A grafikonon azt láthatjátok, hogy ha az ősz még hátra lévő négy meccsén 0-12 pontot szerzünk, akkor a tavaszi meccseken mekkora pontátlagot kell hoznunk ahhoz, hogy meglegyen a korábbi években a bennmaradáshoz szükséges pontszám.
Eddig 0,83 pontot szereztünk meccsenként, vagyis nem kicsit kellene előrelépnünk.
A számokat elnézve 6 pontra minimum szükség lenne idén a négy meccsen, hogy kicsit megnyugodhassunk. Tavaszra ezt követően talán nem lenne túl nagy elvárás az 1,3 ppm (pont per meccs) körüli eredményesség. Minden, ami ennél jobb, azt komoly helyezésekben mérik a tabellán.
12 pont megnyugtató lenne, 0 esetén viszont komoly szarban lennénk, vagyis az idei négy meccs akár eldöntheti a sorsunkat is.
Például kezdjük ott, hogy négy vagy ötvédő? Pressing vagy gegenpressing?
Öt.
Mutatom miért:
m | gy | d | v | rg-kg | pont | |
---|---|---|---|---|---|---|
öt védő | 6 | 1 | 4 | 1 | 9-8 | 7 |
négy védő | 6 | 1 | 0 | 5 | 7-11 | 3 |
Amíg a megszokott rendszerünkben alig vesztettünk meccset, addig az újban konkrétan pofozógépek lettünk.
Idén már nincs idő kísérletezni (talán még tavasszal se lesz), vagyis ahhoz kell visszanyúlni, amit üzembiztosan képesek vagyunk játszani. Türelem, kivárás, kontra (Eppellel, Baloghgal azért mennie kéne), csak ne legyen nálunk a labda a szükségesnél többet, mert abból általában baj lesz.
További kemény feladat Pisontéknak, hogy meg kell állítani a második félidőben, de főleg a 60. perc után jelentkező zuhanást:
m | gy | d | v | rg-kg | pont | |
---|---|---|---|---|---|---|
60. perc előtt | 12 | 4 | 6 | 2 | 11-7 | 18 |
60. perc után | 12 | 1 | 4 | 7 | 5-12 | 5 |
90. perc után | 12 | 2 | 4 | 6 | 16-19 | 10 |
A meccsek első kétharmadában nagyjából hozzuk az eredményeket egy átlagos középcsapat szintjén, majd az utolsó harmadban ismét pofozógéppé alakulunk át.
Nem tudom, hogy a jelenség mennyire edzettségi probléma, és mennyire a vírus miatt kieső-visszatérő játékosok hatása, azonban fontos megjegyezni, hogy tavasszal nagyon hasonlóra panaszkodtunk a Sannino-érában is.