Az már Kisvárdán eldőlt, hogy mindenképp kieső helyen zárjuk 2024-et a másodosztályban. Egyetlen kérdés maradt mindössze: mekkora lesz a hátrányunk, amit tavasszal, remélhetőleg már egy új sportigazgatóval, új edzővel és új kerettel megpróbálunk majd ledolgozni.
Egy meccs van hátra, egy hazai a Vasas ellen, vagyis innen simán gerinc dolga, hogy mekkora szart hagynak maguk mögött a távozók. Laczkó állítólag már össze is csomagolt, kilépett a legtöbb klubon belüli kommunikációs csatornából, vagyis a távozása biztosnak tűnik. A kisvárdai döntetlenért nagy kár, viszont a kivételesen jó meccsért és Somogyiért köszi. Egyáltalán nem fog hiányozni Buksi, és remélem ő is érti, hogy ha a jövőben még edzősködni szeretne, akkor érdeke szépen búcsúzni. Aztán majd lehet visszafelé mutogatni, ha úgy tartja kedve, és igazából azzal kifejezetten segítene nekünk, mert valami nyilvánvalóan nem működik a klubházban, és bár tudjuk, hogy nagyrészt Sándor a neve, jó lenne pontosítani.
Speciel talán Buksinak is érdeke lehántolni magáról Fórizst, rákenni a mocsok nagy részét, mert azt mindenki látta a magyar futballban, hogy egy korántsem gyenge keretű Honvéddal szenvednek leszakadva az NB II. utolsó helyén. Elviheti Buksi egyedül is a balhét, de ahhoz nagyon hülyének kell lenni.
Na, de inkább számolgassunk, az elköszönés ráér a jövő héten is.
_matek
Ha megnézitek a tabellát, akkor belátható távolságban, vagyis három meccsen belül van még a nyolcadik Szeged is, azonban az egyszerűség kedvéért foglalkozzunk csak a Mezőkövesdtől lefelé az ellenfelekkel. A hat pont se kevés, viszont két meccsen behozható. A lényeg, hogy minél kisebb legyen a hátrányunk, és minél sűrűbb legyen előttünk a mezőny.
Amennyiben a Kövesdnél húzzuk meg a határt, úgy négy meccs érdekelhet minket az utolsó fordulóban:
- Honvéd–Vasas @ szombat, 17:00
- Békéscsaba–Tatabánya @ vasárnap 13:00
- Ajka–Gyirmót @ vasárnap 15:00
- Csákvár–Mezőkövesd @ vasárnap 17:00
Egyik meccs sem üti a másikat, bőven végig lehet izgulni mind a négyet. Sőt, a közvetlen ellenfeleink közül négy is egymással játszik, ami egyben azt is jelenti, hogy páronként legalább valamelyikük szerez pontot. (Valamint beszarós félelem a 30., tehát utolsó fordulóra, mert ha oda nem legalább három pontnyi fórral érkezünk, akkor bármi megtörténhet, még a kiesés is.)
Négy meccsnek hazai, vendég és döntetlen kimenetele lehet, az összes kombinációk száma pedig 3 x 3 x 3 x 3, vagyis 34, tehát 81. Figyelembe véve az összes lehetséges esetet, a bennmaradó helytől való távolságunk (pontban) -2 és -7 közötti értéket vehet fel vasárnap este 19 óra magasságára. Lefordítom: december 1. és előreláthatólag február 9. között, vagyis több, mint két hónapon át mindenképp kieső helyen fogunk állni, és az esetek jelentős részében egyenesen az utolsó helyen.
távolság (pont) | esetszám | összes százalékában |
---|---|---|
-2 | 15 | 18,52% |
-3 | 11 | 13,58% |
-4 | 16 | 19,75% |
-5 | 26 | 32,10% |
-6 | 12 | 14,81% |
-7 | 1 | 1,23% |
A legrosszabb eset, a -7 pont akkor áll elő, ha
- kikapunk a Vasastól,
- a Csákvár–Mezőkövesd döntetlen,
- a Tatabánya nyer Békéscsabán és
- az Ajka megveri otthon a Gyirmótot.
A számunkra legjobb, a -2 több esetben is előállhat, azonban mindegyikhez alapfeltétel, hogy megverjük a Vasast, illetve nagyjából annyi, hogy Békéscsabán leginkább döntetlen szülessen, és vagy a Gyirmót vagy a Csákvár nyerjen, de csak az egyik.
Az összes kimenetel kétharmada (66,66%-a) a -4 és -6 közötti tartomány jelenti, ami testvérek között is két meccses lemaradás.
Fontos, hogy itt nem esélyekről beszélünk, ugyanis nyilvánvalóan nagyobb az esélye a Vasas elleni vereségünknek, mint a győzelmünknek, tehát a Honvéd egyenlő nulla pont soroknak. Itt viszont az összes lehetséges kimenetel -5 pontról indul.
_mások matekja
Nem szeretem a sportfogadást, de az esélyek értelmezéséhez egy egészen használható kapaszkodó a négy meccs lehetséges kimeneteleire adott szorzók figyelembe vétele:
mérkőzés | H | D | V |
---|---|---|---|
Honvéd–Vasas | 5,35 | 3,90 | 1,50 |
Békéscsaba–Tatabánya | 2,00 | 3,35 | 3,20 |
Ajka–Gyirmót | 2,65 | 3,25 | 3,20 |
Csákvár–Mezőkövesd | 2,50 | 3,25 | 2,50 |
A négy meccs eredő oddsai 19,88 és 189,31 között szóródnak a következő sorrendben:
A legnagyobb esélyt a Honvéd vendég, Békéscsaba hazai, Ajka hazai és Csákvár nem döntetlen jelenti, míg a legkisebbet a Honvéd hazai és a másik három döntetlen. (Az összes oddsot, emelkedő sorrenben itt találjátok.)
Máris láthatjuk, hogy az esélyek és a lehetséges kimenetelek nincsenek szinkronban, és teljesen más lehet jó nekünk a tabellán, mint aminek kisebb vagy nagyobb a valószínűsége. Valamiféle együtt járás nyilván van, azonban a számunkra legkedvezőtlenebb eset, amikor -7 pont hátrányba kerülnénk a sportfogadóknál az inkább valószínű kimenetelek egyike a maga 41,34-es szorzójával. Konkrétan a 81 lehetségesből a 22. legalacsonyabb szorzó.
Néhány megállapítás:
- az összesből 27 olyan eset van, amikor a Honvéd nyer, és ezen esetek mindegyike a fogadóirodánál a 29 legalacsonyabb szorzó között található.
- annyira reménytelennek tartják a Honvéd győzelmét, hogy a 15 legmagasabb szorzó között 14 hazai győzelemmel számol.
- súlyozva az oddsokkal, a legvalószínűbb tabella karácsonyra 6 pont lemaradással számol, mégpedig úgy, hogy nekünk 2, a 14. helyezettnek pedig 4 győzelme van, azonban nekünk legalább -12, a 14-nek pedig -3 a gólkülönbsége:
- Csákvár/Mezőkövesd 19
- Gyirmót 18
- Ajka 18
- Csákvár/Mezőkövesd/Békéscsaba 16
- Csákvár/Mezőkövesd/Békéscsaba 16
- Tatabánya 14
- Honvéd 10
Gyakorlatilag három meccs hátrány a legvalószínűbbnek tartott kimenetel.
Ezt a hátrányt kell úgy ledolgozni tavasszal, hogy lesz rá tizenöt fordulónk, és ha nem akarunk az utolsó fordulónak ugyanígy, számolgatva nekimenni, akkor tizennégy meccsünk lesz arra, hogy a mínusz 6 pontból plusz 3-at csináljunk! Negyven ponton belük kell kilencet ledolgoznunk, ami közel az összes negyede. És nem szimplán szerezni kell ennyit, hanem másokhoz képest pluszban szerezni. Csak, hogy érezzétek, ősszel tizennégy forduló alatt ennél mindössze eggyel többet, tíz pontot szereztünk. Összesen.
Amennyibe a 14. helyre várt csapatok tartanák a pontátlagukat tavasszal is, tehát meccsenként átlagosan 1,07 pontot szereznének, akkor a megelőzésükhöz nekünk ((30 x 1,07) - 10) / 15 = 1,47 pontos átlagot kellene hoznunk. Jelenleg 0,71-en állunk, vagyis mindössze meg kellene dupláznunk a teljesítményünket ahhoz, hogy év végén ugyanannyi pontunk legyen, mint a most bennmaradó helyre matekozott kluboknak. És ezzel még csak az egyenlőt hozzuk, tehát a bennmaradást kockával dobjuk ki. A pontelőnyhöz az 1,47-nél jóval többre lenne szükség. Csak, hogy érezzétek a Vasas jelenleg 1,79-en áll, és számunkra reménytelen ellenfélnek tűnik. Akkora a hátrányunk, hogy gyakorlatilag tavasszal egy vasasnyi teljesítményre lesz szükség csak ahhoz, hogy ne zuhanjunk ki a harmadosztályba.
_konklúzió
Bármi is történik, a Fórizs-Laczkó-páros egy elképesztően nagy problémahalmot hagy maga után. Egyrészt a tabellán, másrészt a klubházban. Annyi mindent kellene újra építeni, és annyira reménytelen a helyzetünk, annyira nincsenek kilátások, hogy ki a franc akarna ide igazolni egyáltalán jó szívvel? Ez a két barom totálisan gajra vágta a korábban életképesnek is csak erős jószándékkal nevezhető klubot. Ahelyett, hogy segítettek volna, ormótlanul nekimentek a felépítménynek, és olyan alapjait is kirúgták, ami nagyjából még tartott valamit. Egy céltalan, a párialét felé sodródó klub lettünk, mindenféle jövőkép nélkül.
Bármennyire is örült az ember, hogy végre eltakarodtak a totálisan alkalmatlannak bizonyuló sokadvonalas NER-oligarchák, és Leisztinger személyében egy, a rendszertől valamennyire független tulajdonosa lett a klubnak, egyben hangos szentségelésben tört ki, mert közben Fórizs kezébe adta a hatalmat. Vagyis a rossz egyik síkjáról sikeresen átcsúsztunk a másikra.
Egy Fórizs kezébe nem, soha nem adunk klubot.
Az sem biztos, hogy emberek közé beengedhetjük egyáltalán, de egy klub vezetését tutira nem szabad rábízni. Hogyan hibázhat ekkorát egy Leisztinger? Hogyan és miért bízik meg egy ilyen emberben, hogy egy Honvédhoz hasonló nagyságú vagyonelemét rábízza? És nem csupán rábízza, hanem szó nélkül hagyja az ámokfutását.
_kurva nagy a baj, és
már most el kell kezdeni tárgyalni a lehetséges igazolásokkal, már most figyelembe kell venni az edző kéréseit, mert nincs időnk semmire.
Egy normális esetben azt mondanánk, hogy ne az edző igazoljon, a klubnak legyen koncepciója, jövőképe, és ahhoz keresse a megfelelő embereket, azonban ilyen hátrányban az NB II. utolsó helyén nincs idő semmire. Ide kell egy edző és kellenek olyan azonnal bevethető játékosok, akik ha nincs edzőjük, és csak felpakolják őket véletlenszerűen a pályára, akkor is hoznak meccsenként másfél pontot.
Nagyon gyorsan és nagyon mélyen a zsebbe kell nyúlni, és nagyon fontos, hogy mikor jelentik be az új edzőt, kit jelentenek be első egy-két-három játékosként, mit csinálnak Fórizzsal, mert különben nem lesz meg a kritikus tömeg, amire szükség lesz tavasszal.
Ez most úgy fog rohadt sok pénzbe fog kerülni, hogy közben nagyon magas a kockázata a megtérülésnek, sőt, szinte reménytelen, de ha ennyire jó haver a Fórizs, akkor gondolom semmi gond. A hülyének is megéri, hogy itt garázdálkodhat.
címlapkép: lil artsy / Pexels.com
Én spec semennyire se hiszem Buksi kutyus elzavarását addig, amíg nincs valami hivatalos kommüniké erről.És még akkor is simán lehet, hogy a B-rizs megmarad, és a beleszólása mindenbe úgyszintén.
Abba se nagyon hiszek az ellenkezőjéig, hogy jön majd ide bárki épelméjű edző és kétkézláb játékos, aki erősítés.
Szumma szummárum, én már elengedtem az egészet, készülök az enbé3-ra.
Majd ha az aranylábú nyavajások, meg avezetés, tulajdonosság rám cáfol, majd akkor megkövetem őket.
Szerintem nekünk harangoztak…
RIP Honvéd.
Már többször leírtam, hogy évek óta szinte csak negatív energia zúdul a Kispest-Honvéd futball egyesületre. Igy együtt, „cuzámen”! Amit én viszont szétválasztanék vezetésre és a csapatra. A Hemi papa utáni klubvezetés „teljesítménye” minden kritikát, és az azon túli jelzőket is megérdemli. Az edzőknél már különbséget lehet tenni, a képességük arányában, vagy ha beleszólásuk volt a játékosok, szerződtetésébe, amit aztán jól vagy rosszul tettek, a kritikák itt is jogosak. De ezen túl, már szereplővé válik a szurkoló is, hogy hogyan, milyen, és kik felé küld energiát a pályára. A szerény gólképességet eredményező szerencsétlenkedések, a balszerencsék, kapufák, mellé lövések, stb. folyamata szinte törvényszerű, ha még a szurkoló sem bízik a pályán lévők sikerében. Ez a láthatatlan negatív erő bénítja a lábat, vakká teszi a szemet, kihagyhatóvá teszi, az amúgy kihagyhatatlan helyzetet. Lásd pl. Kisvárda utolsó perc. Az ellenkezőt igazolják a válogatottunk utolsó perces góljai, amikor a teltházas stadion szurkolói szinte kézzelfogható energiát sugároznak a játékosok felé. Amikor utoljára bajnokok lettünk sem volt országot verő csapatunk, de a szurkolók a csapatot, benne Eppelt is naggyá tették.
Amit akarok mondani, magyarul: ha tavasszal változnak a csapat körüli körülmények, először mi adjunk bizalmat a csapatnak. Mert ha gödörbe is kerültünk, legalább hagyjuk abba az ásást.
Még itt, az nb2 szánalmas helyein is az ország egyik legnézettebb klubja a Honvéd: https://sportstatisztika.blog.hu/2024/11/10/a_magyar_klubok_nezettsege_a_2024_25-os_szezonban_2024_09_30-ig
A bizalom megvan/meglenne, azonban azzal élni is kell.
Buksi jól eladta magát Rossinál szerzett semmivel( tud olaszul azért volt ott) illetve a Ferenczi Attila könyvekből kilopkodott dolgokkal ami elég volt, hogy Fórizsnak eladja magát.
Látszik nem ment vele sokra.