Ergonómia. Tegnap, még a reggeli posztírás alatt megfájdult a nyakam-hátam az otthon átmenetileg irodainak kinevezett székemben. A valódi irodában egy ikeás darabot használok nagy megelégedéssel, itthonra is kinéztem nagyjából két hete, csak lusta voltam megrendelni. Egészen tegnapig.
Tegnap viszont lepattantam az IKEÁ-ról. Azt írja az Örsre, hogy készleten tizenkét darab. Katt, rendelés, házhoz szállítás, irányítószám, katt – sajnáljuk, a rendelni kívánt áru nincs készleten. Tizenkettő is van, ne hazudj, te írtad az előbb, most is kint van a képernyőn!
Sírok. Minek ennyire túlbonyolítani az online rendelés oldalát? Eleve ott kezdődik rendelni csak listákat lehet, és nem termékeket. Vagyis ha van egy kívánságlistám, például „Otthoni iroda kialakítása” címmel, de abból nekem csak egy szék kell, akkor azt a széket valahogy menedzseljem át egy önálló listára, és azt a listát rendeljem meg. És ehhez még válasszak áruházat is, úgy, hogy semmilyen szinten nem egyértelmű, most is csak tippelem, hogy a Soroksár/online rendelés azt jelenti, hogy ha online szeretnék vásárolni, és házhoz szállíttatni, akkor azt csak Soroksárról tehetem meg? Értelmetlennek tűnik.
A falat kaparom, és bőszen jegyzetelek: szoftverfejlesztés nulladik lépés: ne nézd mérnöknek a felhasználóidat. (Közben feliratkoztam emailben és SMS-ben is az értesítőre, hogy ha beérkezne egy szék Soroksárra, akkor szóljanak, rendelném. Abban pedig csak reménykedni tudok, hogy valamikor ki is szállítják.)
Még mindig Lütyő az edző?
Igen.
12:30-as frissítés
Nem.
Aranyoroszlánok S02E06
Bevallom, egy ideje már nem nézem a műsort. Volt benne valami érdekes? Érdemes visszanézni?
Ébresztő, lépésszám
6:55 volt, de legalább nem 6:30, viszont még mindig nem 7:30, ahogy szokott lenni. Érdekes, hogy a korai ébredése nagyjából három hete, a szabim alatt álltam át. Nem tudom miért.
(Istenem, a Mi Fit mekkora egy hulladék alkalmazás iPhoneon.) Legalább sétálgatok mostanában. Hétfőtől rendre a következő lépésszámok jöttek ki: 8866, 14345, 10782, miközben a havi átlagom napi 8000 lépés körül alakult a téli hónapokban. (Lefordítom: 8000 lépés nagyjából 6 km, vagyis valamivel több, mint 1 órányi séta.)
Sör
Tegnap ki kellett mozdulnom egy sétánál nagyobb távolságra. A lényeg, hogy a törzshelyem kénytelen felfüggeszteni határozatlan időre a működését, mert négykor nyitna, de háromkor be kell zárnia, vagyis mínusz egy órára teljesen felesleges. Ellenben a csapot maradtak feltéve jóféle sörök, a hordóban nem fog elállni ki tudja meddig, a legjobb ötlet ilyen esetekre megnézni, hogy mit mond a nagypolitika, és a nagypolitika azt mondta: ingyen sör! Gyors körlevél a törzsvendégeknek, srácok, lányok, lehet jönni palackokkal, csapolunk bele nektek a jóféléből.
Nem tudom mikor mehetek újra, az elkövetkező hetekben, a meccseken kívül valószínűleg a törzshelyem fog a legjobban hiányozni. Az akolmeleg. Hétfőnéként például rendszeresen előfordul, hogy ülök a kedvenc székemen a pult előtt, tőlem egy-másfél méterre balra Balázs támasztja ugyanazt a pultot, igazából kocsmahaverok vagyunk, de van, hogy két órán át nem szólunk egymáshoz. Hiányozni fog, na. Lehet, jövő hétfőn felhívom Skypeon, berakok valami alapzajt, és majd jól nem szólunk ugyanúgy egymáshoz. De legalább a lehetőségünk legyen meg, nem kell feltétlen élni vele.
Mellékesen, ha már kimozdulás, hozzátenném, hogy nagyon fura volt újra vonatozni. A városba menet a Z50-es monori zónázóra pattantam fel, és esküszöm, a Nyugatiban nem szálltunk le róla kéttucatnyinál többen. Vagononként legfeljebb két ember. Hazafelé az S21-en se volt a megszokott tömeg, simán elment egy szerelvénnyel. Meg tudnám szokni, ha ilyen lenne a vasút Magyarországon.
Bajnokcsapat 4. mérkőzés
Erről a meccsről fixen vannak emlékeim. Egyrészt mert szakadó esőben érkeztünk meg Miskolcra. RW vezetett, egy miskolci ismerősével volt találkozója, ezért kitett minket valahol a világ végén, közelebb a várhoz, mint a stadionhoz, az eső kíméletlenül zuhogott, a meccsig még hátra volt legalább két óra. Valahogy elszenvedtük magunkat a villamosig, majd villamossal az első kocsmáig, hogy legalább megszárítkozzunk. Bolt sehol a közelben, a száraz ruha vásárlásáról csendben letettünk.
Később átmentünk a stadion melletti Bakterba, mert itt volt találkozónk Ádikával, a Diósgyőr-drukker ismerőssel. Ádika masszívan másnaposan érkezett, mert a napokban kerek évszámú szülinapot ünnepelt, egyébként részben velem, tehát a másnaposság rám is állt ezen a napon. A Bakter teraszán kellemes idő, a nap szípja fel a lehullott esőt, kissé hűvös van, betolunk rá egy Unicumot (vagy vodkát, ez a részlet már homályos). Az viszont tisztán rémlik, hogy egy kör a társaságra, vagyis ötünkre, nagyjából kétezer körül kijött, hiába néztünk értetlen szemekkel a pultosra. Azt mondta: ennyi.
Pár perccel kezdés előtt indulunk el a vendég felé. Kezünkben sör, szemből pedig érkező közepesen ittas szurkolótárs. Nem hiszitek el a párbeszédet, pedig megtörtént:
Szúrós szemmel néz a kezünkben lévő sörre:
– Ti honnan jöttök?
– Itt ittunk a Bakterban.
– És tartottátok?!??!
Esküszöm, kismilliószor felröhögtem magamban, ha eszembe jutott ez a pillanat, az elkerekedő arc: és tartottátok? Igen, tartottuk. A terasz közepén, a középső asztalnál sörözgettünk, hangosak voltunk, egymást frocliztuk Ádikával, magyarul jól éreztük magunkat, úgy, ahogy egy meccsre érdemes felkészülni. Aztán ment mindenki a maga oldalára.
A meccsen egyébként szopattunk, Ádika a másnaposságához, és a kerek szülinaphoz gyorsan hozzátett egy kis síkidegséget is, de szerencsére és sem az úriemberségemről vagyok híres az ilyen pillanatokban, és mivel Ádika nem fogadott semmilyen bejövő csomagot a közöttünk nyitott számtalan digitális csatorna egyikén sem, kénytelen voltam a partnere felé újabb csatornákat nyitni, és megkérni: add már át, légyszi Ádinak, hogy. Nem tudtam eléggé szívni a vérét. (Ugye, ne feledjük, augusztust írtunk, vagyis a régi magyar naptár szerint a Diósgyőri Reménykedés Havát, amikor még él a hit, hogy dobogó és kupadöntő év végén.)
Négy évet fortyogott magában, várt türelmesen, és most majdnem mindent visszakaptam a 0-4-en.
Ha csak négy és fél perced van erre a meccsre, akkor itt találod a összefoglalót.
címlapkép: szivárvány a diósgyőri stadion felett. A kép jobb oldalán, hogy pár bástyát már lebontottak, készülve az új stadion építésére, azonban az csak húzódott, így éveken át a környező utcák roskadozó házait lehetett látni a miskolci közvetítésekben.
“Koronanapló 4. nap” bejegyzéshez egy hozzászólás
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.