A tegnapi napunkba mellékesen belefért egy mérkőzés is

Paks – Bp. Honvéd 1-2

mielőtt bármibe is belekezdenénk, szeretném megköszönni az iváncsai Surda Sörözőnek, hogy ott lehettünk a meccsen. nem szponzorált tartalom: történet.

– Ti jártatok már Beloianniszban? – kérdi sofőrünk a hatos úton. Elsuhanunk egy zöld tábla mellett, jobbra. Korán indultunk, időnk van bőven, akár meg is nézhetnénk. Talán lesz egy kellemes hely, ahol jók vagyunk egy pohár sörre.

– Mennyire van a főúttól? – Ránézésre 7-8 kilométer, de előtte még itt van Iváncsa. – ránézünk az óránkra, igazából mégsincs olyan sok időnk, ha itt találunk egy kedves helyet, akkor legyen az.

– Kicsit még menj, és jobbra, az egyik keresztutcában lesz a Surda Söröző.

Zene lehalkít, tényleg, Surda? Tökéletes. Kanyar.

A kapubejárón tervezünk parkírozni, nem maradunk sokáig, egy frissítő idejére belefér. Szemben velünk fagyis pult, motor leállít – majd jön a meglepetés, amikor hatalmas gőzfelhőt kezd árasztani magából a kis Mazda. Hűtzővíz, bazz.

Mondhat bárki bármit, ez az autó igazából gyönyörű

1985-ös a drága, akkor gyártották, amikor a magyar válogatott még második volt a világranglistán, a Honvéd összeállítása pedig úgy kezdődött, hogy Andrusch, Sallai, Nagy Anti, Garaba, Cseh, esetleg Kerepeczky.

Mr. Humán diploma

Miközben mi kezdő Csodabogár módjára behúzódunk az árnyékba, sört és cidert iszogatunk, állathangokat utánozunk, a Surda Söröző tulajdonosa, mellékesen amatőr bütykölő kiderítette hol a hiba: az egyik cső lyukas, ki kell cserélni.

És itt kezdődött el a szerencsesorozatunk, mert kicserélte!

Alig háromnegyed órával a leparkolás után újra úton voltunk, hogy a módosított tervek szerint pont kezdésre fussunk be a paksi stadionba.

Sikerült, és ha nagy mohón nem állunk meg azonnal a büfében húzni egy sört az ijedtségre, akkor Lanza tizenegyesét is láttuk volna. Fejes felvágja Eppelt, jogos a bünti.

A gólt hosszú és unalmas percek követték, amit nagyvonalúan mérkőzésnek nevez a sportújságírás.

Én például azt próbáltam eldönteni, hogy Luki mit játszik? Bevállalta Supka a 3-5-2-t, és akkor Lukács, Heffler, Kamber, Bobál és Kukoc, vagy 4-4-2, és akkor Heffler, Kamber, Bobál és Kukocs, Luki pedig egy sorral előrébb? Komolyan nem tudom. (A paksi gólnál ki maradt le? Gazdag? Pölöskei? Lukács? Kamber hol volt?) Az se segített, hogy a helyére később Holender jött, szóval a játékrendszerünk végig homályban maradt előttem, mert amit bent és középen műveltünk, az valami vállalhatatlan és a labdarúgás keretein belül értelmezhetetlen volt. Tényleg, ha nem egy impotens Paks az ellenfelünk, és a 85. percig nem gondolják úgy, hogy ezt a meccset megnyerhetik, akkor nagy bajban lettünk volna.

Közben Banó-Szabó elmegy, gyönyörűen centerez, Lanza a legszebb illésbélai hagyományokkal pöcköli át Rácz fölött – kettő, újra vezetünk.

Bobál le, Kosút be. Nem tudjuk miért.

Ismét csordogálás, majd jönnek az utolsó percek. Két paksi beadás balról, kétszer nem csinál semmit Kosút és Kukoc, kétszer fejelhetnek közülük, köszönjük meg szépen Harasztinak és Kulcsárnak. Tényleg hihetetlen, és tényleg hatalmas mázli, hogy a Paks csak ritkán szokott focizni, így nem rutinszerű számukra, hogy ráérezzenek: nem nagyon van ellenfél a pályán.

Meccsvideó egyelőre az m4sport.hu oldalán.

A vicc az egészben persze az, hogy a forduló előtti harmadik és hatodik játszott egymással, a különbség két pont mindössze, vagyis akár tétről is beszélhetnénk: Európáról. Beszélni persze bármikor lehet róla.

csapat/forduló 26 27 28 29 30 össz
DVSC 0 1 1 3 3 8
Honvéd 1 1 3 0 3 8
Paks 0 1 3 3 0 7
Újpest 3 1 3 1 0 8

15/8, vagyis nagyjából 50 százalékos teljesítményt hoz a papíron dobogóért menő négyes az utóbbi öt fordulóban. Ennél jobbat csak a Felcsút (10) tudott, és az a plusz 2 bőven elég ahhoz, hogy 4 pontra megérkezzen, és beszálljon a versenybe. (kac-kac) A Videoton szintén 8, a Fradi 7 (egyedüliként veretlenül), a Haladás 7, a Mezőkövesd 8, csak az utolsó háromnak nincs meg a legalább 7 pontja, vagyis a szintén és nagyjából 50 százalékos teljesítménye: Vasas 5, Balmazújváros 5, Diósgyőr 0.

Ha valaki szerint ez a minimális szórás az izgalmasat jelenti, és nem a véletlenszerűt, akkor ott komoly fogalmi zavarok lehetnek. (*_ A héten erre a részre külön ki fogunk térni, amikor megnézzük, hogy egyes csapatok az egyes fordulók végén hányadik helyen álltak, és ezeknek a helyezések milyen mintázatot mutatnak a bajnokság során.)

Pakson is épül egy stadion – fele. Érdemes megfigyelni a szembeoldalon egy oszlop mögé(!) felállított eredményjelzőt. Reméljük nem ott lesz a végleges helye.

Valahol nevetséges, hogy milyen színvonalú meccset játszott egymással a két csapat. Mi szinte helyzetekig se jutottunk a góljainkon kívül, miközben a Paks, ahogy írtam is, annyira töketlenül vergődött a saját rombolásra épülő stílusában, hogy az utolsó percekig – nevezzük finoman úgy, hogy a hajráig – képtelen volt változtatni. Ha korábban megteszi, mert mondjuk képes rá, akkor komoly eséllyel legalább a döntetlenre jó lett volna.

Kiskezit csókoltatom mindenkinek. Ezzel a győzelemmel fordult a kocka, és most már mi állunk pontegyenlőséggel a harmadik-negyedik helyen, mögöttünk egyre a Paks és az Újpest, négyre a Felcsút. (Nem jó jel a kupadöntő előtt, hogy a Felcsút idén háromból háromszor verte az Újpestet. Lefordítva: a felcsúti bronz és kupagyőzelem mögött érne a negyedik hely is Európát. Van ember az országban a Muftin és Pintéren kívül, aki ezt akarná?)

Ami viszont már biztos: a Fradi nem lehet bajnok jövő héten a Bozsikban, vagyis tartjuk: otthon csak mi.

Ami viszont egyáltalán nem biztos: a Videoton egy ponttal megy a Fradi előtt, eggyel több a győzelme is, vagyis ha jövő héten verjük a Fradit, és a Videoton nyer a Vasas ellen, akkor Felcsúton, ellenünk lehetnek bajnokok, akár vereséggel is. Ha viszont kb. ugyanannyi pontot szerez a Videoton és a Fradi a következő fordulóban, akkor könnyen lehet, hogy ismét az utolsóra marad a döntés.

Na, ez legalább izgalmas, nem? Nem. Bocsika. Vegyük át még egyszer: a Videoton 8, a Fradi 7 pontot szerzett a legutóbbi öt fordulóban a lehetséges 15-ből. Bajnokokhoz méltóan. A tavaly agyonszapult Honvéd ugyanebben a szakaszban 9-et, a Videoton 11-et, hogy utána maxoljanak, mert komoly cél volt az arany.

Mindegy.

A lényeg, hogy bennmaradtunk. Három fordulóval a vége előtt, miközben a bronzért megyünk.

Hazafelé (napod elfogy csendesen).

Szépen elindul a kocsi. Ment is egészen Dunaújváros utánig, ahol kis pöfékeléssel újra megadta magát. Természetesen hűtővíz.

Készültünk rá, volt nálunk valamennyi, elakadásjelző ki, kicsit hűljön, aztán töltünk bele. Mellettünk a forgalom kurvaélet, de tényleg. Annyival repesztenek, hogy a kocsi megremeg, néha azt érezni, egy nagyobb légáramlat belöki az árokba.

Festői naplemente = fotótéma! A kesztyűtartón megfigyelhető jelenséget pedig úgy hívjuk, hogy autóstáska. Meg kell adni a császárnak, ami a császáré.

Próbáljuk meg.

Adony után éppen be tudunk fordulni a benzinkútra, máris jön a gőz, a vízhőmérséklet mutatója egy pillanat alatt pirosban. 15 kilométert ment.

Nagy az ajvé.

Két srác szánja meg a tökörészésünk (van ilyen szó egyáltalán?), segítenének. Úgy látszik népszerű a kis 323-as, bárkiből előhozza a szerelőt. – Hengerfej? – kérdik. – Reméljük nem.

Töltjük a vizet – kifolyik. A hűtőbe vezető nagy cső lenne a lyukas? Újabb töltés, nyeli, csak nyeli, a kiegyenlítő tele, de azért nyeli. Hopp, megvan, ott egy lyuk, de bakker, nem egy csövön, hanem egy cső helyén. Mármint az egyik vége helyén.

– Sufni jöhet? – kérdik. Megpatkoljuk, biztos ment valahova, de ha megpatkoljuk, és rajta marad, akkor sok megállással, állandó töltögetéssel/leeresztéssel simán elmentek Pestig. Egy szelepsapka pont patent, töltsük újra. Leveti. Itt a vége.

Hiányzik egy cső, valahol eldobta, ledobta Paks és Adony között. Ennyi volt, nincs keringetés. Amit beletöltünk, az egy ideig benne marad a rendszerben, de ha nem kering, elforr, felforr, kifolyik, vége.

Szúnyogtámadás, igyunk egy sört, abból nagy baj most már nem lehet. Közben ránksötétedik, a kút bezár, áttoljuk a kocsit egy padhoz, a cigányhifit kitesszük az asztalra, mehet a technó, a toporgás – így bulizik a magyar.

Telefon. Fater jön értünk kötéllel, vontatás lesz ebből. Éjszaka, jó hatvan kilométer, városokon át, csak ne legyen lámpa. Fél tizenkettő körül gördülünk be a Határ útra.

Mit is írtam a beharangozóban? Utálok Paksra járni, miközben ott lenni jó, és valahogy minden meccs emlékezetes marad. Hatalmas pluszegy.

fotók: Gyuri és én