Továbbra is rühellem ezeket a napokat. A francnak kell nekem Felcsútra járnom? Tényleg, miért kell szembesülnöm évről-évre ezzel a jelenséggel? Annyira szépen ki tudom zárni az életem jelentős részéből a Fiúkat, próbálom elérni, hogy semmilyen formában ne jöjjenek be a lakásomba, törjenek rá az életemre, de egyszerűen nem megy. Itt van ez a kurva NB I., és a sorolás szerint Felcsútra kell mennünk. F*sz kivan ilyenkor.
Az ember próbálja élni a maga kis világát. Néha elkap egy-egy hírt, például mostanág volt a zalai autóipari tesztpálya, ami olyan kurva sokba kerül, és annyira a kutya se használja, hogy inkább költünk rá még többet. “Legfeljebb meghosszabbítjuk Lovasberényig.” – állítja a rendszer logikája. Ha valamire azt hinnéd te, mint normálisan gondolkodó ember, hogy na, bazzeg, ez már tényleg hülyeség, ilyen egyszerűen nem létezhet a teremtésben, akkor nemhogy átgondolnák, hanem egyenesen fokozni kezdik.
Köszöntjük hazánkban az egymillimodik lélegeztetőgépet. Évekig csirkefarháttól és lélegeztetőtől volt hangos a közélet, most pedig annyi lesz belőle, hogy egyenesen belefulladunk. A minősége és a használhatósága mindegy, a lényeg, hogy darabra meglegyen.
Röpke tíz éve vannak velünk a Fiúkák, és lassan kezdem érteni őket. Ezek tényleg komolyan gondolják rendezőelvként, hogy
legfeljebb meghosszabbítjuk Lovasberényig.
Egy normális ember nem építtet közpénzből a háza mellé futballstadiont és futballakadémiának látszó dolgokat. Ráadásul mindezt egy faluba. A gernyóknál az SAP tulajdonosa csinált vidéken futballt, azonban legalább a saját pénzéből. Pont úgy, ahogy Stadler szerette volna, míg ki nem derült, hogy az mégsem az ő pénze teljesen. Ismerjük a modellt, a Red Bull is a semmiből gründol csapatokat, nincs is ezzel semmi baj, benne van a futball evolúciójában. Viszont vegyük észre, hogy ezek mind piaci cégek, ami egy iszonyatosan nagy különbség is egyben.
Felcsútra normális ember rühell lemenni. Mostanság. Felcsút lett az egyik jelképe a rendszernek, és a felcsúti futball még ennek a rendszernek is az egyik legdurvább túlkapása. A szomszéd telekre, bazz, a szomszéd telekre, és annyira kurvasok pénzből, amit mi, egyszerű halandók elképzelni se tudunk. Vajon hány krituszt kellett ehhez kipörgetni a gázórákon?
2020-ra jött el az a pillanat, amikor a Fiúkák úgy érzik, itthon már mindenki annyira le van szara, annyira be van kussoltatva, esetleg annyira benne van a seggükben, hogy jöhet a nemzetközi szint. Felcsút készen áll Európára. (Ebben a pillanatban szarta össze magát pár tucat katari és szaúdi befektető.)
Kész a mű. Név van, pipa, világbrand, pipa, stadion, létesítmények, pipa, csicskasajtó, pipa, tapsikolók, pipa, mi kell még? Tényleg elhiszik, hogy egy valóságot építenek.
Az idilli világ áll, azonban néha megjelenünk mi, majd azt mondjuk megemelt hangerővel, hogy bizony a jó k*rva anyátokat, mert ilyesmit szoktak mondani a szurkolók és nem Fedáksárit, ha érdekeltek egy licitben. Finoman jelezzük, a magyar nyelvben honos szavak változatos használatával, hogy itt kérjük alásan, meglopás áldozatai vagyunk, és ezt a tényt elvi szinten kívánjuk hangoztatni.
A skandálások és az egyéb szóvá tett dolgok lényege, hogy a Fiúkák, akik Felcsútot csinálják szimpla tolvajok, és bár erkölcsös embernek próbálják beállítani magukat, szemérmetlenül lelopják rólad még az alsógatyádat is, majd gyártanak köré egy ideológiát, hogy nem is ők lopták el, hanem Brüsszel, Soros, a komenisták, és egyébként is, sosem volt rajtad alsógatya. Vagy ha mégis volt, akkor majd megvizsgáljuk ügyészségileg és adóhatóságilag, mibűl is futotta neked egyáltalán alsógatyára?
Tényleg rühellek Felcsútra járni, mert itt nagytotálban kapom a pofámba ezt az egész rendszert, amiben élnünk kell. Ilyenkor valahogy kurvára nem érdekel, hogy az államadósság forintosítása végül is sikeresnek nevezhető, mert bár jobban el van adósodva az ország, mint valaha volt, legalább azt befelé teszi. Tényleg nem a részsikerek jutnak eszembe, hanem az a kurva kisvasút, amit bármikor meghosszabbíthatnak Lovasberényig. Az újraírt tankönyvek, és az újraírt tankönyvek mintapéldánya: a felcsúti labdarúgás.
Évek óta próbálok magam köré egy speciális Faraday-kalitkát húzni, amin nem tudnak áthatolni a NER gonosz hullámai, remélve, hogy így talán nem fogok hozzáhülyülni én is a rendszerhez, azonban vannak pillanatok, amikor ezt a kalitkát nem vihetem magammal, amikor szembesülni kell a minket körülvevő torz világgal. Felcsút pont egy ilyen hely.
Sebaj, Sztálin szobrát is mennyire rühellte a lakosság, aztán végül úgy ledöntötte, hogy csak a csizmája maradt.
Amúgy, az megvan, hogy az olyan einstandokról, mint Puskás kisajátítása, legfeljebb érintőlegesen szóltunk? Tényleg hánynom kell ezektől a felcsútiaktól.
Egyébként 2020 egyik legnagyobb kérdése, hogy vajon meddig tartható fenn egyáltalán a morális fölényünk egy Felcsúttal szemben? Hogyan definiálható, mit képvisel a Kispest mögött álló modell? Miben különbözik egyáltalán egy Mezőkövesdtől, Kisvárdától, Videotontól, satöbbitől?
Ma azonban még legyünk jó magyar emberek, és valahogy oldjuk meg, hogy ne rajtunk múljon, ha ezek végül kijutnak Európába. Legyen Felcsút a mi kis szánalmas titkunk. Tényleg nem szeretném, ha miattuk egy komplett futballvilág röhögne a nemzet szánalmasságán, mert hagyta, hogy idáig fajuljanak a dolgok.
Felcsút – Kispest @ Felcsút, 20h
v: Iványi
a címlapképet még mindig a megboldogult cinkről lopom
