A címbeli kérdés több, mint adekvát: a múlt heti Fradiverés örömhullámai még mindig nyaldossák kispesti lelkeinket, és én is szívesen átélnék még sok olyan hétfőt, mint a mostani volt, amikor a megelőző péntek harsány kurzusfradista kollegáit napokig nem látom, mert nem mernek a szobám 100 méteres körzetébe jönni, nagy a csend, hiába. Még szebb, hogy azóta a zöldek a Vidit is kiverték a kupából, azaz nem az ő hullámvölgyük nagy, hanem mi voltunk megoldhatatlan feladat múlt héten, hehe. Tudom, ezek bullshitek, de akkor is jó ezen élvezkedni. Ma viszont jön a Vasas, papíron az egyik leggyengébb idei vetélytárs, akik azonban
ad1) keretileg egyáltalán nem gyengék;
ad2) idén már kétszer levertek minket.
Na, mi lesz ma?
Gőzöm nincs, még annyira sem, mint a Fradi elleni előtt.
Lehet, hogy szárnyra kaptunk múlt héten, úgy-ahogy összeállt a kép, és akkor ma egy nyögvenyelős 2:1-gyel irányban tartjuk a kispesti Nohabot?
De simán lehet, hogy jön a szokásos, “itthon nyerni kell az elvileg gyengébb kvalitású ellenféllel szemben” formula, amire Rossinak úgy cirka 2012 nyara óta nincs épkézláb megoldása. Darálunk, darálunk, és ha hülyeséget csinál a Vasas védelme egy-két alkalommal, akkor egy 2-3 gólos siker is kijöhet. Ellenkező esetben szenvedünk, és iksz, vagy 0:1.
Ugye milyen ismerős a forgatókönyv?
Pont ilyen kiszámíthatatlan hullámzást tolunk gyakorlatilag 2012 nyara óta, leszámítva a bronzos hajrát, amikor meglepően stabilan jöttek a jó eredmények, illetve Viercho őszét, amikor meglepően stabilan szarok voltuk.
Sérültekről sok hírem nincs, Dark Zoltánt talán egyszer látjuk is, talán nem, nem tudom… Holi még sokáig maródi, Boti múltkor is ráfáradt a volt sérülésére, láttuk a klubTV-s nyilatkozatában, de amúgy is eltiltott. Apropó kipontozódások. Az biztos, a védelem egyik fele rendesen kisárgázódott mára, a másik fele meg rendesen kisárgázódóban.
Azaz vegyesek az előjelek, és bármennyire azt írnám szívem szerint, hogy itt ma nyerni fogunk, mert nyerni kell, és hogy a Fradi elleni sikernek akkor lesz igazi értéke, ha a Vasast is ütjük (nyilván nem, de akkor is ezt kell írnom :) ), az a baj, hogy korántsem ilyen kőbevésett logikakövekkel van kikövezve a kispesti utunk, igaziból egy szerencsefutam ez régóta, száguldunk 90-nel a kárpátaljai infrát idéző mellékutakon, és vagy iszonyat hamar célba érünk, vagy akkora tengelytörést szedünk össze, hogy che cazzo.
Hát, meglátjuk, találkozunk este a stadionban, illetve aki nem tud jönni, az tolja ide a kommenteket, mindig élvezet visszaolvasni, miután hazaértem este!
CSAK!