Fogalmam sincs mit lehetne írni erről a craiovai estéről. A srácok játszottak, ahogy játszottak, helyt álltak a pályán, lehozták a meccset és a hosszabbítást 0-0-ra, vagyis a román csapat képtelen volt megverni minket a pályán. Tele sérültekkel, csereként debütáló kapussal, hadd ne nekünk legyen már megalázó.
Az most mindegy, hogy milyen focit játszottunk, hogy Morales boldogan csettint mind a tíz lábujjával is a láttán, egy európai kupameccs a továbbjutásról szól, és nekünk az egyetlen esélyünk az lehetett, ha nem kapunk gólt, miközben valahogy találunk egyet. Előbbi sikerült, az utóbbi nem, a tizenegyesekben nem bíztam, az istenítélet, ott bármi megtörténhet.
Beszéljünk inkább a körülményekről, mert sok részlet tisztázatlan, és ahogy belepillantottam, nem helyesen, vagy nem a maga teljességében jelentek meg egyes részletek a magyar sajtóban.
A buszos odaút
Nagylaktól kíséretet kaptak a buszok, ami alatt azt kell érteni, hogy néha előttünk, de inkább többnyire mögöttünk jött egy-két helyi csendőrautó, megyénként váltva egymást. A buszok akkor és ott állhattak meg, amikor és ahol akartak, a csendőrök hozzánk sem szóltak, csendben várakoztak. A megállók célja alapvetően a mosdóhasználatra, a dohányzásra és a készletek feltöltésére szorítkozott, még együttműködőnek sem kellett lenni, mert egy benzinkutas bevásárlást, egy pihenőhelyes ácsorgást rutinból is meg tudunk oldani.
Craiova előtt aztán a kíséret felvezetésre váltott. Kaptunk magunk elé is kocsit, valamint még párat, hogy azok körülöttünk keringve, minden lezárjanak előttünk egészen addig, amíg oda nem érünk, ahová szerették volna.
Ez pedig egy útszéli és igenforró betonplacc volt. Itt leállították a buszokat, mindkettőt körbeállták rohamrendőrök, és a buszokkal bezárt négyszögbe terelték az embereket. Víz, mosdó, árnyék semmi, magyarázat se sok, hogy milyen alapon, hiszen akár turistabusz is lehetnénk, de ezt hagyjuk, nyilván a lehető legnagyobb biztonságra törekedtek.
Kedvesek voltak, de azért szétkapták a buszt, a csomagjainkat, elkobozták a bicskákat (amiket azóta se kaptak vissza a tulajdonosaik), ilyesmik. Átlagos vegzálás – mindenki érdekében.
A motozás után újra felvezetés következett. A több csatornán folyó alkudozás eredménye ugyanis az lett, hogy a buszokat beviszik a stadionhoz, majd onnan kísérettel bemehetünk a városba, találkozni a többi szurkolóval. A döntés nagyon helyesnek tűnt, egyszerűbb egy nagyobb társaságot biztosítani, mint sok kicsit.
Utólag derült azonban számunkra is ki, hogy a helyi csendőrség igazából egyetlen kicsi biztosítására is képtelen lett volna.
Napközben
A város közepén, egy kis sétálóutca egy részletét biztosították számunkra. A helyiek átjárhattak rajtunk, mi is viszonylag szabadon mozoghattunk, volt árnyék, terület, étkezési lehetőség, kocsma, kisbolt, satöbbi, amire ilyenkor szüksége van a szurkolónak. Egyesek még craiovai hűtőmágnest is tudtak szerezni. Micset azonban sehol sem kaptunk, igaz, rajtam kívül nem is sokan keresték.
Kezdés előtt nagyjából két órával visszakísértek minket a stadionhoz.
A meccs előtt
Szakadó eső, némi alkudozás kell ahhoz is, hogy legalább a stadion árnyékába beállhassunk. Itt kettesével kellett a helyi biztonságiak első köre elé járulni, ahol cipő le, belenéznek; öv le, elveszik (egy ideig, aztán egy újabb alkudozós kör után maradhattak); öngyújtót elveszik, ilyesmik. Semmi extra.
A jegyellenőrzés fura módon egy kézi terminállal történt (mint ahogy Pakson szokták csinálni) és nem a stadion saját rendszerében, ami mellett elhaladtunk. Erdélyi ismerőseim szokták mesélni, hogy Romániában nem nagy divat a vendégszurkoló, csak pár tábor utazik el pár helyre, így nem is igazán vannak felkészülve a jelenségre. A vendégszektorunk is minden volt, csak nem klasszikus vendég.
Bent újabb motozás, amúgy kedvesek, segítőkészek, nincs probléma ezzel a résszel.
Az elhelyezésünk
Egészen abszurd módon, a VIP és a hazai keménymag közötti sarkot kaptuk meg. A VIP-től egy lehálózott széksor választott el minket, valamint négy hatvanas biztonságis és két tűzoltó(!); a hazaiaktól pedig egy tőlünk és tőlük is pár méterre lévő, alig egy ember magas plexifal, rajta két ajtóval, és az ajtóknál, beszarsz, egy-egy biztonságis, aki az ajtókat zárta-nyitotta(!!!), néha rátette a távolról biciklilekötőnek tűnő láncot és a Tuto lakatot, néha pedig levette, ha valakinek épp a másik szektorban volt dolga, és átment rajta. A biztonságot fokozta oldalanként további hat-nyolc sárgamellényes nyugdíjas, és pár sárgamellényes nem nyugdíjas is. Utóbbiak gumibotot és gázsprayt is viseltek.
Itt szeretném megjegyezni, aki egy román-magyar meccsen egymás mellett helyezi el a táborokat, az egy konkrét idióta. És ennek az idiótának a későbbiekben még lesz szerepe.
Büfé volt, egy rácson keresztül. Állítólag ez se lett volna, de mire én beértem, már rendben üzemelt.
A kispesti rendbontás
Nyilván. Mert ilyen is volt.
Az első félidőben sorra repültek felénk a hanggránátok. Kis sétával a román szurkolók nagyjából húsz-huszonöt méterre is megközelíthették a szektorunkat, és mivel senki sem zavartatta őket, semmiféle háló nem volt a szektorok között, bármit dobálhattak. Például hanggránátokat. Szerencsénkre azonban ezt a távolságot is képtelenek voltak áthidalni, de azért érezhető volt, hogy ha folytatódik a dobálózás, egyszer valami el fog érni minket is.
Közben dalolászás, ria-ria-Hungára, a craiovai huligánok szerda esti teljesítményének kinevetése, ilyesmik. Mindegyikre egyre hangosabb a helyi horda, amelyik amúgy is alig foglalkozott a saját csapatával, trianonozás, magyarozás, satöbbi volt a legnagyobb sláger.
Várható volt, hogy párakban el fog pattanni a húr, és azt is nyugodtan leírhatjuk, számukra a lelátón megfelelni talán fontosabb is volt ezekben a pillanatokban, mint mondjuk az eredmény. A hangulat pedig vitte az embereket, mert az így működik. Látni és hallani lehetett, ahogy a ria-ria egyre hangosabb a meccs előrehaladtával a kispesti táborban, ahogy egyre többször és többektől jön tőlünk is a vesszen, Trianon, a leszmégerdély, és a hasonlók. Felmerül a kérdés, hogy mi a francnak kell provokálni a románokat, de igazából irreleváns, nem ezen múlott, saját magukat hergelték oda a helyiek, ahol végül kikötöttek.
Nálunk pár srác megunta az egészet, ráadásul páraknak amúgy is volt némi megfelelési kényszere (gondolom, vagy valami hasonló indíttatása), és elindult a román szektor felé. A vicc, hogy még csak futni sem kellett, akár kényelmes sétával is elérhető volt az elválasztó plexi, ahogy visszasétálni is kényelmes tempóban lehetett, mert biztonsági intézkedés az annyi volt, hogy a sárga ruhások egészen addig pár pillanatig tartották magukat, amíg a táborunkkal maradó két magyar biztonságis oda nem ért, és rendet nem tett. Ketten.
Könnygáz, ilyesmik, a csendőrség nagy nehezen beérkezik, összeterelik a kispestieket az előzetesen számukra kijelölt szektorba.
A román oldalon is felsorakoznak, a két tábor között kialakul egy nagyjából harminc méteres senkiföldje. Egy románt kiemelnek a lelátóról, elviszik.
Hatalmas fejetlenség
A kedélyek lenyugszanak, vagyis úgy tűnnek, a csendőrök néhány perc múlva mindkét tábor mellől kivonulnak, maradnak a sárgamellényesek páran.
Érezni lehetett, hogy a helyi rendvédelmi szerveknek egészen addig van gondolatuk, amíg motozni, ellenőrizni kell, de amint egy helyzetet fenntartani, vagy megelőzni, akkor elfogy a tudomány. Az egész meccsen addig jutottak, hogy a szükségbüfénk felőli lejáró alján felsorakoztak egy vonalban, és ha majd kellenek, akkor bemennek a lelátóra. Gondolom a román oldalon is hasonló lehetett a megoldás, vagyis ennyi volt az elrettentő erő, aminek vissza kellett volna tartania az indulatokat, és az esetlegesen elszabaduló eseményeket.
Tartalék a közelben sem volt, rendőrautóból egyet sem láttunk a parkolóban.
A lefújás után
A csapatot megtapsoljuk, kis éneklés, majd elindultunk lefelé. A második emeleten lévő szektorunknak két lejárata volt, egy a büfé felé, egy pedig a másik irányba, egy másik köztes teraszra. Erről a teraszról még egy lépcső vitt le a mosdók elé, ahol a köztes terasz újra egyesült. Tehát, hogy értsétek, mert fontos részlet:
- a földszinten jöttél be, szemben volt a mosdó, balra és jobbra egy-egy lépcső felfelé
- az első szinten, ha a baloldali lépcsőn jöttél fel, akkor egy terasz volt büfével; ha pedig a jobboldali lépcsőn, akkor egy lépcsőforduló. A két lépcső teteje, tehát nem találkozott itt egymással, semmi átjárás nem volt közöttük.
- a második szinten volt maga a lelátó, ahová bármelyik lépcsőn felmehettél. A büfés a szektor közepébe, a nem büfés pedig a VIP mellé vitt fel. Pár méter a különbség, és a kettő közé volt beszorítva a kispesti tábor.
Amikor vége lett a meccsnek, mi pont a VIP-hez voltunk közelebb, lementünk a lépcsőn, kiértünk a mosdó elé, ahol egy kordon mögött ott találtuk a szurkolóktól elvett táskákat, azonban mást senkit. Konkrétan egyetlen biztonsági őr, rendőr, senki nem volt a környéken. Páran elmentek a mosdóba, és amíg őket vártuk, hogy lemenjünk a buszokhoz, addig a bejárat előtt Craiova-zászlós embereket láttunk elvonulni. Tőlünk pár méterre, egy nyitva hagyott kerítés mögött.
Konkrétan a stadionon kívül, a meccs lefújását követően nulla, azaz nulla biztosítás volt! Lehet, hogy már korábban is, az iménti képet talán a hosszabbítás első félideje környékén lőhettem (20:42 az exif szerint, gondolom helyi idő, mert telefon, számolja ki valaki), akkor még állt lent egy, azaz egy darab sárgamellényes srác. És ennyi.
Gondoljátok végig: a stadionon belül a két szektor közé nagy nehezen kialakítanak egy harminc méteres sávot, ezt a sávot állandó jelleggel pár sárgamellényes őr, egy Tuto lakat, és a Jóisten védte, valamint a gyorsreagálásúnak nevezett csendőrség, amelyik vagy beérkezik valamikor, vagy nem.
Mindeközben a másik lépcsőn keresztül, vagy akár a VIP felől kényelmesen megközelíthető volt a szektorunk, és ha tényleg a balhét kerestük volna, akkor fordítva is. Bármikor kisétálsz, ott vagy van egy ember, vagy nincs, és átsétálsz a másik, szomszédos bejárathoz, ami szintén tárva-nyitva, egy lépcső föl, és ott vannak a román szurkolók.
Tényleg ötven csendőr
Amilyen kedvesek és segítőkészek, mondhatom, európai színvonalat, sőt, még talán annál is többet hozók voltak a csendőrök velünk napközben, úgy lett fokozatosan nyilvánvaló, hogy ők összesen ennyien vannak: talán ötvenen. Huszonkétezer románra és kétszáz magyarra.
Nem tudom miben bízhattak. Ha elszabadulnak az indulatok, akkor ötven csendőr semmi, a stadion szerkezetileg védhetetlen, sok lépcső, egymással nem szomszédos teraszok, alacsony korlátok, nyugdíjas biztonsági őrök, satöbbi. Rémálom lehet ezt a stadiont biztosítani, így meg sem próbálták!
Volt olyan pillanat, amikor azt lehetett érezni, hogy a formailag a Honvéd, a szurkolók és a helyi szervek közötti kommunikáció elősegítése miatt érkezett, és a szektorunkban maradó Tóth Csaba hozza meg a döntéseket a kispesti táborral egyeztetve.
Mondom, kisétálhattunk volna meccs végén a helyiek közé, így inkább magunkat(!!!) tereltük vissza a szektorunkba, ahol végre felsorakoztak – bár ilyenkor már mindegy volt – a csendőrök, igaz, az egyik oldalunkon csak, VIP és a másik kijárat felé továbbra is nyitottak voltunk.
Hosszas várakozást követően végül az egyik mentőbejáraton keresztül hagyhattuk el a stadiont, ahol megint kiderült, a parkolóban pontosan ugyanannyi csendőr van, mint a stadionban volt, mint amennyivel valószínűleg az egész meccset le akarták vezényelni: alig ötven körüli.
Az UEFA, a klubok, bíró és a csendőrség döntése
Aludva egyet a történtekre, kicsit végiggondolva a dolgokat: helyes volt, és szerintem arról nem is tudtak akkor még, vagy nem gondoltak rá, hogy a két szurkolótábor egy egyszerű lépcsőzéssel szinte végig átjárható volt a mérkőzés végéhez közeledve. Szerencsére nem tűnt fel senkinek.
A biztonsági őrök a vicc kategóriáját hozták, pár nyugdíjas és néhány gumibotos-könnygázos figura a lelátón, és ennyi. A csendőrség létszáma vállalhatatlanul kevés, lelátói erődemonstrációra, tehát két sorfalra elégséges, és ezzel ki is merült, mert többen nem voltak. A pálya felé már nem maradt emberük biztosítani, és ha a két tábort még valahogy szét is választják, minden más irányba már nem tudnak figyelni.
Ezt a meccset jobb volt befejezni. A 119. percben eldőlt, hogy az oda-vissza 0-0 után képtelen döntésre jutni a két csapat, az egyik azért mert impotens a kapu előtt, hiába van a két meccsen összesen negyven lövése, igazából nincs benne a gól, a másik meg azért, mert fogalma sincs, hogyan kell gólt lőni, csak a védekezésre koncentrál, szóval döntetlen, egy perc van az istenítéletig – a tizenegyesekig. (Az már mellékes, hogy az odavágó 103 percre nyúlt, a visszavágó ekkor már 133 perce tart, vagyis a két csapat lábában jóval több, mint két meccs van.)
Az istenítélet azonban egy egészen váratlan helyről, egy hanggránát és egy öngyújtó formájában érkezett és landolt a bíró közelében, illetve magán a bírón.
Ott és abban a pillanatban le kellett volna fújni a mérkőzést – és nagyon helyes, hogy nem tették meg. Talán az egyetlen és reális döntés született. Ha ott vége van, nem lehet tudni, hogy mi történik. Mindenki felkészületlenül ért volna, és azt láttuk, hogy mennyien vannak és milyen tempóban, hogyan képesek reagálni, vagyis a franc se tudja kiszámolni a következményeket.
Tartom, jobb ez így.
Egy normális világban
ez a mérkőzés a 119. (mért) percben eldőlt, és a vétlen fél, a Honvéd továbbjutott. Ami ezután következett, az egy színjáték volt.
A csapatok visszamentek a pályára, és két percen át egymással passzolgatott a Honvéd védelme, a románok át sem léptek a félpályán, a lényeg, pörögjön le a hátra lévő idő.
Jöhettek a tizenegyesek, de az egyszerűen nem érdekel. Mindegy hogy rúgtuk, az sem érdekel, hogy kihagyták páran. Mennyi ideje tartott a meccs, mennyi időn át gondolkodtak, mi történjen a bíró megdobása miatt? Szerintetek érdekelt akkor bárkit is a tizenegyes, hibáztatható bárki, aki egy ilyen pillanatban, húszezer fütyülő román között hibázik? Profi futballista, igen, de erre nem lehet felkészülni.
Rühellek ilyet írni, de aki nem volt ott Craiován, az menjen a picsába, ha szidni meri a játékosokat, és főleg a tizenegyest hibázókat. Ilyen nyomás alá egy profi futballista egy pályafutás során talán ha egyszer kerül, és akkor is inkább a sikerről lenne szó (valamilyen döntő, vagy hasonló), és nem a túlélésről. Akkor és ott már az nagy dolog volt, hogy egyáltalán odaállt valaki, hogy egyáltalán visszament a pályára.
Ne szépítsük, a Craiova
egyszerűen képtelen megrendezni egy ilyen kaliberű meccset. Egy román bajnokit se nagyon, ha van pár vendégszurkoló, nemhogy egy román-magyart.
Érthetetlen, hogy egyáltalán engedélyezte bárki ezt az egészet. Értem, hogy az UEFA számára egy műanyag szalag is elég elválasztásnak, mint azt láttuk Vilniusban, de ahhoz nagyon, de nagyon hülyének kell lenni, hogy valaki azt higgye, Craoivában, egy magyar csapat ellen is elég a hasonló színvonal.
Az manapság már kevés, hogy a beléptetéskor megfélemlíted a profizmus látszatával és pár hülye intézkedéssel a szurkolókat, ha közben hamar kiderül, alkalmatlan vagy bármiféle rend fenntartására.
A román csendőrség egy idő után úgy tűnt, félelmében inkább magát védi, mintsem a helyzetet próbálja megoldani. Utólag kiderült, nem csak a szektorokban éreztük így, a bíró, az UEFA és a klubok is ezt az információt kapták tőlük, ezért kellett folytatni egy olyan mérkőzést, amit a világon sehol sem lett volna szabad.
A támadást követően 30 percig állt a játék, a közjáték után pedig a bíró jelezte, nem tudja folytatni a mérkőzést. A kényszerszünet alatt egyeztetett az UEFA delegátusa, a játékvezetők, a klubok képviselői és a rendőrség, amely során a rendőrség példátlan módon azt közölte: amennyiben félbeszakítják a mérkőzést, akkor nem tudják garantálni a jelenlévők biztonságát – az UEFA delegátus pedig végül a bírócsere és a folytatás mellett döntött.
honvedfc.hu
A Craoivának, a craiovai helyszínnek egyszerűen nincs helye jelenleg Európában. Alkalmatlanok, semmit sem próbálnak tenni az alkalmatlanságuk ellen, inkább nyomást gyakorolnak minden szervezetre, hogy jajj, mi szegények, elnyomottak, satöbbi, tessék megérteni, mindent megteszünk és hasonlók. Márpedig ez elfogadhatatlan.
A futballnak alapvetően a pályán kell játszódnia, és a lelátókon történnie – ez egy régi véleményem. Amit viszont Craoivában tapasztaltunk, hozzátéve a kedves erdélyi fociszurkoló barátaimtól hallottakat, úgy tűnik egész Romániában hasonlóan gondolkodnak – pláne, ha az ellenfélben meglátják a magyart.
Ez egyszerűen vállalhatatlan.
Ezen a meccsen ott kellett lenni
Ácsorogtunk a parklóban a lefújás után, ki tudja mennyi volt az idő, igazából nem is érdekel. A buszokban volt még pár meleg víz, sör, némi folyadék, étel, jól jött. Tippelgettük mi lesz. Egyesek pesszimistán bemondták, legfeljebb a Craiova kap pár zárt kapus meccset, de továbbmegy, mások szerint érdemes nézegetni az athéni repjegyeket.
Érdekes módon azonban letörtséget senkin sem lehetett látni. Sokan fáradtak voltunk, szerda reggel keltünk, munka, éjszaka indulás, a buszon vagy tudtunk kicsit hunyni, vagy nem, de az egyértelműen látszott, hogy a fáradt és letört arc nem ugyanúgy néz ki, és az emberek nem letörtek voltak.
Egyszerre volt olyan érzésünk, hogy mi a szart keresünk itt, és egyszerre az, hogy hol máshol lennénk szívesebben? Sokunknak talán élete meccse volt ez a craiovai este, hiszen emberi ésszel nagyon nehéz elképzelni akár csak megközelítően tartalmas forgatókönyvet is egy másik, hasonló alkalomra.
Köszi, hogy veletek tölthettem ezt a pár órát.
címlapkép: 1909foto; a nem jelölt képet pedig én lőttem mobillal
Tartalmas nap és este volt, a poszt nem tartalmaz minden apró részletet, csak elnagyolt benyomásokat. Sok minden kimaradt, ha kérdés merülne fel, írjatok nyugodtan, mert arra nem teszek ígéretet, hogy lesz kifejtősebb anyag a meccsről vagy a szurkolókról tőlem, RW-t pedig meg nem tudom, nem szoktunk egyeztetni ilyen témákban.
[…] pontosan öt éve játszották az U. Craiova – Honvéd 0-0 meccset, ahol aztán történt mindenféle, amit egy normális világban azzal büntetnének, hogy évekre kizárják a rendezőt, és minket […]
[…] meghallgatás az UEFA előtt a craiovai események miatt […]
[…] elképesztő döntést sikerült meghoznia az UEFA fegyelmi bizottságának a botrányba fulladó Craiova-Honvéd meccs kapcsán. Idézem a Honvéd oldalán megjelent rövid […]
[…] a két meccsel. Az elsőről, a craioval viszontagságokról az IPA-pápa már megemlékezett részletes posztjában, míg én otthon álomba zuhantan vészeltem át a pénteket; a tegnapról pedig kinn az […]
Itt szeretném megköszönni az mlsz közreműködését és segítségét az az óvással kapcsolatban :D :D :D
[…] lehet meg Európa? (Helyesen: európai szövetség által rendezett nemzetközi kupasorozat, mert csütörtökön kiderült, ez még nem jelent feltétlenül […]
https://hvg.hu/sport/20190803_Szazezres_buntetest_es_egyeves_kitiltast_kaptak_a_Kispest_ellen_dobalozo_roman_szurkolok
Ezzel mutatják, hogy ők aztán kemények, eljárnak a rendbontókkal szemben. Meg kell hagyni, nálunk általában lassabban mennek az ügyek.
Köszönjük, hogy TI ott voltatok és BÜSZKÉN képviseltétek MAGYARORSZÁGOT és imádott csapatunkat KISPESTET!!!!!!
Nézem a meccs összefoglalóját…a kabala oroszlánjukat néztétek? Néha ma miénket éreztem korrában röhejesnek, de mióta megláttam a Craivoai oroszlán kabalát, azóta végtelen büszkeség tölt el a miénk láttán. :)
Mikortól árulja az MLSZ az AEK ATHÉN elleni jegyeket? ?
Hétfőtől, de lehet, lejben kell fizetni ?
Hanta, ill. bárki, aki ott volt:
Hogy éreztétek, milyen volt általában a román közeg felétek való hozzáállása, megnyilvánulásai, kisugárzása? Pl. a sima „civilek” a településeken, akikkel esetleg érintkeztetek, az átlag szurkolók, a kemény mag a stadionban, ill. azon kívül, ha volt egyáltalán bármilyen kontakt velük, a rendvédelmiek? Milyen arányban éreztetek magyar gyűlöletet, sima gyűlöletet, agressziót, suttyóságot, esetleg mást?
Ez érdekelne kicsit részletesebben. Picit olyan szempontból is, hogy pl. egész mást lehet érezni egy vidéki meccsen („bunkoú pestiek”), mint mondjuk az Üllőin, legalábbis régebben, amikor néha harapni lehetett a gyűlöletet a levegőben, ma már inkább csak csak a zsúrpubikat látjuk).
Erre én is kíváncsi vagyok,mert az én tapasztalatom az(mondjuk nem craiova felé),hogy kb semlegesek az emberek a témához,viszont a román foci körül az aljanép van tömörülve,ezek a selejtek meg eléggé nyomulnak ellenünk.
Átlag románnal szerintem semmi gond nem volt. Vonulás során többeknek integettünk, szinte mindenki visszaintegetett. Rengetegen videózták a vonulásunkat, üzletekből jöttek ki megnézni bennünket. Pár keménykedő volt csak, jellemzően fiatalok és füstösebb képűek. Feltételezem, hogy ők este is ott voltak a meccsen. Üzletekben, kocsmákban és éttermekben is ugyanúgy álltak hozzánk, mint bármilyen más turistához. Korábbi posztok alatt írtam, hogy a rendőrök is segítőkészek voltak és korrektek. Meccsen viszont harapni lehetett a gyűlöletet, gondolom ott sem a kiműveltebb emberfők járnak Craiova meccsre. Sárga mellényesek között volt egy zsírosbödön testű, aki előre felvette a protektoros kesztyűt, de a többiek tényleg nyugisak voltak, nagyon sok nyugdíjas kisöreggel. Nem én vagyok az első soros ütőember, nem voltam a románokra rárontó brigádban, de az elfutós fajta sem vagyok, a rohamrendőröket is megvártam a helyemen, ahol addig is álltam, mert bárkinek kellhet segítség. Én egy percig nem féltem és velünk lévő csajok sem rettegtek. Menyasszonyom egyedül akkor félt egy kicsit, amikor a stadiontól megindultunk a belvárosba és elkezdtünk szurkolni. Akkor sem a román öklöktől, hanem a dobálástól. :) Este megköszönte az utat, mert neki is élmény volt, ahogyan nekem is. :)
Ui.: város szélén volt pár buszoknak mutogató, de ők is pont olyan fizimiskájúak voltak, mint a belvárosban.
Jaja, valahogy így.
A stadionban egyedül az volt para, mikor repül át közénk valami, de a móka után a dobálózás is megszűnt az irányunkba. A későbbiekben inkább a tömegek aránya, az eredmény és a magukat felspannoló románok jelenthettek volna problémát, de szerencsére nem történt semmi, aminek utólag nagyon örülünk, mert egyszerűen kevés volt a biztosítás, és amint azt tapasztaltuk, erősen hiányos is.
Nem tudom mennyire múlott a szerencsén, és azt sem, hogy a román szurkolók tényleg csak a saját biztonságuk tudatában játsszák a keménykedőst, de azt ne feledjük, 200 kispestire jutott 20000 román, vagyis jobb nem kockáztatni.
Ehhez csatlakozva igen, külön kell választani Mordor azon részét, ahol már láttak magyart, sőt évszázadok óta hagyománya van az együttélésnek, és azt a részét, ahol csak a hírekből ismerik a fajtánkat. Amikor volt a marosvásárhelyi pogrom, sok magyart a helyi románok menekítettek ki a felbuszoztatott zsil-völgyi magyarverő bányászok karmaiból, beengedték őket a bérházakba. Több, akkor ott élő ismerősöm el szokta ezt mesélni, amikor románozunk egy jót. Nyilván ettől nem szent nép az övék, de szintén nyilván craiova térségében még inkább pikáns, ha egy magyar csapat a szurkoloival megjelenik.
Azt meg már leírták, hogy Mordoron belül végképp a legalja nyomul a meccseken, és ilyenkor az is kimegy magyar vért inni, aki előtte sosem volt meccsen, és lehet, nem is lesz. Vélhetően sokan most láttak először 3D-ben magyart…
Ez persze nem menti cseppet sem a helyzetet, gyógyír meg végképp nem volna, ha konkrét verésig ment volna a dolog, de en bloc Mordorban abszolút nem ennyire brutál a helyzet a hétköznapokban. Elég sokat szoktunk átrándulni, és nem csak a színmagyar részekre, de különösebb gond sehol nem volt még. (Nálunk, velünk.)
Az persze kérdés, hogy a meglehetősen hiányos biztonsági szervezés mennyire volt tudatos, avagy tényleg ennyi lövésük van arra felé az ilyesmihez, de amiket olvasni lehet (itt is, máshol is), az azt sugallja, hogy valóban Isten kezében voltatok eleve, de ha mi jutottunk volna tovább,, akkor most akár halálos áldozatokkal, de minimum súlyos és maradandó sérülésekkel járó balhéról beszélhetnénk.
Igen, azért is érdekelt a téma, mert vegyesek a tapasztalatok.
Meg pusztán szociológiai szempontból is érdekel a jelenség. Ezeken a példákon némileg le lehet mérni, milyen fokon áll a gyűlölet. Pl. egész más, h valaki bekapcsolódik egy „utálunk szar románia” rigmusba, akár aránylag hangosan, lelkesen is, mint ha ugyanezt igazán komolyan átélve, eltorzult fejjel teszi. Érdekelne, a románok milyen arányban, hogyan csinálták ezt. Hányan akartak a vérünkből inni és hányan érezték csak jó bulinak alázni kicsit az ellenfelet, a magyarokat.
De tényleg csak a tudományos kíváncsiság hajt. :)
Szerintem dobáláson kívül nem lett volna semmi, ha mi jutunk tovább. Társukat meg sem próbálták kicsavarni a rendőrök kezéből, pedig ennyi emberrel bőven meg lehetett volna tenni. „Román szurkolók tényleg csak a saját biztonságuk tudatában játsszák a keménykedőst” valahogy én is így éreztem, ahogyan Hanta is utalt rá.
Igen, a közvetítés közelijeirõl is az jött le, hogy inkább amolyan hülyegyerekek, mintsem ultrakemény, begõzölt ütõ brigád.
De persze ezt messzirõl nem lehet megállapítani. Kösz, hogy megosztjátok az infókat!
„Társukat meg sem próbálták kicsavarni a rendőrök kezéből, pedig ennyi emberrel bőven meg lehetett volna tenni.” Ebből is látszik, hogy a kvázi táboruk java része csak erre a meccsre jött ki először, és talán utoljára is…
Nekem tetszik, biztosan csiszolnak még rajta. Végre nem kell menüpontok mögött keresni a következő meccsünket. Igazat megvallva én csak emiatt szoktam nézni, vagy ha valaki innen belinkel valami cikket. Továbbra is a csakblog az első számú információforrás, talán kap egy kis konkurenciát az új honlap által.
A jubileumi videó számomra lúdbőröztető, értékeljük.
Köszönet az (ismét) érzékletes és olvasmányos beszámolóért és a helyszíni helytállásért! Mind a szerzőnek, mind a másik 199 embernek, akinek volt „szerencséje” a helyszínen átélnie ezt az egészet…
Rispect!
Ámdenode! :)
Mivel érintve érzem magam ebben a „Rühellek ilyet írni, de aki nem volt ott Craiován, az menjen a picsába, ha szidni meri a játékosokat, és főleg a tizenegyest hibázókat.” mondatban, tisztázni szeretném, hogy a megfogalmazott „szidalmaim” (erre rendszeresen ki is tértem), abszolút nem erre a meccsre korlátozódtak – ahogy vélhetőleg a többiek fájdalma is inkább annak és arról szólt, hogy 4 meccsen keresztül kerestem/kerestük a csapatot, és 4 meccsen keresztül kellett azt látnom/látnunk, amit.
A semmit. (Sérültek ide vagy oda – ennyire beoltva lenni futball ellen egészen elképesztő…)
Sajnos azt kell mondjam: a csapat játékban (és nem hozzáállásban!) a mordori mérkőzést megelőző 3 másik mérkőzésen sem mutatta reménykeltőbb arcát, jobban azokon sem játszott.
Tehát a „szidalmak” (a magam részéről legalábbis, de feltételezhetően a többiek részéről sem) nem külön a mordori szereplésnek lettek címezve első sorban, hanem a mordorinak IS, mely mérkőzés a játékunk képét tekintve „csupán” a 4. felvonás volt a másik 3, hasonlóan gyászos szereplés mögött/mellett. (Az egy másik kérdés, hogy ez fájt a legjobban, mert ez a román csapat 3x gyengébb volt játékban, mint a litván…)
Összegezve: akkor lenne igazad, ha eddig nagyjából elfogadhatóan játszottunk volna, aztán Mordorban a körülmények miatt nem, és rögtön felhabzik a szánk… Ezzel szemben az a helyzet, hogy az értékelhetetlen mordori játékteljesítmény kritikájának megágyazott a 3 korábbi kupameccs hasonlóan értékelhetetlen szintű mezőnyjátéka, így maga a keserv itt már „csak” kulminált.
Ne legyen igazam a többször előhozott vierchowod-i párhuzammal, de ebben a 4x egymás után antifutballt bemutató helyzetben súlyos edzői felelősséget is érzek. Kezdve onnét, hogy a nyári felkészülés alatt eltűnik a csapat fele az SZTK-ban, és a maradéknak jól láthatóan szemernyi fingja sincsen róla, hogy a nagy nehezen hozzá került labdával mit is kezdjen – leginkább pánik szerűen szabadul tőle, legtöbb esetben az ellenfelet megtalálva vele… Ilyet utoljára Vierchowod alatt láttam, és hát Isten óvjón a sannino-i reinkarnációjától.
A nációig egyeznek, csak a többi ne jöjjön elő…
Ha a dió ellen ugyanezt látjuk, arra ráhúzható a mordori 500 perces meccs. Oké.
Utána, ha felépülnek a sérültek szépen-lassan, egymás után, még nekik is fel kell venniük a ritmust, megint oké. Úgyhogy a mesternek még bőven vannak hónapjai – akár nagyon csúnyán rám is cáfolhat.
Ha így lesz, megdobálhattok gombócba gyúrt román zászlókkal – VÁLLALOM! :)
Miért? Teljes mértékben igazad van,nem kell ezen mit rühellni.
Hatalmasat küzdöttek és bárhogyan nézzük nem hoztak ránk szégyent.Aki látta és érti is,az tudja,hogy fizikálisan kurvára birni kellett és agyban nagyon ott kellett lenni. Mindezt egy tartalékos csapattal.
Azt tudom csak mondani,hogy mindenki kibaszott nagyot küzdött,még Kukoc is(ő bele-bele hibázott nèha,de a társak korrigáltak szerencsére),de akit kiemelnék első vonalban az Kamber,Batik,Lovrics,de amit Kesztyűs és Banó-Szabó(neki az eddigi legjobb meccse volt) is ment,az valami hatalmas volt. Persze a többiek is brusztoltak rendesen (King,Moretti,) a csatárok is hatalmasat védekeztek,Berla is jól szállt be.
Motiváltak is voltunk nagyon. Nem voltunk beszarva,nekem ez tetszett(a 11-es más tészta).
Nem adtuk a bőrünket a gazdag román csapat ellen. Mind a játékosok,mind a szurkolók nagy küzdők voltak(román drukkerek hol mertek volna bemenni rendőri kiséret nélkül a mi városunkba, a mieink megtették náluk, + még meg is futtatták idegenben a rájuk támadó románokat,valamint a stadionban is indítottak egy attakot a magyarszidásra válaszként). Tőlük mire tellett? A nagy semmire. Játékosköpködés,ugatás a vezetőik részéről az öltözőben stb.
A minőséget mi képviseltük hozzáállásban és az erkölcsi győztesei mi vagyunk ennek a román-Magyar párharcnak.
Aztán látom,hogy az eleje idézet. ?
Mindegy. Egyetértünk így is-úgy is.
Kihagytad a beszamolòbòl a bàtor 15 fos roman alakulatot meg a varosban es a vip oldali lokdosodest (ami maig nem tisztazott ki volt es miert kaptak ossze)
Gondolom a városban nem volt ott,mert másik utazóbrigáddal ment(és csak másnap volt gyülekező),így lehet nem akart állást foglalni benne.Vip oldali lökdösődés? Melyik szektorban?
Nem lehetett semmit látni, csak hogy a sárga mellényesek fejvesztve rohannak a felezővonal közeli részre. Gondolom két kapatos román összeveszett valamin.
Meccs után volt még egy roppant bátor nyugdíjas, aki a rácsok mögül próbált minket hergelni és a rendőrök parancsa ellenére folytatta sálának irányunkba történő mutogatását.
Ja,hát ez a megszokott még itthon is. A bohócok sállal történő szerencsétlenkedése.
Ngyon jó a beszámoló! Jól átjön, hogy mit érezhettetek ott a pokol tornácán!
Interjú Tóth Csabával – nagyon ide kapcsolódik!
https://index.hu/sport/futball/2019/08/02/honved_craiova_biztonsagi_fonok_trianonozas_provokacio_szurokolok/
Hanta,
a beszámolódhoz annyit hozzátennék, hogy azért ez a Hunter bíró is egy fura alak… Előszeretettel színészkedik.
Volt egy jelent talán még az első félidőben, amikor Moretti kicsit pofán csípte labdával.. focizás közben szinte mindenkivel megtörténik ilyesmi, a bíró mégis játszotta a szédültet..
.. kicsit nekem úgy tűnt, hogy a végén is eljátszotta a nagy halált, mintha szeretett volna középpontba kerülni.
Ettől függetlenül az nyilván nem kérdés, hogy bedobni mellé egy hanggránátot, meg fejen dobni öngyújtóval nyilván súlyos büntetést kell, hogy maga után vonjon.
Érdekes az is, hogy mikor kitört a botrány, csak állt ott mint az a bizonyos, semmit nem csinált. Ő volt az egyetlen aki csak ott ténfergett, azért is sikerült fejbetaláni. Meg se próbálta a megakadályozni az összecsapást.
Nem tudom, mennyire sérült meg, de nekem is hatalmas túlzásnak tűnt az a felhajtás, amit művelt. Nem azért, de ha ez tényleg színészkedés volt tőle, akkor nagyrészt neki (is) köszönhetjük a kiesést, mert tartom, ha nincs az a fél órás pauza, lélektani előnyben, bemelegedve megyünk rúgni a tiziket.
Nekem az jutott épp most eszembe, hogy lehet, azért feküdt el ennyire lelkesen, hogy ne kelljen kiállítania a Batikot a torkánál fogva földre vivő ork patkányt. És lőn, sárga lett belőle, pedig az ilyesmire mindenféle emberi segítség nélkül is magától előugrik a piros…
A mi malmunkra hajtotta a vizet a nagyhalálával. Nekem picit túlzásnak tűnt,de lehet tényleg besérült komolyabban.
Hunter egy dolog… De amikor megláttam az ellenőrt, a vén szétviszkizett képű palit, rögtön tudtam, hogy itt lefújás akkor sem lesz, ha a román csendőrparancsnok maga is ezt kéri.
Igazi tanácstalan, tesze-tosza lúzer.
Bár, ha a jelentésébe korrekten leír mindent, hogy a csendőrparancsnok gyakorolt nyomást (zsarolt!), stb., hajlandó vagyok leszedetni róla az átkaimat :)
Pont ez jutott nekem is eszembe, elég vicces volt ez a bíró (aztán jobbulást neki, ha mégis komolyabban sérült). Amúgy a meccset elég jól vezette.
Igazi aljas, sz.r népség ez a román. Történelmi távlatból és egyéni tapasztalatból mondom ezt. A legalattomosabb fajta. Persze köztük is van normális, de nem túl sok.
Én kollektív kisebbségi komplexusra gyanakszom, bár gondolom mik szerepelhetnek a történelemkönyveikben…
Azért az elég frusztráló lehet, hogy azt hallod végig egy népről, hogy egy alja ótvar, aztán amikor véletlenül átlépsz a határon, kikerekedik a szemed, hogy gecc, ezek úgy élnek, mint a királyok, ez itt a Nyugat…
20 éve, ha átvittél 5 kiló vajat, misét mondattak érted körmenettel.
És mindmáig, ha átlépem a magyar-mordor határt, élesen látszik a különbség a 2 ország között, akármilyen is Magyarország megítélése a határainkon belül.
Örülök, hogy megemlítetted a csendőrök korrektségét. A buszok átkutatásánál a „szóvivő” magyar nyelvtudását is „fitogtatta” és ő is mondta, hogy nekik sem annyira buli ez a vegzálás, de ők csak parancsot teljesítenek. Akkor is korrektek voltak, amikor segítséget kértünk, hogy némi román fizetőeszközt tudjunk vételezni. Picit tanácstalanok voltak, hogy merre is induljunk készpénzért, ezért rá is kérdeztem, hogy helyiek-e, vagy máshonnan vezényelték őket. Erre azt mondta, hogy Craiova nagy város és van sok rendőr, mindannyian helyiek. Ezt az alulbiztosítás miatt gondoltam megjegyezni.
Sokan hőbörögtek a cipők vizsgálatán, de ez Győrben is meg volt. Fél lábas megoldással a fehér zoknim is tiszta maradt. :)
Az a szomorú, hogy ezt a pokoli, magyarellenes hangulatot már a sorsolás pillanatában borítékolni lehetett…Craiován mindig kemény volt a bukaresti csapatoknak is fellépni, ez a miliő most szorozva volt a magyar gyűlölettel A rendfenntartó erők szerencsétlenkedése lehet új elem az ottani viszonyokat nem ismerőknek, de igazából ez sem meglepő Romániában… Én a Debrecen-Torinón voltam, ott meghökkentő módon egy simán megnyert meccsen egymással kezdett verekedni az olaszok két ultracsoportja. A magyar biztonsági őrök sem álltak a helyzet magaslatán, volt egy pillanat, amikor majdnem beözönlöttek a pályára, benyomtak egy kaput. A rohamrendőrök verték végül ki a Torósok felét. Többen attól féltek a lelátón, a DVSC-t is megbüntethetik a rendezési hiányosságok miatt. Most nagy kérdés, végre keményen megbünteti-e UEFA a románokat is, mint ahogy a magyar válogatott meccsek zártkapus szankcióval olyan kemények tudtak velünk lenni…A sportdiplomáciánk ismét vizsgázik.
Jó beszámoló volt!
Özvegy Lajosné kihagyott egy E betűt.
és komolyan gondolom…
Igen, így olyan Ali G-s :))
Ahol kijavitottad, ott ;o)
Amugy nem tudom a birok vagy ellenorok felkeszulnek-e vagy felkeszitik-e oket a helyi viszonyokrol. Peldaul ez az enyhen korpulens eszakir ellenor, aki a palya szelen ertetlenkedni kivaloan tudott, tisztaban volt-e azzal, hogy ez potencialisan para meccs, mert a magyar-roman nem ket jobarat. Illene ezekre is figyelni. Nem gondolom, hogy pl. minden magyar biro tisztaban van, hogy a eszakmacedonok es a gorogok rosszban vannak. Ez nem szegyen, de nezzen utana, vagy ismertessek veluk. Ha ezt tudjak, talan kevesbe szarnak a munkajukba es szigorubbak. Korultekintobbek. Bocs, ha naiv vagyok.
Remélem a nyustyukat kizárják évekre. Honvéd meg a következő körbe lép.
jó lett ez a Supka-féle Hali, 18-20 évesekkel is ikszeltek a feljutásra esélyes Gyirmót otthonában, ahol korábbi válogatottak játszanak (Vass Patrik, Lipták, Koltai) és a Hali közelebb is állt a győzelemhez, ziccert hibáztak
Hegedűs Márkot, Májer Milánt, Temesvárit le lehetne adni nyugodtan oda kölcsönbe.
Ügyes srácok, de kell nekik egy év aktív játék.
Hegedűs tavaly is húzóembere volt a Dorognak, idén a Hali jól járhatna vele.
„Korábbi válogatottakkal”….. és egy magyar bajnokkal! (Villám Balázzsal)
:)
Válasz jött az uefától, a weboldalunkon olvasható: hétfőn összeülnek
Ilyen esetben azért nem hétfőn kellene, hanem holnap. Ma már vannak olyan kommunikációs eszközök, hogy akkor sem gond, ha fizikailag nincsenek egy helyen.
Így van, csak hétvégén dolgozni ők sem szeretnek, illetve valószínűleg akkora lesz majd pogácsa
Az a baj, hogy hétfőn már szinte kizárt, hogy Honvéd továbbjutást hozzanak ki. Túl kevés lenne az idő átszervezni a meccset. :(
Már ma tárgyalni kellett volna hivatalból, óvás nélkül is
Az UEFA etikai és fegyelmi bizottságának egyik alelnöke Berzi Sándor…
Akkor sok jóra nem számíthatunk…
Az UEFA egyik alelnöke meg Csányi. Ezúttal végre odatehetné magát. Azzal volt tele a sajtó amikor megválasztották, hogy ez mekkora siker.
Miért? Valaha már tettek értünk valamit? Nem emlékezek ilyenre.
Köszi Hanta, erre vártunk már sokan, hogy valaki – közülük való – aki ott volt, megmondja hogy mi, és hogyan történt. Szerencsére épségben hazaértetek, a csapat nagyot küzdött, nem voltam elégedetlen a meccs végén, pedig nagyon felhúzom magam, a család bizonyítja
Ezt a leírást kellett volna még mellékletként csatolni az óváshoz!
Adjunk hálát, hogy mindenki szerencsésen túlélte ezt a borzadájt
Tisztelet mindenkinek, aki ott volt! Remélem Európa kiveti magából az oltyán bagázst!
[…] Fogalmam sincs mit lehetne írni erről a craiovai estéről. A srácok játszottak, ahogy játszottak, helyt álltak a pályán, lehozták a meccset és a hosszabbítást 0-0-ra, vagyis a román csapat képtelen volt megverni minket a pályán. Tele sérültekkel, csereként debütáló kapussal, hadd ne nekünk legyen már megalázó. Az most mindegy, hogy…Ha az alkalmatlanság egy számegyenes, akkor a Craiova rajta a végtelen plusz egy […]