Mastodon

Ritkán járunk errefelé, szóval lehetne mit ünnepelni (fel-ső-ház!), már ha történtetesen nem a Kispest lennénk

Honvéd – Pécs 4-0

  • a bajnokság során még soha nem voltunk ennyire messze a kieséstől: 9 pont.
  • utoljára ilyen előkelő helyen (8.) február 11-én álltunk, előtte pedig 2023. augusztus 19-én(!!!).
  • 29 fordulóból mindössze ötöt (5!) töltöttünk a 8. vagy jobb helyen.

Végre volt egy jó délutánunk. Ilyenkor kár, hogy se előre, se hátra, vagyis sehova nem tart se a csapat, se a klub. Viszont ha már ezt csináljuk, akkor úgy kellene, mint korábban évtizedeken át: az első osztályban, és nem a másodban.

Lőttünk egy négyest, lehetne minek örülni, de amíg NB II. van a feljutás reménye nélkül, addig egyszerűen nem tudok minek örülni. Méltatlan az egész. Kicsit olyan, mintha minden nap pontban délelőtt tízkor nekifutásból tökön rúgnának, és egyszer, egy napon nem. Tíz tizenötkor aztán persze mégis, viszont addig volt egy jó negyed órám, amíg elhittem, hogy ma talán nem.

“Ritkán járunk errefelé, szóval lehetne mit ünnepelni (fel-ső-ház!), már ha történtetesen nem a Kispest lennénk” bővebben

Amikor a szar is le van szarva

Budafok – Honvéd 1-0

Kezdjük ott, hogy a Nyíregyházának 58 pontja van, nekünk pedig 33. Mivel nyolc forduló van hátra a bajnokságból, és nyolc forduló alatt legfeljebb 24 pont szerezhető, ezért egy egyszerű matekkal kiszámolható, hogy 33+24=57, vagyis

idén már lemondhatunk* a bajnoki címről.

(* úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden nehézség ellenére, egészen sokáig versenyben voltunk a bajnoki címért.)

Az is szép, hogy március legvégéig húztuk. Nincs ebben semmi megalázó, mégiscsak az ország második legerősebb labdarúgó bajnoksága az NB II., itt siker, ha megelőzöd a csákvárokat (nem előzzük meg).

Ennyit ér manapság a kib*szott Honvéd. És baromira nem érdekel, hogy sok helyzetet dolgoztunk ki, hogy nem volt szerencsénk, mert azt nem hiszem el, hogy öt éve folyamatosan nincs szerencsénk. Cseszettül unalmas hétről-hétre ugyanazt hallgatni. Nem volt szerencsénk, nem volt szerencsénk, mi fociztunk, az ellenfél talált be, majd legközelebb, többet nem játszhatunk így

ki nem szarja le?

Tényleg képtelenek felfogni, hogy az NB II. alsóházában vagyunk, öt pontra a kieséstől úgy, hogy a mögöttünk lévő csapatok ellen (Budafok 1 pont/2 meccs, BVSC 1/1, Pécs 1/1, Tiszakécske 4/2, Mosonmagyaróvár 3/1) kilenc meccsen összekapartunk kőkemény tíz pontot. Mégis mi a francot akarunk?

“Amikor a szar is le van szarva” bővebben

Március 15. környéke Kispesten: 3+3 pont

Honvéd – Soroksár 4-1

Megmondtam, vagy nem mondtam meg?

(…) a Bohócliga kérlelhetetlen logikája mentén ismét mi számítunk a meccs esélyesének, (…)

Na, ugye, hogy megmondtam.

És pontosan az történt, amit megmondtam: esélyeshez méltóan gólokkal fociztuk szét a Soroksárt már az első félidőben. Mondjuk speciel nyugodt az pont nem voltam a 3-0-tól, mert ha mostanában (értsd: az elmúlt években) egy félidő alatt hármat lőttünk, akkor azokat a meccseket meglepő százalékban veszítettük el.

“Március 15. környéke Kispesten: 3+3 pont” bővebben

A világ egy nagyon, de nagyon kicsit egyensúlyba került

ETO – Honvéd 0-1

Pedig azt pletykálták, tripla prémiumért játszott ellenünk az ETO. Tavasszal hat (a Honvéddal együtt hét) meccsen szereztek összesen három gólt – és nyertek kétszer. Közben edzőt váltottak, és pár hete Kuznyecovval folytatják a feljutni akaró, és azért mindent megtevő csapatokhoz méltó menetelést. Szerencséjükre a Vasas azzal, hogy Gerát ültette a padjára, szinte kijelentette: lemondunk a feljutásról. Viszont közben egy pontra feljött a Szeged, ahol ha megcsípnék, simán cél az NB I.

Szóval tripla prémium, mert valahogy motiválni kell a sok légióst, különben könnyen elúszhat az év elején biztosra vett feljutás.

A mérkőzés roncsderbi jellegét tovább erősítette, hogy a Honvéd az öt tavaszi meccsén négy gólt lőtt, és mindössze egyszer tudott nyerni. Még az a Tiszakécske is döntetlenezett ellenünk, amelyik az elmúlt hat meccsén egyetlen pontot szerzett. Jah, azt. Cserébe plusz prémiumot sem dobtak fel a meccsre, és ha hinni lehet zuhanyhíradónak, akkor nem is volna miből, mert még a havi fizetések is csúszkálnak.

Minden jel arra mutatott, hogy Győrött csak nyerhetünk.

“A világ egy nagyon, de nagyon kicsit egyensúlyba került” bővebben

Nyilván behúzta Tujvel a Haladást

Nem lehetett kérdés.

  1. Tujvel 2,92 (az idény második legmagasabb osztályzata)
  2. Kerezsi 0,45
  3. Szabó Alex 0,41

Tujvel és Kerezsi között 2,47 pont a különbség, ami rekord ebben az évben. Eddig a Nyíregyháza elleni idegenbeli 0-0 után Dúzs (3,00) és Kocsis Dominik (0,69) közötti 2,31 vezette a vonatkozó rangsort.

“Nyilván behúzta Tujvel a Haladást” bővebben

Itt a Honvéd-fröccs: 0 bor, 1 szóda, és a neve: hátralépés

Haladás – Honvéd 1-0

Még nem léptünk annyit előre, hogy az ikszes meccseket be tudjuk húzni, sok a döntetlenünk és nyilván nem akarsz kikapni, (…)

mondta Csertői mester a Tiszakécske elleni 1-1 után.

Azóta 0-1 a Siófok és 0-1 a Haladás ellen, vagyis zakó két olyan csapat ellen, akik a mérkőzések előtt mögöttünk álltak a tabellán. Vagyis nemhogy az előrelépés nem sikerült, hanem már ikszes meccsekre sem vagyunk képesek. Sőt, gólt sem tudunk rúgni, mondjuk az is igaz, hogy ehhez legalább helyzetbe kellene kerülni, ami jelenleg meghaladja a képességeinket.

“Itt a Honvéd-fröccs: 0 bor, 1 szóda, és a neve: hátralépés” bővebben

Először fordul elő, hogy rosszabb helyezést vártok idény végén, mint ahol jelenleg állunk

Osztályozókönyv vs Siófok

Nem elég, hogy lejátszottuk az idény legrosszabb meccsét szerintetek (1,48/5, ami ha csak hangyaf*sznyival is, de alulmúlta a Kazincbarcika elleni hazai 0-1 1,49/5-ös értékelését), először fordul elő, hogy a fenti grafikonon a piros vonal, vagyis az év végére tippelt helyezés alulmúlja a jelenlegi helyezését a csapatnak. Most a 10. helyen állunk, év végre viszont 11-et dobott az átlagolás.

Érdemes megfigyelni, hogy vannak időszakok, amikor a két görbe nagyon eltávolodik egymástól. Például a nyolcadik fordulót követően ugyanígy a 10. helyen álltunk, azonban a várakozások akkoriban az 5. helyről szóltak.

“Először fordul elő, hogy rosszabb helyezést vártok idény végén, mint ahol jelenleg állunk” bővebben

Büszke és bátor labdarúgóink fapofával sunnyogtak be az öltözőbe (minden és mindenki más felelős, ők nem)

Honvéd – Siófok 0-1

Hangsúlyozom, mindenképpen pozitívum, hogy nem veszítjük el az ikszes mérkőzéseket, azonban meg kell tanulni megnyerni őket (…) Úgy érzem, átszakadna a játékosokban egy gát, ha a kérdőjeles meccseket végre a magunk javára tudnánk billenteni, amihez viszont még többet kell tenni, vagy legalábbis helyenként jobban játszani. 

Csertői Aurél – Megnyerni az ikszes meccseket (honvedfc.hu)

Nagyon rosszul öregedett Csertői meccs előtti nyilatkozata. Kikaptunk hazai pályán az ezzel a győzelemmel ugyanúgy a tizenhatodik, tehát kieső helyen ragadó Siófoktól. A huszonkét NB II-es bajnokinkból mindössze hatot, igen, bazmeg, hatot sikerült megnyernünk. A tizenhetedik Tiszakécske ellen még összejött egy iksz, az egy fokkal erősebb Siófok viszont már oda-vissza vert minket. Taps.

Innentől minek válogassam meg a szavakat? Minek nyújtsunk mi jobb teljesítményt, mint a csapat és a klub?

“Büszke és bátor labdarúgóink fapofával sunnyogtak be az öltözőbe (minden és mindenki más felelős, ők nem)” bővebben

Lesz ugyan pár felesleges betű a posztban, azonban már a címbe beleírjuk a teljes tartalmat: szánalmas

Tiszakécske – Honvéd 1-1

Tegnap többen is kérdezték a lelátón: „mit lehet erről írni?” Ugyanazt tudtam mondani nekik, mint egyet aludva a meccsre: „valószínűleg egyszavas poszt lesz”. És tényleg:

szánalmas!

szánalmas!

szá-nal-mas!

“Lesz ugyan pár felesleges betű a posztban, azonban már a címbe beleírjuk a teljes tartalmat: szánalmas” bővebben