítgatás a drukkerek részéről, szerencsétlen nyilatkozatok sorát kiadni képes tulajunktól egy mélyütés a mindig kitartó arcok felé, kongó és hangulattalan stadion. Megint eljutottunk ide.

Pedig nem kéne sok. Az őszi keret sem volt világverő 11, még értékében is jóval a Vid-Debrecen-Győr hármas alatt lehetett valahol.  Csupán volt egy sikerorientált edzőnk, egy erős csapatgerinc, két, a drukkeri önazonosulást segítő ex visszahozatala – és ennyi kellett, nem több. Boldog volt a kispesti közeg, lehetett hét közben tervezgetni a Bozsikbeli vagy vidéki túrákat, a kezdőtizenegyről tanakodni, hogy Dél mikor nő fel Sanyi és Dani mellé, hogy Gege vagy Zeli jobb alternatíva középen… Nem kellett sok, de ebben a magyar bajnokságban kis befektetés is sok mindenre elég – lásd a Paksot tavaly. De mi nem akartunk új Paks lenni, láttuk a téli szünetet. Miért nem?

A pénzügyi oldal érthető, ne verjük más faxgépével a csalánt, OKÉ. Hemynek ennyi van, nem mi tesszük bele ezt az összeget… de a szurkoló azért is van hogy véleményt mondjon- és a vélemény az az, hogy ennyiből is lehetett volna valami értelmesebb keretet összehozni/megtartani tavaszra talán… Oké, Danilo menjen, oké, Sanyit nem tudjuk megtartani, de pl. ész nélkül miért kell karmesterteleníteni (ez edzői felelősséget is felvet), és x db tucatlégiós (Navarrete, Porcari???) helyett talán egy használható csatár kellett volna, de ezeket már ezerszer átrágtuk. Rossz súgókra hallgat az Öreg (talján menedzser? évekkel ezelőtt a legendás rossz súgók, akikről sose derült ki, hogy léteztek-e egyáltalán?)…?  Vagy tényleg az MTK modelljét követi…? És nagy kérés lenne az árnyalattal értelmesebb kommunikáció a szurkolók felé? Sokat akar a szarka?

* * *

Szóval a villamosok kiürültek az évek alatt, gyakorlatilag és képletesen is. Egyre csökken a kedv, a még kijáró szurkolók száma, az amúgy anblokk presztízsét vesztő magyarfocidrukkerséget tekintve ami nem is csoda, de ennek ellenére nem szívderítő. A legutóbbi meccs után most kivételesen villamossal mentem hazafele -erre régen volt már példa-, és hát ültünk rajta vagy hárman. Persze mindez kissé demagóg megállapítás, hiszen én az interjúk miatt általában jó fél/háromnegyed órával a többi szurker után megyek haza, de akkor is, a stadion körüli csend, a kihalt utcák és a (most már ugyan hannoveri, de ugyanúgy) töküres villamos még a maradék optimizmusom is szublimáltatta.

És most nagyon nem tudom, hogy valaha megtelnek -e még egyszer ezek a szerelvények…

Fotóforrás: veke.hu

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||