Az megvolt, hogy mindössze egyetlen játékost neveztünk eddig az összes bajnokira?

Mégpedig a Gleccserek Gejzírek Garrincháját, az isteni és mindig jólfésült

Jonssont.

A másik százas Mitrovic lett volna, azonban őt menet közben eltávolítottuk a keret közeléből.

Egy-egy meccset hagyott ki a játszó Lukic, a tartalékkapus Tujvel, és Cirkovic, aki volt hogy játszott, majd nem, aztán megint igen, és most megint nem. Kettőt Prenga és Kocsis Dominik, hármat Tamás, Szabó Alex és Plakushchenko, ötöt Gomis, Doka és Ennin. A többiek ennél többet. (Nyugi, lesz táblázat a posztban.)

Nevezzük szükségességnek

Azon méláztunk, hogy ha egy játékost felteszünk a csapatbuszra, levisszük mondjuk Kisvárdára, fizetjük a szállását, étkezését, miazámást, ráadásul eleve kap a klubtól fizetést, akkor arra a játékosra valamilyen szinten szükségünk van. De vajon mivel mérhető a szükségesség?

És itt jön képbe az osztás-szorzás, valamint némi táblázatkezelés. A mutatónk a következő lesz: keretbe nevezések per játszott percek.

Vagyis azt mérjük, hogy mennyit használták a játékost, ha hozzáférhető volt számunkra. Az elvi maximum értelemszerűen 90 perc, ha valaki minden meccsét végigjátszotta, amire nevezték.

Itt a lista:

A legtöbb meccsre nevezett Jonsson mindössze a 19. a nevezésenként összehozott 28,1 percnyi játékidejével. Nagyjából a harmadát tölti, illetve töltötte, mert mostanában nem játszik, a lehetséges idejéből a pályán.

Félkövérrel kiemeltük az új igazolásokat, így jól kivehető, hogy a relatíve legtöbbet foglalkoztatott játékosok listáján többük neve is szerepel. Ha Domingues, Samperio vagy Capan hozzáférhető, akkor inkább játszanak, mint nem. Prenga és Mitrovic abszolút alapember (utóbbi csak volt), és Gomis is arrafelé tendál.

Bukónak nevezhető azonban Ennin, akik az összes lehetséges idejének felét sem töltötte a pályán (és még így is sokat), Cirkovic (35,8%) és legfőképp Plakushchenko a maga 21 százalékával.

Külön érdekes, hogy az említett Jonsson mellett, aki első a nevezések száma szerinti listában, azonban csak 19. a valóban játszott percekben, Cirkovic a másik nagy eltérés: második a nevezések száma szerint, és csak 17. a percekben. Tujvel 2. és 24., azonban ő cserekapus, nála ez normális. Kocsis Dominik 5. és 12., tehát van, számolunk vele, játszatjuk is, azonban még nem merünk rábízni teljese meccseket (53 perc az átlaga nevezésenként). Kocsis adatai egyelőre nem egy alapember adatai, miközben prémiumkategóriás lehetőségről (játékosról) beszélünk, akit nagyon gyorsan és hatékonyan kellene beépíteni a csapatba.

Vannak persze hatalmas eltérések a másik tengely felől nézve is: Szappanos 18.(!) a nevezések száma alapján, mégis a második legtöbbet foglalkoztatott. És ott van Samperio, akit mindegy hol és hogyan, de játszatni akarnak: 25. a nevezések száma alapján, mégis a 4.(!) legtöbb időt tölti akkor a pályán. Capan 19. és 5., Zsótér 19. és 7. Ezek a játékosok nagyjából azok, akik ha hozzáférhetőek, akkor játszanak, és sokat játszanak.

Vajon

Ha magas szám van egy kerettagság mellett (k oszlop a táblázatban), és közben a lista alján szerepel a név, tehát kevés percet játszott átlagosan (perc/k), és mindezt mondjuk igazolásként, akkor felmerül a kérdés, vajon ki a felelős a játékosért? Hogy egyáltalán leigazoltuk?

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése