Meddig alkalmas NB I-es meccsekre a Bozsik-stadion?

Az utóbbi hetekben-hónapokban terjedni kezdtek mindenféle forrásmegjelölés nélkül olyan információk, hogy a Bozsik-stadionból, ha épül az új, ha nem, mindenképp mennünk kell a 2017/18-as bajnokságot követően, mert a következőre már alkalmatlan lesz.

Tényleg?

Az MLSZ versenybizottságának 085/2017 (07.13.) számú határozata a következő hitelesítési osztályokba sorolta be a futballpályákat a 2017/18-as idényre:

• 2018.06.30-ig I. osztályú minősítést kapott // Balmazújváros, Bozsik, Dunaújváros, Felcsút, Győri ETO-stadion, Hungária körút, Megyeri út, Nagyerdei stadion, Paks, Sopron, Üllői út
• 2017.10.31-ig I. osztályú minősítést kapott // Gyirmót, Mezőkövesd
  • A Gyirmót végül II., a Mezőkövesd pedig  I. osztályú pályahitelesítést kapott.
• 2018.06.30-ig II. osztályú minősítést kapott // III. kerület, Albertirsa, Békéscsaba, Budafok, Csákvár, Dorog, Gyula, Kisvárda, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Siófok, Szolnok, Tatabánya, Tiszaújváros, Zalaegerszeg

Erre a bajnokságra tehát minden rendben, sehol sem írják, hogy a Bozsikban valamiféle különengedély birtokában lehetne csak meccset rendezni. Nincs lábjegyzet, nincs csillagozás, nem találtunk egyetlen olyan elnökségi vagy versenybizottsági határozatot sem, ami külön velünk foglalkozott volna.

Pedig valaminek kell lennie, mert az akkor hatályos Infrastruktúra szabályzat

• 3. § (1) a) pontja különböző kategóriákat határoz meg a stadionok számára, és I. osztályú hitelesítést csak az A, B és C alkategóriába soroltak kaphatnak. (Az egyes alkategóriák nagyjából csak különböző nézőszámokat jelölnek a legalább 2000 főtől a legalább 8000-ig.)
• 4. § (1) d) 2) pont // A játéktér alatt olyan vízelvezető rendszernek kell lennie, amely biztosítja, hogy a pálya özönvízszerű esőzés során sem válik játékra alkalmatlanná. Kialakításának határideje a 2017-2018-os bajnoki évad licenc alapeljárás ütemtervében meghatározott szakmai hiánypótlás
  vége. és 4. § (1) d) 3) pont // A játéktér alá olyan fűtési rendszert kell építeni, amely biztosítja, hogy a pálya mérkőzés lebonyolítására alkalmas legyen az MLSZ által meghatározott egész szezon valamennyi játéknapján. Kialakításának határideje a 2017-2018-os bajnoki évad licenc alapeljárás Infrastruktúra szabályzat ütemtervében meghatározott szakmai hiánypótlás vége.

Az idézett pontok értelmében már az idei, tehát a 2017/18-as bajnokságra is csak vízelvezetéses és pályafűtéses stadionnal lehetett nevezni. A Bozsik ezeknek nyilván nem felelt meg, tehát nem alkalmatlan lesz, hanem máris alkalmatlan, vagyis kell lennie a szabályzatban egy kapaszkodónak, amely alapján mégis otthon játszhatunk. Amennyiben szimatunk nem csal, akkor a következő rész lesz az:

• 2.§ (3) a) // A jelen szabályzat egyes előírásai alól indokolt esetben, ideiglenes jelleggel felmentést az MLSZ Elnöksége adhat határozatában.
• és 2. § (3) b) // A központi stadionfejlesztésekkel érintett stadionok helyett ideiglenesen használt létesítmények tekintetében a Versenybizottság is engedélyezhet eltéréseket, írásos határozatában.

A Bozsik – bár nem épül, mégis – érintett a központi stadionfejlesztési programban, és ha jól értelmezzük a 2. § (3) b) pontot, akkor amíg a sorára vár, addig használhat ideiglenes jelleggel más létesítményt, ha azt a versenybizottság engedélyezi. A versenybizottság pedig a 2017/18-as évre engedélyezte a Bozsikot, ezt láttuk korábban. Mivel az engedélyhez nem fűztek hozzá különindoklást, így azt is feltételezhetjük, hogy az MLSZ-nél valamennyire adnak az életszerűségre, és amíg a Bozsikot nem kezdik el felújítani, addig teljesen felesleges egy gyakorlati jelentőséggel alig bíró szabályozás miatt kidobni minket onnan.

Fontos, hogy ne mossuk össze a helyzetünket a rettentően speciális újpesti állapotokkal, ahol az FC nem hajlandó átvenni bérlőként addig a Szuszát, amíg az alkalmatlan az NB I-es bajnokik megrendezésére. Az újpesti stadion ugyanis kész van, azt pont ilyenre tervezték központilag, miközben tudták, hogy ha kihagyják belőle a pályafűtést, akkor egy olyan létesítmény felújításába tolnak bele százmilliókat a közvagyonból, amelyik a kijelölt célokra egész egyszerűen használhatatlan lesz.

Az Infrastruktúra szabályzatot 2017. október 9-én módosították legutóbb, és a jelenleg hatályos verzió szerint már nem csak az A, B, C, tehát az I. osztályú hitelesítéssel rendelkező, hanem a 2020/21-es idénytől a D és E, vagyis a legalább 1000, illetve 600 főt befogadó, II. osztályú hitelesítésre áhítozó stadionokban is kötelező lesz a vízelvezetés és a pályafűtés. Indokolva mindezt a következő két mondattal:

A pálya fűtési rendszerének kialakítása jelenleg az A-C kategóriájú (NBI) pályák vonatkozásában kerül előírásra. Az elmúlt időszakban a Merkantil Bank Liga versenyrendszer szervezése és fenntartása kapcsán szerzett tapasztalatok alapján, szükséges az infrastrukturális követelmények pályafűtésre vonatkozó előírásának kiterjesztése a D-E (NBII) kategóriájú pályákra. A kialakítás határideje: a 2020/21-es bajnoki évad kezdete.

Vagyis miközben még az NB I-ben sincs mindenhol kész, ráadásul konkrétan szinte sehol sem használják a pályafűtést, valahogy a tapasztalat mégis az lett, hogy ez jó dolog, ki kéne terjeszteni az NB II-re is. Parádé, ugye?

A helyzet abszurditását félretéve, minket jobban érdekel az, ha úgy adódna, hogy megint csúszik fél-egy évet az új Bozsik építésének kezdete, akkor játszhatunk-e otthon a következő idényben?

Az Infrastruktúra szabályzat 2. § (3) a) és b), vagyis „A szabályzat alóli felmentés” pontjai nem változtak, a központi stadionfejlesztésben érdekelt klubok, ha az elnökség vagy a versenybizottság engedélyezi, akkor szinte bármilyen, a feltételeknek döntően megfelelő stadiont megjelölhetnek. Ha a Bozsik eddig megfelelt az NB I-re, akkor csak némi jóindulaton múlik, hogy arra a maradék kis idejére is megfeleljen, mert azért valljuk be, fura lenne, ha pont fél, netán egy évre válna hirtelen alkalmatlanná. A június 30-ig hitelesített stadionok csak a legritkább esetekben szoktak elavulni a július 15. környéki bajnoki rajtokra.

Az Infrastruktúra szabályzat már jelen állapotában is tartalmaz olyan pontokat, amelyeknek ugyan papíron megfelelnek a stadionok, azonban a gyakorlatban mégsem. A 4. § (9) b) szerint „a létesítmény fenntartójának gondoskodnia kell megfelelő áramforrás meglétéről, annak megbízható működéséről. Áramkimaradás esetén rendelkeznie kell olyan áramforrással, amely biztosítja az eredeti teljesítmény 2/3-át, amely mellett a mérkőzést be lehet fejezni.” Emlékezhetünk a Felcsúton rendezett Videoton-Fradira, ahol miután elment az áram, órákba telt mire megoldották, hogy folytatható legyen a mérkőzés. Ugyanezt a stadiont volt, hogy egy közepesebb esőzés fektette meg, pedig az előírások szerint akár özönvizet is el kéne vezetnie a csatornáknak.

Ahogy olyan stadiont is nehéz találni, ahol például a vendégszektor megfelelne a 6. § (5) a) pontnak, vagyis „250 fő nézőnként férfiaknak 1 angol WC-t és 2 piszoárt, női nézőknek 2 angol WC-t kell biztosítani, melyekben lennie kell hideg vizes kézmosási és kézszárítási lehetőségnek”, ergo életbe lép a b) pont és „Ha a létesítmény nem rendelkezik az előző pontban előírt mennyiségű WC-vel, úgy a hitelesítésnél a megengedett nézőszámot és ezáltal a létesítmény besorolását a WC-k számának megfelelően kell meghatározni.” Vagy nem, ahogy a gyakorlat mutatja.

Két erőteljesebb legenda keringett, az egyiket, hogy pályafűtés hiányában nem fogják engedélyezni a Bozsikot, talán sikerült letörnünk, a másikkal, vagyis a fedett lelátók hiányával azonban még nem foglalkoztunk.

A hatályos Infrastruktúra szabályzat 1. számú melléklete szerint az I. osztályú pályaminősítés feltételei:

Ha csak a táblázatba kiemelt infrastrukturális elemeket nézzük, akkor a Bozsikot nem lehet I. osztályú pályának minősíteni, azonban a szurkolók várható létszáma és kiszolgálása tekintetében mégis nehéz lenne azt mondani rá, hogy 2018-ra alkalmatlanná vált egy NB I-es meccs megrendezésére.

Összegezve //

• A Bozsikban – többek között – nincs pályafűtés, valamint fedett lelátó mindkét hosszanti oldalon, tehát a szabályok értelmében alkalmatlan NB I-es stadionnak már a most futó 2017/18-as bajnokságban is.
• A Bozsik-stadion szerepel a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében felújításra kerülő létesítmények között, így ebben az időszakban ideiglenes jelleggel használhat más stadiont. Az MLSZ vonatkozó szabályozása nem írja sehol, hogy ennek az ideiglenes stadionnak minden pontban meg kell felelnie az NB I-es stadionokkal szemben elvárt követelményeknek. Az életszerűség is azt kívánja, hogy bontásáig a Honvéd használhassa a Bozsikot.
• A stadion bontásának, és az új építésének jelenleg bemondott kezdési dátuma 2018 nyara, addig a Bozsik ugyanolyan minősítéssel rendelkezik, mint a többi NB I-es stadion. Amennyiben a bontás, és így a költözés ismét csúszik, akkor az MLSZ elnökségének és/vagy versenybizottságának jóindulatán múlik, hogy a Honvédnak hol kell játszania a következő szezonban.

A szabályzatokból ennyi olvasható ki, minden más csak légbőlkapott kitaláció.