Ritkán nyerünk a Mezőkövesd ellen, most viszont attól függetlenül is kellene, hogy pont a Mezőkövesd az ellenfél

Hát igen, újra megy az ígérgetés. „Ki kell javítanunk (…) száz százalékos teljesítmény (…) bla-bla-bla (…) szurkolók támogatása (…) nem játszhatunk így (…)” és a többi.

Ilyen ez a klubmédia. Most mit mondjon szerencsétlen? Hogy jó úton járunk? Mert nem, látjuk, hogy nem. Hogy képtelenek vagyunk idegenben nyerni, és azok a pontok nagyon kellenének a feljutáshoz? Tudjuk, egyrészt látjuk, hogy nem megy, másrészt mi is ki tudjuk számolni, a hazai 15*3=45 nem elég semmire.

Mondani viszont kell valamit, mert olyan sincs, hogy egy klub ne kommunikáljon. A lakossági tartalom még akkor is fontos, ha tartalmilag iszonyatosan kínos. Ez van.

Nagyon kellemetlen.

A Mezőkövesd elleni meccs normál esetben nem számítana, mert a matek azt mondja, hogy ha nyersz a kicsik ellen, akkor azokat a pontokat nem fent kell megszerezned. Minden lent elvesztett pontot pótolni kell, valamint minden idegenben elvesztett pontot otthon kellene pótolni. Utóbbi a nehezebb, mert a Tiszakécskét leszámítva otthon maxolunk, és háromnál nem fognak többet adni akkor sem, ha mondjuk huszonötöt gurítasz az aktuális ellenfelednek. A matek ilyen kegyetlen.

És alapesetben egyáltalán nem kellene izgulni a Mezőkövesd ellen. Oké, a statisztikáink rémesek ellenük (l. később), viszont egy tudatos, igazi Csertői-csapat, akik ellen lehet játszani, ráadásul otthon lesz a meccs, minden adott ahhoz, hogy üzemi hőmérsékletre pörögjön a csapat. Ellenük nem lehet lenézően lazázni, mint a Tiszakécske ellen, és nem hiszem, hogy ne működne az első perctől a fókuszálás. Az ún. nagyok ellen menni szokott.

Most viszont mégis izgulok, mert nem csak az elvesztett pontokat kell pótolni, hanem megbicsaklott a hitem a csapatban. Mi van, ha már egy nagy ellen sem működünk? És mi van, ha Szamosi megint nem játszhat, vagy nem tejesen egészségesen? (A Kozármisleny ellen állítólag agyrázkódást szenvedett.) Nem csupán a négy gólja és az egy gólpassza fog hiányozni, hanem a játéka, valamint a játékából fakadó mutatói. Szamosi például jelentősen felüllövi a játékperceit, vagyis amíg az összes lehetséges játékperc 77%-át töltötte a pályán, addig a szerzett góljaink 95%-a erre az időszakra esett. Ez +18%, messze a legjobb a keretben. (A sokmeccses játékosok között Zuigeber a második 77/90, vagyis +13%-kal.)

Szamosi decemberben lesz 19 éves, és igen, úgy áll a helyzet, hogy ki vagyunk szolgáltatva neki. Azon túl, hogy belefér a kötelező U20-as kvótába, abszolút a csapat egyik legfontosabb játékosává nőtte ki magát rettenetes rövid idő alatt. Vagány, bevállalós, és ebbe a brusztolós, unalmas NB II-be pont az ilyen mentalitásra van szükség. Mint a tavaszi Kántor, akinek a relatív képzetlenségére nem volt felkészülve a liga. Jött egy játékos, aki életében nem játszott még profi szinten, profi csapatban, és lőtt mindenhonnan, olyanokat csinált, ami teljesen váratlan és szokatlan. Rettenet erős kombó, viszont idővel lehet rá készülni.

Szamosi mellett Zuigeber a másik, aki nagyon kellene. Két hét múlva lesz 23 éves, azonban bőven van mögötte meccs az NB II-ben, nagyjából tudja mit kell csinálni, mi a liga esszenciája. Ha nem működik a fiatal őstehetség és a relatív képzetlen őserő, akkor jöhet a tudás. És jönnie kell, mert amit hátul művelünk, az sokszor vérlázító. Hiába papíron ott állunk a legjobb nevekből, ha rendre bennük van a gól, és azt a gólt pont akkor kapjuk meg, amikor a leginkább nem kéne. 3–0-nál pont leszarom, azonban 1–0-nál, 0–0-nál, 0–1-nél, vagy bármilyen kritikus pillanatban már egyáltalán nem mindegy.

Összefoglalom:

• Szamosi villanásai nagyon kellenek,
• Kántor rendszeren kívülisége egészen addig, amíg csapatvédekezésben, csapatjátékban elviseljük, hogy mínusz egy embert jelent, mert látványosan nem mindig érti, adott helyzetben pontosan mit kellene csinálnia. Ha nem tanították neki sehol, akkor miért is jönne reflexből? (Nyugi, látszik rajta a fejlődés.)
• Zuigebernek Zuigebernek kellene lennie, mert lassan eljön az idő, amikor ha nem megy, neki kell a csapat élére állnia, és levennie némi terhet a sokszor egyedül szenvedő, és ezért látványosan görcsössé váló Medgyesről.
• És a védelemnek kellene egy kurvanagyot feljavulnia főleg fejben.

Valahogy így, és akkor nem lehet gond sem a Mezőkövesd, sem a Kozármisleny, sem a Tiszakécske, sem senki más.

_1/11

Az megvan, hogy az elmúlt tizenegy(!) Mezőkövesd elleni meccsünkből mindössze egyet tudtunk megnyerni? Nem sikerült se Bódognak, se Pisontnak, se Horváth Ferinek (2), se Vignjevicnek (2), se Courtsnek, se Klafuricnak (2), se Feczkónak, sikerült viszont Laczkónak. Beszarás.

Pedig volt olyan is, hogy közel hetven percig emberelőnyben játszottunk – és kikaptunk, és volt olyan is, 2022 májusában, az utolsó előtti fordulóban, amikor nekünk nagyon kellett a pont, hogy az ellenfél edzője – Supka, és állítom, hogy szándékosan – gyakorlatilag mindenkit lecserélt, aki egy kicsit is veszélyes lehetett a kapunkra, mert mondjuk lövéssel próbálkozott, és még így sem tudtunk nyerni. Aztán egy évvel később, szintén utolsó előtti forduló, és egy meglepően fura vereség otthon a Kövesdtől. Ismét az utolsó forduló döntött a bennmaradásunkról, ismét Felcsúton, azonban ezúttal nem sikerült. Egyetlen meccset kellett volna megnyerni (esetleg kettőt): a Mezőkövesd elleni hazait, teltház előtt.

_sárga

Ha jól számoltuk, akkor Csontos, Hangya és Pekárn is négy-négy sárgánál tart.

címlapkép: Szamosi Ádám, fotó: 1909foto

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése