Nehéz mit lépni olyan helyzetben, ha a klub fűnek-fának tartozik, a jelenlegi vezetőség hatalmas adósságokat örökölt, amihez aztán saját hatáskörben hozzátett nem keveset, és ezeket az adósságokat jelentős részben magának a klubnak kell kitermelnie, miután a tulajdonosi kör látványosan visszavonult a finanszírozástól (ha volt ilyesmiről szó egyáltalán a részükről), aztán az állam is jelentősen visszavett, felelősök persze nincsenek, csak kifizetetlen számlák.
Mindezek ellenére természetesen a nehéz helyzetről egyértelműen az elhibázott brüsszeli szankciók, valamint az ukrán-orosz háború tehet. Ezért kellett most eladni Kocsis Dominikot. És az ígéretekkel szemben nem külföldre, hanem belföldre, mert annyira kell a pénz.
Megtanulni elengedni
Enyém volt az 57-es teve. 57-es, mint Wesley Snipes, vagy mint Holcsika. Illés Bélának hívták.
Az internet hőskorában sokáig nevelgettem. Pár naponta bejelentkeztem, megetettem, megitattam, tanítgattam valamire. Később egyre ritkábban jelentkeztem be, mert valójában nem láttam értelmét az egésznek. Néha hosszasan lefagyasztottam, de nem tudtam eldönteni, mi legyen vele. Eldobni viszont nem akartam egy addigra idősnek számító tevét.
Valamikor az egyetem alatt írtam egy egyszerű scriptet (kötegelt parancsállományt, vagy hogy fordítják), ami naponta magától lefutott, és annyit tudott, hogy bejelentkezett a Teveclubra, kiválasztotta az etetést, okét nyomott, kiválasztotta az itatást, okét nyomott, megnyomta a tanulás gombot, és ha nem tudta, mert épp megtanult valamit a tevém, akkor kiválasztotta az új képességek közül az elsőt a legördülőből, és arra nyomott okét. Logout. Másnap ugyanez. Hibajelzései nem igazán voltak, a vakvilágba csinálta a dolgát. Arra már nem emlékszem, hogy mivel időzítettem, meglepődnék, ha az egyetem központi szerverén adtak volna cron-t. A böngésző viszont egészen biztos, hogy a lynx valamelyik verziója volt.
Néha azért ránéztem, hogy minden rendben? A script évekig működött, aztán egyszer csak nem. Valamit változtattak a Teveclub felületén. Ekkor újraírtam az egészet lokálisan, iMacros alatt, és futott, amikor futott, általában a böngészőm első indításakor. Szerencsére ennek már voltak rendes visszajelzései, így értesültem, ha valami nem sikerült.
Persze idővel itt is elszaródott valami, én pedig lusta voltam utána menni. Eleinte inkább ránéztem személyesen a tevére, kézzel etettem-itattam, tanítottam, mint az állatok, és azzal nyugtattam magam, hogy majd megoldom, lesz újra teveautomata. Néha újra lefagyasztottam, néha nem, viszont az automatikus gondozást soha nem csináltam vissza. Aztán a heti párból talán heti egy lett, ha épp jelzett a naptáram, és nem voltam lusta megcsinálni.
Sajnos azonban lusta voltam, és a teve elpusztult. Gesztenyesütés közben.
Visszavásárolhattam volna datolyáért, amihez elég lett volna egy emelt díjas SMS-t küldeni, azonban egyrészt nem vagyok hajlandó emelt díjas SMS-t küldeni, másrészt meg kell tanulni elengedni. Igazából több, mint tíz éven át a puszta vegetálás volt a tevém létének egyetlen értelme. Nem gondozta senki, csak volt.
Miután elpusztult, sorra jöttek a levelek, hogy milyen módon támaszthatom fel. Egy ideig fájt ilyenkor a szívem, majd végül írtam egy szűrőt, és azóta nem látom a Teveclubtól érkező leveleket.
És most itt a végső lezárás pillanata: amikor elszámolok magammal.
Kezdjük ott, hogy illes_bela már a második tevém volt ezen a sorszámon, aki – egyszerű matek – született: 2000. augusztus 27-én, és elhunyt 2016. július 5-én. Az elsővel nem emlékszem mi lett, valahogy elkallódott, azonban akkor még nagyon nem ment az elengedés, és jött egy új helyette. Hogy utána újabb tizenhat évig megint ne menjen az elengedés.
Közben részlegesen megtanultam elengedni
Kocsis Dominiknál szerintem menni fog.
A sztorinak nagyon sok olvasata van:
- Őszintén és nagyon szurkolok Dominiknak, hogy sokra vigye, azonban az látszik, hogy neki Kispesten nem nagyon nem megy. Hogy a közeg miatt, vagy másért, nem tudhatjuk. Talán a környezetváltozás átlendíti azon a ponton, amin itt nem sikerült.
- Kell a pénz. Kovács Zoli, Németh Norbi, nem Kocsis az első fiatal, akit idő előtt kell(ett) eladnia a klubnak.
- Akadémia, jön a következő srác. Kocsis ha nem is könnyen, de pótolható lesz. A gyorsasága semmiképp, a cselezőkészsége is nehezen, azonban könnyen lehet, hogy például Krajcsovics jobban beleillik nálunk a csapatjátékba, amennyiben eljutunk végre odáig, hogy csapatjátékról beszélhessünk.
Meg kell tanulnunk elengedni azt, ami nem működik, és lezárni azt, ami felesleges. Ebben a történetben úgy látszik ennyi volt, nem maradt más, mint sok sikert kívánni. Ez következik most:
Sok sikert, Dominik!
Szurkolunk.
Mielőtt azonban lezárnánk a történetet, fontos megemlíteni, hogy a klub mit mondott az értékesítés körülményeiről.
Az elsődleges célunk továbbra is az, hogy az általunk nevelt tehetségeket a nemzetközi piacon értékesítsük, a mostani döntésnél azonban figyelembe kellet venni a klub anyagi helyzetét is, és azt, hogy ezeket a nehézségeket próbáljuk önerőből megoldani. Ráadásul a megállapodás szerint klubunk a továbbértékesítésből is részesül majd, a Debrecen pedig egy olyan klub, ami a nemzetközi szereplésért küzd, ami tovább növelheti a játékos értékét. Továbbá a tranzakció hozzájárulhat ahhoz, hogy feloldja az átigazolásból való kizárásunkat, aminek ideje a nemzetközi szövetség vonatkozó folyamatától függ, de a pénzügyi feltételeket megteremtettük az értékesítéssel.
Kun Gergely, ügyvezető (via honvedfc.hu)
Emeljük ki a lényeget:
- „figyelembe kellet venni a klub anyagi helyzetét” – ilyet akkor nem mondanak, ha minden rendben.
- „a nehézségeket próbáljuk önerőből megoldani” – hiába van tulajdonos, nem fog segíteni. (Höhö, nem azért van itt!)
- Cirkovicot rendezzük (miatta van az átigazolásból kizárás), azonban a licenszről és az egyéb problémákról nincs szó.
🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
