Holnap idén harmadszor: ‘kövesd!

Amúgy összességében meg negyedszer, mert egyszer már voltak ugye fenn az NB1-ben, mi meg ezáltal vendégként lenn náluk, lett is vereség, asszem arra írtam anno, hogy Matyó Kátyú, egy remek hegyiiváni modorcímadással. És persze ez az “összességében negyedszer” ténylegesen a Zsóryt nézve igazából csak “háromszor”, hisz pár hete épp Diózni voltunk a gyógyvízi arénában, akkor nem a kék-sárga áfium volt az ellen. De mindegy is, eddig akárhányszor mentünk, mindig baj lett belőle. Holnap vajon mi lesz?

Megmondom őszintén, amikor az utolsó meccsekre tippelgettem magamnak pár hete, úgy számoltam, hogy egy vereség sajnos tuti becsúszik, mert a Kispestnek mindig becsúszik, ez van, hát azt az egyet behúztam ide Mezőkövesdre, mert ez a város és pálya olyan nekünk, mint régen a Kecskemét alföldi terpeszkedő arénácskája, azaz: “ott mi sose nyerünk” (Kecsón pl. csak egyszer, de bajnokin soha, csak az MK-ban, mikor Arszenijevicsék valószínűsíthetően épp egy sokgólos Kispest-sikert tettek meg szegény Sisa tréner feje felett). De tényleg soha. 2014 tavaszán Rossival ‘kövesden indultunk meg lefelé, tavaly ősszel meg a visszatért Lanzával ‘kövesden kaptunk ki simán (hogy egyébként utána, minő paradoxon, de meginduljunk fölfelé). Sehogy se néz ez ki jól, nem fekszik nekünk a bükkaljai klíma, vagy nem tudom… Játszhatunk ott bármilyen szerelésben (úgy vélem, lement már az egész szortiment, ’14-ben emlékeim szerint a főmezben nyomattuk, aztán a legutóbbi szeptemberben fehérben, egy hónapja a Diók ellen meg az invincibilis sárgában, de az se segített), nem jön össze semmi.

Ami még jobban nyomaszt, az Lanza 4 sárgája, remélem ezt a kérdést nem amatőrködi el a szakvezetés és a delikvens. Kétségünk ne legyen, ha a talján az utolsó forduló előtt is még ennyivel áll, és addigra a Vidi mellett/mögött/… szóval valahol ott vagyunk, ahol nem akarnak minket látni, akkor tuti repülni fog a lap Lanzának, hogy ne okozzon gebaszt a végén. Hát csöndben javaslok holnap egy jó labdaelrúgást a második félidőben, aztán pihenőt az MTK ellen. Nem mintha az különösen jó dolog lenne, de hát inkább most, mint később. Ha egyáltalán eljutunk odáig, hogy lesz később…?

Update: szemfüles olvasónk jelezte, Zsótér is négynél jár. A helyzet fokozódik!

Iszonyat ideg vagyok, az a helyzet. Ma reggel villamoson jövök befelé munkába, erre leül velem szemben egy ismerős arc. Felnézek a papírjaimból, hát egy régi fiatal kollegám, akit még én vettem fel a főnök távollétében gyakornoknak az első munkahelyemre, 2011-ben, 4 jelentkező közül, ugyanis mikor viccből rákérdeztem, hogy amúgy melyik csapatnak szurkol, mert ez is fontos szempont (kurva vicces arc vagyok, tudom), a srác közölte, hogy “Pesten csak egy igazi klub létezik“, na, mondom magamban, még egy ostoba elitista zöld, kellett nekem kérdeznem, erre a srác folytatja: “a Havannán lakom ugyanis, van még kérdés?“. A budai kékharisnya szociológus kolleganőm, aki mellettem felügyelte korlátozott hatáskörökkel (mögém bekorlátozott, maradjunk ennyiben) a gyakornokkiválasztást, itt már lefordult a székről, hisz nem elég, hogy azt a kispesti proli hülyegyereket bízza meg a főnök a következő gyakornok felvételének eldöntésével, aki szabadidejében tudományos elmélyülés helyett valami hülye Honvédblogot ír, de ráadásul ez a pernahajder még az alapján választ gyakornokot, hogy az milyen szurker, hát skandallum. Na szóval ez a srác köszönt most rám, azóta kinőtte magát, már rég máshol dolgozik, de szakmában maradt, ami nagy szó a geográfusoknál, és persze mi volt az első kérdése: “Na mi a helyzet, Atesz, bajnok lesz a Kispest?” “Ne idegesíts baz+, már négy hete nem alszom…“- nyögtem fel, majd nyomtunk egy jó kis szakmai smalltalkot az Egressy-ig, de ott nekem szállnom kellett lefele. Kicsit fel is lélegeztem, bevallom: nem jó mostanában a Kispestről beszélni, elkap a remegés mindig. De hát ezt már kibeszéltük itt az ideglelős Hanta posztban.

Na, RW, maradj fókuszon, beharang. Kivi leszek, Rossi mit variál a kezdőn a múltkori meglepő húzásai után. Szerintem nem sokat. Vaszke sajnos alátámasztotta cserejátékosságának jogosságát, kezdőként halvány volta Gyirmót ellen, noha továbbra is imádom, ez a helyzet. Geri nagyot küzdött, de meglepne, ha holnap megint kezdene. Lovrics sérüléséről semmit nem tudunk, Hidi pihenését sem indokolták nagyon hírek, én úgy érzem valamiért, hogy Patrik visszatér, Ivan meg nem biztos, de akkor Dávid majd pótol (sőt…). Tehát esélyes egy Gróf – King, Bobál, Kamber Gyuri, Boti, Zsótér – Hidi, Gazdag, Holender – Eppel, Lanza kezdő, esetleg Kosztával Filip helyén, de én most erre saccolnék. De mondom: ez csak RW tipp.

Egy biztos: iszonyat nehéz lesz a holnapi is, az új felvidéki szigorpápa a kispadjukon tiszta lutri, jobban örültem volna még a bunyevác Zdenek Zeman maradásának, de mindegy. Végül is hetek óta, fordulók óta, egész pontosan 29 forduló óta csak nehéz meccseink vannak, miért lenne a holnap másként.

Nem lesz. De míg Hanta ezerrel hashtag-el a “mégXmeccsel”, én is mantrázom a saját gumicsontom, a 2014-es Atletico párhuzammal: bírni fogjuk? Bírnunk kell.

Zárásként pedig kis adalék: a héten a madridi BL-párharcot Öccsel néztük végig kocsmailag, a lefújáskor összetörve álltam fel, mire Tesó így vigasztalt: “hát, nem lesz idén Atleti döntő, de gondolj bele, vajon odaadnánk az ATM BL-győzelméért a következő négy hetet?

NEM! SOHA!