Ahogy az elmúlt évek, úgy az elmúlt hónapok sem múlhatnak el nyomtalanul. A csapat relatív sikertelensége, a hangzatos szólamok és a tapasztalt valóság között feszülő ellentmondások, a bajnokság kényszerű leállása, a futballnélküliség, hosszú ideje tartó bezártság, a személyes találkozások elmaradása, a bloghoz kapcsolt egyes részek hosszú ideje halogatott újragondolása, mind, mind egyszerre zuhant a nyakunkba.
Talán érthető, hogy ez a szokatlan és egyben nagyon összetett helyzet mindenkiből más reakciókat vált ki.
Ahogy azt is megértem, kevesen mindig hangosak lesznek, és ettől sokaknak, tömegakaratnak tűnhetnek, mert így működik a világ.
Sok mindent megértek, azonban kezdek belefáradni az állandó megértésbe. Kilenc és fél év iszonyatosan sok idő egy helyben, és ennyi idő hajlamos kiölni az emberből a maradáshoz szükséges motivációt.
Elfáradtam, jót akartam, utakat kerestem, ahol talán egy kicsit az én érdekem is számíthat, azonban most nem tudom hogyan tovább, mi legyen? Harapjunk a saját farkunkba, és várjuk el kevesektől, hogy hangosak legyenek, hassanak, mintha tömegek lennének? Magunkat ámítani, ha valamit, azt nagyon tudunk.
Folytatjuk, azonban egyelőre kérdéses, hogy milyen formában.
címlapkép: Gianpaolo La Paglia/Unsplash
Tovább a posztokra. (utolsó frissítés: április 21.)
Nem tudom, ismeritek -e a Netflixen futó: „Sunderland, amíg csak élek” című dokusorozatot. Aki teheti, szerintem nézze meg, van mit tanulni belőle, még ha nem is gondolom, hogy a Kispestre alkalmazható analógia lenne, de tanulságai lehetnek.
Nekem a Csakblog a mainstream hírportálokkal egyenértékű, sőt azoknál fontosabb szellemi táplálékom. Még fizetnék is érte, mint a rendes újságokért. Simán csinálhatnátok Patreon-accountot.
Az egész focis blogolás hőskora akkoriban volt, amikor ez a blog elindult. Emlékszem az euforikus érzésre, ami nem sokkal előtte az egész nst/népsportblog kapcsán kialakult. Boldog-boldogtalan úgy érezte, hogy most valami faszát csinál, nem csak az nso-s hülyeséget lehet olvasni, van véleménye, és mindezt nyilvánosan lehet lobogtatni, valami közepesen elfogadható felületen.
Olvasták, vicces volt, ha kellett komoly, és szakmaibb, mint bármelyik bepassz, amit a félidőben hallhattál a tévében.
Nagyon kevesen voltak, akiknek ehhez érzékük is volt és új színt adtak ennek az egésznek.
Egy-két posztot el lehet jól találni, de hosszú ideig nívót tartani csak nagyon kevesen tudtak, el is koptak ezek egy idő után.
Megértem Hantát, mert az a milliő, ami akkor volt, már hamvaiban sincs jelen. A Labdabiztos kimúlt, az nst romjain olyan kommentfolyamok vannak, amelyet külsős már nem ért, és nem is érdekel.
Nekem a csak.taccs a hőskornak egy utolsó mohikánja, és emiatt teljesen meg tudom érteni a kiégettséget. Hanta sokszor próbálta elmagyarázni, miről szólna ez, mi lenne benne az érték, de sajnos átalakult a háttér. A kommentek FB , vagy valami egyéb trash szintű személyeskedéssé fajulnak, mellette az egész internet-szabadságosdi is átalakult.
Már nem lehet csak úgy elküldeni valakit a picsába anélkül, hogy a gazdát ne vennék elő, és jelen pillanatban gazda, ezt nem is szeretné. (főleg úgy, hogy kényesen ügyel a jogi, emberi és minden egyéb tisztaságra, korrektségre)
Ott van a másik jelenség, olyasvalamiről írni, amit már egyre kevésbé érzed magadénak. És nem azért mert kiszeretsz a csapatból, hanem azért, mert elveszik tőled. Mert el tudják. Még akkor is, ha pénzért nem lehet legendát venni.
Dehogynem lehet.. nézd meg a Kispest Honvéd facebook csoportban a sok buta hozzászólást arról, hogy felvásárolnák a „Bozsik” Stadion nevét..
A legtöbbjük szerint „nincs baj ezzel”.. persze… Aztán mennek énekelni a „legendát nem lehet venni” c. dalt.. :)
Felvásárolták a focit, szőrüstől-bőrüstől, ez már nem az, amit megszerettünk a 80-as-90es években. De a nagy klubok sem ugyanazok már nyugaton.
Lájk!
Díszbohóc, mindig szerettem a hozzászólásaidat, csak azt sajnáltam, hogy ritkák. Viszont a rövidségük ellenére (többnyire egy félmondat) mindig rendkívül szórakoztatóak és frappánsak voltak.
Örömmel látom, hogy mostanában gyakrabban és hosszabban írsz (bár kicsit aggaszt, hogy esetleg úgy lett több időd, ami nem öröm számodra).
Ne adjátok fel!
Ez a blog óriási érték. A fórum szintén. A kettő együtt méginkább. Mondhatni nem csak összeadódott, hanem összeszorzódott az értékük. Sajnos a technikai feltételek (hiánya) sérülékennyé tette a fórumot, ezért a valóság letarolta.
Hanta, remélem, megvan még benned, bennetek a blogolás iránti vágy, mert akkor a blog megmaradhat, ezt az értéket nem veszítjük el. Ha sikerülne a technikai körülményeket úgy alakítani, hogy a fórum a blog társaként megmaradna, úgy tudnánk a legnagyobb értéket megtartani. Ha ez nem jönne össze, akkor egy a blogtól független fórumot mindenképpen létre kellene hozni, hátha megmarad, és visszaépül a közössége.
Pedig még el sem kezdett dolgozni Pista.. Mi lesz, ha majd Urbányi fogja felügyelni az akadémiát is, ahogy a mai NS-ben Mendelényi belengette??
A tulajok mindent megtesznek, hogyan zűlesszék le a klubot, erre még a blog is :( :(
Mindenesetre az eddigi munkátokhoz sok köszönet, a panaszkodóknak meg, akik kierőszakolták ezt a helyzetet, remélem, egy nagy seggberúgással lesznek gazdagabbak.
Érdekes, eltűntek a tegnapi és a mai hozzászólások. Miért? Sati