Flúgos futam? Igen! Jobb ötletem nincs, mivel adjam el az olvasóknak, de méginkább magamnak azt, hogy érdemes izgulni egyáltalán a holnapi meccs miatt. Minden előjel (na jó, majdnem minden) ellenünk szól, és még Hanta Győr elleni kedvcsinálójánál is nehezebbnek érzem a mostani hangulatkeltést. De akárhogy is, ma még én sem tudok rosszkedvűen vereség-előrejelző invokációt fellőni ide: itt a tavasz, a nap ontja ébresztő sugarait, Wekerle boldogan fürdik a fényben, a főtéri kisközértben a Soproni 1895 hívogatóan nyújtózik ki feléd a polcokról, ilyenkor imádom a telepet, minden ébredezik, jön a nagy természet-röneszansz, és mivel wekerlei tavasz nálam mindig = Kispest-Honvéd tavasz, így a pozitív ingerenciák elborítják most is az agyam, és nem tudom hogy, nem tudom miként, de holnap győzünk. Vagy legalábbis nem kapunk ki. Vagy ha mégis, most az sem érdekel. Itt a tavasz!
Na akkor egy kis realizmus. Mi szól mellettünk? Nem sok minden.
Felkészülés:
A Vidi Hispániában, remek pályákon, nehéz ellenfelek ellen gyakorolhatott, kovácsolódott a csapategység, öröm-bódottá. Mi itthon a műfüvesen, hidegben, latyakban, igaz, Kemi szerint emberileg is alakul a keret. Bízzunk!
Állandóság:
Nem nagyon változott a Vidi keret, max egy Juhász Rolival nagy halként, de hát ő, valljuk meg, olyan mint az amúgy kurva jó náchodi Primátor 12-es, amit kinn hagytunk nyáron a napon… ha lehűtöd, jó lesz… majd… No de nem változott nagyon a miénk sem, ha a kezdőcsapatba bevethető arcokat nézzük, hisz Martinez, Pascariu vagy Alcibiade érzésem szerint inkább cserék lesznek tavasszal, talán a Juve-hátvéd nem. Lanza jött egyedül kezdőbe, reméljük, nem meszeli el őt hétfőn a talján igazságszolgáltatási gépezet (bár eddigi teljesítménye azért még halvány volt, az is igaz). Szóval összeszokatlanság sehol nem lesz.
Játékoskeret:
Sajna itt a baj. Egy poszton verjük (éppcsak) a Vidit, hátul, a gólvonalon. S ha Kemit kiszórják, majd Lovresz jöhet büntetni, nincs para. A védelmünk viszont jó eséllyel elsőbálózó szendeszűz lehet (a Királlyal? Zsivánnyal? Pascariuval? Moga a surranópályáról? Kiben bízik Rossi?), amúgy sem híresen gólerős csatársorunkból Dél pihenőn, Lanza még fejben máshol. Középpályánk meg idén valahogy nincs. Nincs megbízható szűrő, nincs karmester, pedig mindkettőre lenne ember, csak az egyik sérült, a másikat meg más poszton égetjük. Itt a Vidié a racionál-pont.
Hangulat:
Új edző, bizonyítási vágy, bajnoki hajrá ott vs. bíróktól fordulók óta sújtott, demoralizált csapat itt. Persze ha a híres kispesti dac előjönne, ráadásul nem a saját magunkat tökönrúgó-önkiállíttató módon (Vernes Ricsit külön nyugtassuk meg meccs előtt, Rossi mister!) abból jó is kisülhet.
Háttér:
Töméntelen pénzmag és állami background ott, szolid tervek itt, ezt tudjuk.
Aktuálforma:
Vidi: ki tudja? Külföldön nincsenek kémeink, itthon inkább elmaradtak a kupameccseik újabban, a ligát most nem számítva. Nálunk meglepően kemény ellenállás a jobb erőkből álló Győr ellen a saját és bírói butaságokig. Mégis remélhetünk?
Reméljünk. Ha akarjuk, akár féltudományosan is megindokolhatjuk ebbéli hitünket a leírtak alapján, de most nagyvonalúan a kezdő bekezdést idézem vissza, és csak annyit kérek: a csapat nőjön fel elszántságban és küzdeni tudásban a TAVASZHOZ, és annak a sok csodáját ültesse át apró akcesszóriákként a saját működő gépezetébe. Ez a kedvenc évszakom és sok hangulatos estét-délutánt szeretnék átélni hétvégente a Bozsikban, ha már a kupaszerdák esélye a ködbe veszett!
* * *
A nap közben lebukott a ref templom tornya mögé, de a kissé borongósabbá váló hangulat sem szegi a kedvem. Az ablakon hónapok óta először friss, igazi márciusi vidám léghullámok szöknek be a szobába és hozzák vissza a számomra a ’90-es évek legeleje óta létező Honvédhangulatot. És tessék, ismét kisütött…
Mennyi jel kell még? Nem tudom hogyan, nem tudom miként… de holnap egy egy jó esténk lesz!