Ez most iszonyatosan kellett.
A Videoton nem volt jobb nálunk néggyel, ellenben lőtt négy csodálatos gólt. Kiskokóét én is megtapsoltam. A Paksnál mi sem voltunk jobbak hárommal, mégis lőttünk három szép gólt – négy, legfeljebb öt valamirevaló helyzetből.
Ilyen a futball.
Rossinak igaza van. Rossi knows. Hetek óta hajtogatja, ha berúgjuk a helyzeteinket, nincs semmi gond. Kösz, mister, ezt eddig is tudtuk, ehhez nem kell a hűdenagy tudományod, talán még a magyar pro-képzésben is része a tananyagnak, ha a valaki addig nem jött volna rá magától.
Ellenben nem lehet vele vitatkozni, ha úgy nézzük, hogy idén a kupában és a bajnokságban lejátszottunk négy meccset, és mindig az nyert, aki a kevés helyzetéből sokat be tudott rúgni. Ez egy ilyen év. Amíg mi büntetőt hibázunk, addig a Győr büntet. Ha három ziccerből nem fogjuk meg egy meccs elejét, akkor a Videoton bedarál.
Felejtsük el a Supka-érát, új idők járnak Kispesten. Akkor elég volt két rohamnéger a szélre, egy-két támadó előre, szétfutottunk minden ellenfelet, ráadásul sokszor, így lett sok helyzetecskénk, amikből néhányat tudtunk értékesíteni. Az alacsonyan tartott hatásfok szerencsére kiegészült a szabálytalanság intézményével, mert ahol sebeség van, ott esés is szokott lenni, Danilo pedig nem hibázott.
A kontra ellenben megmaradt. Kissé kombinatívabbak lettünk, inkább játszunk előre, néhány húzásból ugyanott akarunk lenni, de az esetlegességet felváltotta valami más. Diarra milyen keresztlabdát adott a második gól előtt Vécseinek? Vagy Lanza Vernesnek? Ott voltunk, ahol kell, úgy érkezett, ahogy kell, oda került, ahol gól. Ennyire egyszerű.
Mindez persze kevés, ha nincs mögötte munka. Ezt a Honvédot jelenleg nem lehet lefocizni Magyarországon! Megverni meg lehet, de lefocizni nem. Bizonyítottunk emberhátrányban, bizonyítottunk sérülésektől, eltiltásoktól tizedelve, és bizonyítunk folyamatosan.
Szivicsnek is igaza van. A Paks ugyanaz a Paks, amelyik egy hete hatot gurított az Újpestnek. Mi azt a Paksot is elvertük ma, miközben a Paks kikapott egy olyan csapattól, amelyik 2013-ban öt tétmeccsen maradt nyeretlen.
A futball ilyen is.
Háromból háromszor betoltuk ugyanoda. Szegény Németh Gabi csak negyedikre értette meg a dolgot – Lanza pechjére. (Amúgy a másodikban megvolt, ahogy kifelé dőlve, a védő mögül ballal még felteszi a pipába? Lehet egy sarok jobb lett volna, Holender ott állt mögötte, de akkoris, a mozdulat parádés volt.) Siftert végül lekapták, kevés volt ő Vécsei és Vernes ellen.ha k
Tetszett a csapat. Vécseit, Ignját, MaxiKinget, Diarrát mindenképp ki kell emelni, Szabinak volt bravújra is, Alcibiade kezdi megmutatni, hogy miért tudunk hinni benne, Lovric régi önmagához hasonlót idézett, Vernesről kiderült, tud akár átlagos is lenni, de nála ez az átlagos szint valamivel a mezőny felett van. A másik véglet Lanza, aki sok labdát elszórt, de ha kellett, visszazárt jobbhátvédbe is az előlragadt King helyén, féltek tőle a paksiak, voltak szép megmozdulásai, de tud ő ennél jóval többet is. Vagy Zsivány. Hajtott becsülettel, de ha neki ennyi a vége, akkor nem jósolunk nagy jövőt a csapatban maradásra. Diaby, amíg a pályán volt, szanaszét szopatta Égert és Fiolát. Gyorsabb, agilisabb, parazitább a posztján, mint Délczeg. Vagyis más. Martínez, Nagy Geri, Holender jól szállt be, utóbbi megilletődés nélkül lehozta debütjére kapott csaknem fél órát.
És akkor Gege. Nem lehet ugyebár kikerülni, hogy a kényszerű hiányzók (Tandia, Baráth, Délczeg, Marshal, Hidi) mellett az ősz egy másik alapembere is kihagyta a meccset. Illetve nem, mert ötükkel ellentétben végig ott volt a padon, de egy pillanatra sem éreztük, hogy szükség lenne rá a pályán. Ezt a Paksot statikus játékkal nem lehetett volna elverni. Egy Éger még mindig egy Éger, Gegére neki van ellenszere. Viszont Gegének nincs játéka erre pörgős kontrafocira. (Akkor a kérdés: van két játékunk?)
Szóval ez a meccs most iszonyatosan kellett a kis lelkelmnek. Vasárnap Fradi, aztán MTK, majd Debrecen. Múlt héten még attól paráztunk, áprilisig pontunk sem lesz, hiába nem vagyunk annyira rosszak. Bizakodók tudtunk lenni, de az is tud kevés lenni, ha közben jönnek a sorozatos zakók.
Kellemes péntek délután volt, kellemes idő, kellemes társaság, jó beszélgetések a kocsiban, hangulatos szurkolás, idegbajos Rossi, három akadémista-gól. Mi kellene több?
talán egy halászlé, ami most elmaradt
fotó: NSO / Szabó Miklós
