Tiszakécske nem a véletlenek összjátéka volt, hanem az elcseszett keretépítés fényes bizonyítéka

Készültünk Bódi Ádám beíveléseire, mégis ilyen helyzetből kaptuk a gólt. Sajnos a végén nem úgy koncentráltunk, mint ahogyan kellett volna. Inkább ikszes meccs volt, mert nekünk is megvoltak a lehetőségeink, főleg kontrákból. Messze nem azt a teljesítményt nyújtottuk, mint amire képes a csapatunk.

Márton István meccs utáni nyilatkozatának «leirata» a NSO-n

Most tényleg szedjük darabokra? Mert sajnos benne van a lényeg:

1. „Készültünk Bódi Ádám beíveléseire (…)” – annyira jól sikerült, hogy kaptunk belőle egy lesgólt, valamint egy gólt. Igaz, utóbbit további bénázás is megelőzte a kapunk előtt.
2. „(…) megvoltak a lehetőségeink, főleg kontrákból.” – Tiszakécskén. Főleg kontrákból. Amúgy a megvoltak egész pontosan kettő, mégpedig Gyurcsó kiugratása Varga Kevinnek (mellé), valamint Zuigeber forintos labdára Medgyesnek, amit akár meg is oldhattak volna Gyurcsóval kettő-a-kettőben, vagy a tökölés után három-a-kettőben, de nem sikerült (a kapus védte az erőtlen lövést). És ennyi. A második félidőben, kb. negyedórán belül történt mindkettő.
3. „Messze nem azt a teljesítményt nyújtottuk, mint amire képes a csapatunk.” – hát nem. Viszont egyre inkább kérdés, hogy pontosan mi az, amire képes? Ez a szenvedés, ahol lutri, hogy mi lövünk gólt, vagy az ellenfél, és akinek sikerül, az nyer, vagy az idény eleji, vagyis hónapok óta nem látott lehengerlő foci?

Érdemes megnézni az összefoglalót, mert ez ennyi volt. Sőt, valójában még ennyi sem, mert olyan események is bekerültek, amik azért messze vannak a helyzet fogalmától. Nem értek hozzá (amúgy tényleg jó lenne látni az adatokat), de a videóba bekerült helyzetek többségének az xG értéke meg sem közelítette a 0,1-et. (Vagyis 10% az esélye annak, hogy az adott helyzetből gól lesz.)

És akkor most lehetne nyafogni, ami egyrészt felesleges, másrészt egy komoly figyelmeztetés a klubvezetés irányába: konkrétan elfogyott a csapatunk. És nem csak erre a meccsre, hanem tavasszal már sokadjára. Vegyük sorra:

• Eltiltott: Szabó Alex, Kállai Kevin, Pinte Patrik. Ebből Alex öt sárga, a másik kettő pedig idióta volt a Kecskemét elleni meccsen. Teljesen felesleges önhiba. Az ilyesmivel nem lehet számolni, nem is basztatnék érte senkit a két játékoson kívül. (Plusz az edzőn, mert ő is volt akkora idióta, hogy olyat nyilatkozzon, ami hiába igaz, felénk a fegyelmi bizottságot a valóságtartalom egyáltalán nem érdekli, viszont ugrik az ilyesmire, és többmeccses eltiltást szab ki rá. Még a végén arról szólna a közbeszéd, hogy tele vagyunk játékvezetésre alkalmatlan bírókkal.)
• A kispadra a lehetséges 12 helyett mindössze 9 játékos ült le, és ebből:
• sérülésből visszatért: Kántor és Pauljevic. Kántor kapott pár percet a végén, Pauljevic viszont úgy sem állt be, hogy a 29. percben sérülés miatt le kellett cserélni Bakit. Inkább az a Szabó Tibor játszott, aki mostanában a középpályán szerepelt. Adja magát a következtetés, hogy Pauljevic sincs még egészmeccses állapotban.
• szombaton az U19-ben játszott: Gáspár Dávid és Somogyi Tamás. Somogyi végigtolta az U19-et, Gáspár viszont csak egy félidőt játszott. (Ekkor már 3-0-ra vezettek a Vasas ellen.) Tiszakécskén Gáspár kapott egy félórát Szamosi helyén.
• a padon ült továbbá Földi, aki tavasszal a fakóban két meccsen kapott összesen 110 percet, Kovács Erik, aki az U19-ben vagy játszik vagy nem, a fakóban nem, viszont a nagycsapatban tavasszal egy meccsen kapott 15 percet. Valamint Dúzs, aki ebben a szezonban csak a kupába védett, és párszor beugrott a fakóba.
• nem ült viszont a padon, pedig szokott (játszani is): Varga Bence, Kesztyűs, Papp Lőrinc (kapus) és Nyers (63 percet játszott az U19-ben).

Foglaljuk össze, mit olvashatunk ki a kilenc cserénkből:

• hárman (Dúzs, Kovács Erik, Földi) full meccshiányosak, Kovács Erik ráadásul nemrég múlt 17 éves.
• hárman sérülésből/műtétből jöttek vissza, nem alkalmasak egy teljes meccsre (Kántor, Pauljevic, Zuigeber). Zuigebert ősz végén műtötték, azonban gyanús, hogy még nincs teljesen kész, mert tavasszal átlagosan 45 percet játszik, és a legtöbb idő, amit egyhuzamban a pályán töltött 88 perc volt. Egyszer.
• előző nap az U19-ben játszottak (Gáspár, Somogyi Tamás). Hogy érezzük a probléma súlyát: Somogyi augusztusban lesz 17 éves, szombaton 90 percet kapott az U19-ben, majd másnap elutazott a nagycsapattal Tiszakécskére. Mennyi esélye volt a játékra?
• és Szabó Tibor, aki Pekár visszatérése miatt szorult ki a középpályáról.

Ezzel a paddal, valamint Varga Kevinnel középcsatárban mentünk neki a meccsnek. A kezdő amúgy egyáltalán nem volt vészes, mert Csonka azért tudja pótolni Szabó Alexet, és Gyurcsó is van olyan minőség, mint Zuigeber, a középcsatár kivételével a többi poszton pedig megvoltunk, ráadásul a fix kezdőnkkel.

Ebből akár azt is gondolhatnánk, hogy amíg nem kell belenyúlni a meccsbe, addig bőven képesek vagyunk megoldani a feladatot. Hát nem, nem sikerült. Oké, az első félóra végén Bakit kényszerből le kellett hozni, és az már jelzett valamit, hogy Szabó Tibi érkezett a helyére és nem Pauljevic. Egyértelművé vált, hogy ezen a meccsen nem lesz érdemi cserénk, legfeljebb Zuigeber, vagyis azzal kell főzni, ami a pályán van.

Tujvel
Szabó T., Csonka, Csontos
Ujváry, Pekár, Szamosi, Hangya
Gyurcsó, Varga K., Medgyes

A 29. és a 60. percek között ez a csapat volt fent, majd jöttek a cserék. Szamosi helyett Gáspár, Varga helyett Zuigeber és Gyurcsó ment be centernek. Ennyi. Ennyit tudott a padunk.

Az van, hogy belekerültünk egy olyan helyzetbe, ha az elején nem rúgjuk meg a győzelemhez szükséges gólt, gólokat, akkor a rövid, gyakorlatilag kinullázott pad miatt az esetleges változtatásokat követően drasztikusan lecsökken rá az esélyünk. Tavasszal egyedül az Ajka elleni meccs volt az, ahol érdemben sikerült belenyúlni a meccsbe, és a becserélt Gyurcsó lőtte a győztes gólunkat. A többi meccs így néz ki:

A táblázatból jól látható, hogy ha egy meccset nem tudunk eldönteni a cserékig, akkor roppant nehéz lesz a dolgunk. Gyakorlatilag 60 percre kell elkészíteni a meccstervet, mert az utána szerzett góljaink csak a legritkább esetben befolyásolják a meccsek végkimenetelét.

Bár a számok azt mutatják, hogy az utolsó fél órában arányokban ugyanannyi gólt lövünk, mint az első hatvan percben, azonban azt elfedik, hogy ezek többsége kozmetikai gól. Vagyis mondjuk 1–0 helyett 2–0. A kimenetel szempontjából érdektelen.

Ami viszont fájóbb, hogy a második félidőben, és főleg a meccsek végén elkezdjük kapni a gólokat. (Egész pontosan 7 gólról beszélünk 24 meccsen.) A tiszakécskei Takács ősszel a Bozsikban a 85. percben egyenlített, most pedig a 89. percbe lőtte a győztes gólt.

_amikor

arról beszéltünk, hogy rettenetesen rövid a pad, nehéz azzal mit kezdeni ha egyszerre többen sérültek vagy eltiltottak, hogy nincs klasszikus középcsatárod, vagy amikor azt látod, hogy kölcsönbe vagy végleg távoznak olyan játékosok, akik amúgy játszhatnának, miközben olyan posztra igazolnak, ahol amúgy túl vagyunk töltve, de közben azt is kitalálják, hogy az U19 bajnoki címe fontos, pedig a nagycsapat innen használja a két kötelező U20-as játékost, akkor csak nézel ki a fejedből, és a vége az lesz, hogy Tiszakécskére gyakorlatilag csere nélkül utaznak le.

Ez nem normális dolog.

40 (negyven!) játékost neveztünk eddig a 24 bajnokira, azonban tele vagyunk töltelék játékosokkal, akikre vagy nem számíthatunk, mert mondjuk sérült, vagy csak szimplán nem üti meg a szintet, azonban a padra oda kell tenni, mert egyébként darabra se lennénk meg. Van egy erős magunk (Tujvel, Szabó Alex, Baki, Csontos, Hangya, Szamosi, Medgyes, Gyurcsó/Zuigeber), azonban a kiegészítő emberekben nagyon le vagyunk maradva. Nem elég, hogy hiányunk van kulcsposzton (középcsatár), a kezdőben nagyjából fix nyolc játékos mellé 32 továbbit kellett nevezni, és még így is azt láttuk Tiszakécskén, hogy nem vagyunk meg.

24 forduló után legalább 10 meccsnyi játékideje van (összes perc osztva 90-nel):

1. Tujvel 24
2. Csontos 23
3. Hangya 21,27
4. Baki 20,32
5. Szabó Alex 18,84
6. Medgyes 18,68
7. Szamosi 16,73
8. Zuigeber 14,16
9. Ujváry 13,33
10. Kántor 11,13
11. Pinte 10,59
12. Somogyi Ádám 9,92

Igen, nincs egy csapatnyi játékosunk, aki a meccsek összes idejének legalább felén pályán lett volna. Innentől aztán lehet toldozni-foltozni, viszont

annak sok értelme nincs, hogy nem csapatot építünk, nem keretet építünk, hanem folyamatosan kényszerpályán mozgunk.

És emiatt iszonyatosan elkezdtem félni a feljutástól. Ha ekkorát bele tudnak hibázni az NB II-be, mi lesz akkor, ha nyáron egy teljesen új, immár az NB I-re alkalmas keretet kell kialakítani, szinte a nulláról?

_mindettől függetlenül

az ilyen lélektelen, fos, szar játékot nagyon nehezen emészti meg az ember gyomra.

Ha egy csapatnak komoly céljai vannak, akkor így nem lehet játszani. Ezzel csak azt bizonyítják, amikor a szavak és fogadkozások szintjén meg akarják nyerni a bajnokságot, azt valójában úgy képzelik, hogy az ellenfelek majd felteszik a kezüket, megadják magukat, és mi végigmasírozunk a mezőnyön. Hát nem.

_Bács–Kiskun megye vs. Kispest

• Kecskemét–Kispest 0–0, majd 1–0
• Kispest–Tiszakécske 1–1
• Kispest–Kecskemét 0–1
• Tiszakécske–Kispest 1–0

Négy meccsen, öt különböző időpontban, összesen 360 perc plusz a hosszabbítások alatt egyetlen gólt szereztünk, viszont kaptunk négyet, és a 12-ből mindössze 1 (egy) pontot szereztünk.

Kabaré.

_osztályozókönyv

Sok értelmét nem látjuk egy ilyen meccs után, de becsületből kitesszük.

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése