- Sorozatban harmadik évet kezdjük meg az NB II-ben.
- A bérletárak átlagosan 15,66 százalékkal drágultak tavalyhoz képest.
- Legkevesebbet a C5-C6-ban szóló felnőtt-, illetve a C1 és C10-be szóló diákbérletek (12,8-14 százalékot), legtöbbet a kanyarba a felnőtt (18,7-19 százalékot).
- A rekord 20,9 százalékkal a kanyarba szóló új diákbérlet.
- A jegyárak átlagosan 9,96 százalékot drágultak.
- Érdekes módon, a leginkább a kanyarba szóló diákjegyek drágultak meg (11-13 százalékot.)
- A bérletekben rejlő árelőny a jegyekhez képest a korábbi 4-6 meccsről átlagosan 3-ra csökkent.
- A tribünt (A szektorok) idén sem nyitják meg.
- A Bozsik jegy- és bérletárai nagyjából visszatértek az utolsó NB I-e szezonunk áraihoz.
_jegy- és bérletárak


A jegy- és bérletárak forrása: honvedfc.hu. Mivel a Honvéd sehol nem jelezte az ellenkezőjét, ezért az online elővételes jegyárhoz rendre hozzáadtuk a Jegymester jegyenként 499 forintos kényelmi díját.
_kanyar
idény | bérlet | bérlet/m* | jegy** | meccs | ajándék |
---|---|---|---|---|---|
2022/23 | 26000 | 1625 | 2450/2150 | 11,5 | 4,5 |
2023/24 | 23500 | 1382 | 2200/1900 | 11,2 | 5,8 |
2024/25 | 21000 | 1400 | 1900 | 11,1 | 3,9 |
2025/26 | 25000 | 1667 | 2100 | 11,9 | 3,1 |
* egy meccsre jutó jegyár bérlet váltása esetén
** meccsnapi jegyár (kiemelt/normál, normál)
meccs: a bérlet ára osztva a meccsnapi jegyárral, vagyis mennyi meccs fölött éri meg a bérlet. (a hazai meccsek száma sorrendben: 16, 17, 15, 15)
ajándék: a hazai meccsek száma mínusz a bérlet/meccsnapi jegyár.
A kanyarban a bérletár tavalyhoz képest 19,05 százalékot emelkedett, míg a jegyár 10,53 százalékot.
A kanyarba egy felnőtt legolcsóbban egy 25000 forintos hosszabbító bérlettel juthat ki minden meccsre, míg legdrágábban akkor, ha minden alkalommal online vásárolja meg a jegyét, összesen 35985 forintért.
_korzó
idény | bérlet | bérlet/m* | jegy** | meccs | ajándék |
---|---|---|---|---|---|
2022/23 | 39000 | 2438 | 3650/3300 | 11,4 | 4,6 |
2023/24 | 37000 | 2176 | 3250/2950 | 11,6 | 5,4 |
2024/25 | 33000 | 2200 | 2950 | 11,2 | 3,8 |
2025/26 | 38000 | 2533 | 3200 | 11,9 | 3,1 |
* egy meccsre jutó jegyár bérlet váltása esetén
** meccsnapi jegyár (kiemelt/normál, normál)
meccs: a bérlet ára osztva a meccsnapi jegyárral, vagyis mennyi meccs fölött éri meg a bérlet. (a hazai meccsek száma sorrendben: 16, 17, 15, 15)
ajándék: a hazai meccsek száma mínusz a bérlet/meccsnapi jegyár.
A korzón (családi szektorokban) a bérletár tavalyhoz képest 15,15 százalékot, a jegyár pedig 8,47 százalékot emelkedett.
A korzóna legolcsóbb lehetőség egész évre a bérlet 38000 forintért, a legdrágább szintén a folyamatos online elővétel 52485 forintért.
_arányosítsunk
Egy egyszerű összehasonlítás közvetkezik: az adott idény hazai bérletárait vetettük össze az összes idegenbeli meccsünk összesített jegyárával. Persze az összehasonlítás kissé félrevezető, ugyanis a hazai bérletek tartalmaznak némi kedvezményt a meccsnapi jegyárakhoz képest, míg idegenben stabilan azt fizetjük.
idény | kanyar | korzó | idegenben |
---|---|---|---|
2021/22 | 24400 | 37600 | 30990 |
2022/23 | 26000 | 39000 | 34000 |
2023/24 | 23500 | 37000 | 24300 |
2024/25 | 21000 | 33000 | 23700 |
2025/26 | 25000 | 38000 | n.a. |
Jól látható, hogy amióta az NB II-ben játszunk (2023/24), az kanyarba szóló bérlet ára paritásban van az idegenbeli jegyek árával. Az NB I-ben pedig valahol a kanyar és a korzó bérletárai között voltak az idegenbeli meccsek összesen.
Ha egész precízek akarnánk lenni, akkor a meccsnapi jegyárakkal való összevetés így nézne ki:
idény | kanyar | korzó | idegenben |
---|---|---|---|
2021/22 | 35600 | 54900 | 30990 |
2022/23 | 36200 | 54900 | 34000 |
2023/24 | 35600 | 54350 | 24300 |
2024/25 | 28500 | 44250 | 23700 |
2025/26 | 31500 | 48000 | n.a. |
Az NB I-es időszakban az idegenbeli és a hazai kanyarba szóló jegyárak viszonylag közel voltak egymáshoz, míg a korzó nyilvánvalóan drágább, hiszen a vendégszektorok általában a hazai kanyarnak felelnek meg. AZ NB II-ben az első évet leszámítva maradt a korábbi évek aránya, vagyis a kanyar nagyjából hasonló áron megy, mint egy átlagos vendégmeccsünk.
A számok azonban még így sem az igaziak, ugyanis a legtöbb idegenbeli helyszínen, ahol mostanában játszunk, nincs olyan, hogy két szintű jegyárusítás, vagyis nincs külön a táboroknak és a korzósoknak jegy. Van egy jegyár, és azt fizeti mindenki. Innen nézve viszont inkább a korzóval kellene összevetni az idegenbeli jegyárakat, hiszen a többi stadionban is a kiemelt, vagyis az egyetlen jegyárat fizetjük. Nos, ha tényleg innen nézzük, akkor bizony a Bozsik jóval drágább, mint az NB II. átlaga.
_disclaimer
Természetesen amint kijön a többi klub jegy- és bérletárképzése (NB I. és NB II.), akkor készítünk egy összevetést arról, hogy a Bozsik hol helyezkedik el a mezőnyben, valamint külün megvizsgáljuk az árakat az egyes stadionüzemeltetési formák függvényében is. Például a Bozsik az NSÜ-nél, vagyis az államnál van, nem mi üzemeltetjük, hanem csak alkalmilag béreljük. A Videoton stadionja például a városé, ahogy a debreceni is. A Fradit egy cég üzemelteti, és vannak olyan esetek, ahol maga a klub. Nagyon nem mindegy, hogy éves szinten százmilliókba fáj egy stadion, vagy bérlés esetén alkalmilag pár millióba, és a többit más fizeti.
Nagyon kíváncsi leszek, hogy az NB II-es Honvéd hol helyezkedik el ezekkel a jegy- és bérletárakkal, valamint a bérelt stadionjával a többiekhez képest. Az elmúlt években, amikor mi üzemeltettük, akkor az ország második-negyedik legdrágább stadionja voltunk, függetlenül attól, hogy melyik osztályban játszottunk. Marketing legyen a talpán, aki ezt a szórakozást prémiumként tudja eladni – lehet szépen megköszönni a szurkolóknak, mert nincs az a zseni, aki megcsinálná az általuk teremtett hangulat nélkül. A Bozsik jelenleg ugyanis kizárólag a szurkolói miatt prémium.
_kínzó kérdés
Vajon mekkora gesztus lenne beáldozni egyetlen évet, és megdolgozni rendesen a feljutásért? Költeni a csapatra, lenyomni a jegyárakat, hogy minél többen legyenk, minél jobb legyen a hangulat, és majd visszahozni az NB I-ben? Nem teljesen látom a szándékot, pontosabban a stratégiát, ami a klub mögött van jelenleg.
A Honvéd FC Kft. 2024-es beszámolójából kiderül, hogy az adott évben jegy- és bérletértékesítésből 38,1 millió forint jött be (16. oldal), miközben a bérköltség 1524,3 millió forint (6. oldal) volt. Vagyis a jegyeladások az összes bérköltség 2,5 százalékát fedezték. Talán ennél szebben nem mutatja semmi a magyar futballban létező elképesztő aránytalanságokat.
Biodíszletnek kellünk, miközben érdemi bevételt nem termelünk.
címlapkép: egy gyirmóti jegy 2016-ból. A meccs érdekessége, hogy ezen mondtuk ki először: „a bajnokságot megnyerjük!”
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
Aki pl. az utolsó 2-3-4 évben a csapat minősíthetetlen produkciója ellenére, folyamatosan vásárolt bérletet, igazán megérdemelné, hogy 50% kedvezménnyel vásárolhasson jegyet vagy akár ingyen kaphatna a klubtól, igazán megszenvedte. Főleg annak tükrében, hogy a korzó oldal igen jelentős része a semmiért kap/kapott ingyenjegyet a klubtól.
Túlságosan kicsi a különbség a bérlet és a jegy ára között.
„A” lelàtó miért tiltott terület,a vipen kivűl?
Csak tipp: gazdasági kérdés. Egy komplett szekció zárva, nincs tehát élő erős őrzés-védelem. Nyilván a skyboxosokat nem kell TCs féle bevetési egységekkel terelgetni, és e mellè minden infrastrukturális kiadás (takarítás, mosdó, rezsi stb)
Illetve a 3 lelátórész kapacitása így is elegendő. Még ha a korzó véletlenül megtelik, de azért a széle foghíjas, plusz a Red Boys és a vendég közötti rész tök üres. Az “ütköző” szektoron kívül oda még több százan (ezren) beférnek.
Viszont közben az is van, hogy amíg volt az A-ra jegy, addig az eladott jegyek/bérletek elég magas százaléka esett oda (a bevétel per fő arányában). Jól látható a jegybevétel évenkénti változásában mekkora mínusz a tribün lezárása. Valószínűleg az egyetlen „rentábilis” szektor volt meccsenként.