Mastodon

Ritkán járunk errefelé, szóval lehetne mit ünnepelni (fel-ső-ház!), már ha történtetesen nem a Kispest lennénk

Honvéd – Pécs 4-0

  • a bajnokság során még soha nem voltunk ennyire messze a kieséstől: 9 pont.
  • utoljára ilyen előkelő helyen (8.) február 11-én álltunk, előtte pedig 2023. augusztus 19-én(!!!).
  • 29 fordulóból mindössze ötöt (5!) töltöttünk a 8. vagy jobb helyen.

Végre volt egy jó délutánunk. Ilyenkor kár, hogy se előre, se hátra, vagyis sehova nem tart se a csapat, se a klub. Viszont ha már ezt csináljuk, akkor úgy kellene, mint korábban évtizedeken át: az első osztályban, és nem a másodban.

Lőttünk egy négyest, lehetne minek örülni, de amíg NB II. van a feljutás reménye nélkül, addig egyszerűen nem tudok minek örülni. Méltatlan az egész. Kicsit olyan, mintha minden nap pontban délelőtt tízkor nekifutásból tökön rúgnának, és egyszer, egy napon nem. Tíz tizenötkor aztán persze mégis, viszont addig volt egy jó negyed órám, amíg elhittem, hogy ma talán nem.

“Ritkán járunk errefelé, szóval lehetne mit ünnepelni (fel-ső-ház!), már ha történtetesen nem a Kispest lennénk” bővebben

A labdarúgásnak nevezett gyönyörű játék megerőszakolása

Mosonmagyaróvár – Honvéd 0-2

Amikor feltalálták a labdarúgást, egész biztos nem gondoltak olyasmi következményekre, mint ami tegnap Mosonmagyaróváron történt profi másodosztály gúnynéven. De ne menjünk ennyire messzire. Ha ezt látta volna Iszer “Tata”, Gillemot Ferenc, Fischer Mór és a többi, akkor az utolsó pillanatban inkább kiszúrják az összes labdát az országban, mintsem szövetségbe tömörüljenek, és kiírják az első magyar bajnokságot. Nem olyan rossz az a pályakerékpár vagy a longa méta.

Talán még a sport szeretetét, a tiszta amatőrizmust zászlajára tűző korai olimpiai eszmét is sikerült megcsúfolni, hiszen amögött legalább ott volt az elhivatottság, szemben a tegnappal, amikor és ahogy a fizetett, tehát az ebből élő játékosok adták elő produkciójukat.

Ne haragudjatok, de ez egészen szánalmas volt, és a labdarúgás, a foci, hovatovább a sport fogalmak használatával inkább nem próbálkoznánk, mert az összevetés csírája is minden porcikájában sértés lenne rájuk nézve.

“A labdarúgásnak nevezett gyönyörű játék megerőszakolása” bővebben

Hivatalos: jövőre is másodosztály (legfeljebb)

Honvéd – Szeged 0-1

_feljutómatek

A Szeged elleni vereséggel, és az ETO győzelmével ebben az évben hivatalosan is elúszott a feljutás. 21 ponttal mennek előttünk, amit hét forduló alatt pontszámban ugyan be lehetne érni, azonban nekünk mindössze 8 győzelmünk van, az ETO-nak pedig 17, és holtversenynél a több győzelem számít. Ráadásul az utolsó előtti fordulóban ETO-Vasast rendeznek, ahol valamelyik csapat biztosan szerez pontot, tehát abban sem bízhatunk, hogy mind az ETO, mind a Vasas kinullázza magát a továbbiakban.

Gratulálunk, srácok, gratulálnunk, kedves Honvéd, huszonhét (27!) fordulón át élt a matematikai remény. A másodosztályból az elsőbe. Mi ez, ha nem dicséretre, a klub történelméhez méltó cselekedet?

“Hivatalos: jövőre is másodosztály (legfeljebb)” bővebben

Március 15. környéke Kispesten: 3+3 pont

Honvéd – Soroksár 4-1

Megmondtam, vagy nem mondtam meg?

(…) a Bohócliga kérlelhetetlen logikája mentén ismét mi számítunk a meccs esélyesének, (…)

Na, ugye, hogy megmondtam.

És pontosan az történt, amit megmondtam: esélyeshez méltóan gólokkal fociztuk szét a Soroksárt már az első félidőben. Mondjuk speciel nyugodt az pont nem voltam a 3-0-tól, mert ha mostanában (értsd: az elmúlt években) egy félidő alatt hármat lőttünk, akkor azokat a meccseket meglepő százalékban veszítettük el.

“Március 15. környéke Kispesten: 3+3 pont” bővebben

A világ egy nagyon, de nagyon kicsit egyensúlyba került

ETO – Honvéd 0-1

Pedig azt pletykálták, tripla prémiumért játszott ellenünk az ETO. Tavasszal hat (a Honvéddal együtt hét) meccsen szereztek összesen három gólt – és nyertek kétszer. Közben edzőt váltottak, és pár hete Kuznyecovval folytatják a feljutni akaró, és azért mindent megtevő csapatokhoz méltó menetelést. Szerencséjükre a Vasas azzal, hogy Gerát ültette a padjára, szinte kijelentette: lemondunk a feljutásról. Viszont közben egy pontra feljött a Szeged, ahol ha megcsípnék, simán cél az NB I.

Szóval tripla prémium, mert valahogy motiválni kell a sok légióst, különben könnyen elúszhat az év elején biztosra vett feljutás.

A mérkőzés roncsderbi jellegét tovább erősítette, hogy a Honvéd az öt tavaszi meccsén négy gólt lőtt, és mindössze egyszer tudott nyerni. Még az a Tiszakécske is döntetlenezett ellenünk, amelyik az elmúlt hat meccsén egyetlen pontot szerzett. Jah, azt. Cserébe plusz prémiumot sem dobtak fel a meccsre, és ha hinni lehet zuhanyhíradónak, akkor nem is volna miből, mert még a havi fizetések is csúszkálnak.

Minden jel arra mutatott, hogy Győrött csak nyerhetünk.

“A világ egy nagyon, de nagyon kicsit egyensúlyba került” bővebben

Itt a Honvéd-fröccs: 0 bor, 1 szóda, és a neve: hátralépés

Haladás – Honvéd 1-0

Még nem léptünk annyit előre, hogy az ikszes meccseket be tudjuk húzni, sok a döntetlenünk és nyilván nem akarsz kikapni, (…)

mondta Csertői mester a Tiszakécske elleni 1-1 után.

Azóta 0-1 a Siófok és 0-1 a Haladás ellen, vagyis zakó két olyan csapat ellen, akik a mérkőzések előtt mögöttünk álltak a tabellán. Vagyis nemhogy az előrelépés nem sikerült, hanem már ikszes meccsekre sem vagyunk képesek. Sőt, gólt sem tudunk rúgni, mondjuk az is igaz, hogy ehhez legalább helyzetbe kellene kerülni, ami jelenleg meghaladja a képességeinket.

“Itt a Honvéd-fröccs: 0 bor, 1 szóda, és a neve: hátralépés” bővebben

Büszke és bátor labdarúgóink fapofával sunnyogtak be az öltözőbe (minden és mindenki más felelős, ők nem)

Honvéd – Siófok 0-1

Hangsúlyozom, mindenképpen pozitívum, hogy nem veszítjük el az ikszes mérkőzéseket, azonban meg kell tanulni megnyerni őket (…) Úgy érzem, átszakadna a játékosokban egy gát, ha a kérdőjeles meccseket végre a magunk javára tudnánk billenteni, amihez viszont még többet kell tenni, vagy legalábbis helyenként jobban játszani. 

Csertői Aurél – Megnyerni az ikszes meccseket (honvedfc.hu)

Nagyon rosszul öregedett Csertői meccs előtti nyilatkozata. Kikaptunk hazai pályán az ezzel a győzelemmel ugyanúgy a tizenhatodik, tehát kieső helyen ragadó Siófoktól. A huszonkét NB II-es bajnokinkból mindössze hatot, igen, bazmeg, hatot sikerült megnyernünk. A tizenhetedik Tiszakécske ellen még összejött egy iksz, az egy fokkal erősebb Siófok viszont már oda-vissza vert minket. Taps.

Innentől minek válogassam meg a szavakat? Minek nyújtsunk mi jobb teljesítményt, mint a csapat és a klub?

“Büszke és bátor labdarúgóink fapofával sunnyogtak be az öltözőbe (minden és mindenki más felelős, ők nem)” bővebben

Lesz ugyan pár felesleges betű a posztban, azonban már a címbe beleírjuk a teljes tartalmat: szánalmas

Tiszakécske – Honvéd 1-1

Tegnap többen is kérdezték a lelátón: „mit lehet erről írni?” Ugyanazt tudtam mondani nekik, mint egyet aludva a meccsre: „valószínűleg egyszavas poszt lesz”. És tényleg:

szánalmas!

szánalmas!

szá-nal-mas!

“Lesz ugyan pár felesleges betű a posztban, azonban már a címbe beleírjuk a teljes tartalmat: szánalmas” bővebben

A veretlenség megmaradt, de sokra nem mentünk vele

Honvéd – Nyíregyháza 1-1

Hát, akkor ez most elment. Talán ki lehet jelenteni. Múlt héten azt számolgattuk, amennyiben az ETO tartja a formáját, akkor három pont felett valamennyivel kellene zárnunk a meccseinket, hogy idény végén feljutó helyre kerülhessünk. Tegnap nyert az ETO, mi döntetleneztük, a szükséges átlagpontszám pedig 3,49-re ugrott. Ekkora bukásban sajnos reménykedni sem érdemes, pedig tudnák kárörülni Lukic miatt a bukásuknak.

Vagyis jövőre is másodosztály.

Az a másodosztály, ahol jelenleg az összes néző, tehát a bajnokság összes nézőjének (a klubok adatközlései alapján) 28 százaléka a Kispest meccseire kíváncsi. Nagyjából minden harmadik-negyedik ember, aki kiment egy NB II-es meccsre, az láthatta a Honvédot, vagy, és ez a jellemzőbb, már eleve a Honvéd miatt váltott jegyet.

“A veretlenség megmaradt, de sokra nem mentünk vele” bővebben

Prémium túra a tavaszi rajton

Kozármisleny – Honvéd 1-2

István, álljon fel, csinálok önről egy képet.

Mondta kedvesen az intézkedését foganatosító rendőr a kozármislenyi Mokka Kultúrpresszó napsütötte teraszán. Az égen egymást keresztezték a chemtrail-csíkok, az asztalon hideg Pécsi sör.

Nagyjából egy órával a kezdés előtt parkoltunk le a vendégszektor mögött. A közeli Coop már délben bezárt, időnk bőven, a térképbe beütöttük a legközelebbi kocsmát. Előbb balra, majd jobbra, majd megint balra, legfeljebb öt perc séta, és ott lesz.

Ott volt.

“Prémium túra a tavaszi rajton” bővebben