Mastodon Mastodon

Az utóbbi harminc év leggyengébb teljesítménye is elég lehet a bronzhoz?

Kitárulkozik a díszletként tartott bajnokság, és megmutatja igazi arcát.

Nézőpont kérdése, hogy a tülekedés a harmadik helyért a tizenkét csapatos bajnokság érdeme, vagy kritikája, azonban tagadhatatlan, a tabella fordulóról-fordulóra változik, lehetetlen megtippelni ki érhet oda. Sőt, ha nagyon akarjuk, a Felcsút is bejelentkezett, hiszen az öt pont ledolgozható hat kör alatt, azonban inkább engedjük el őket, mert már eleve vagyunk négyen, és annyi körbeverés úgysem lesz, hogy jó legyen nekik. (Illetve szurkoljunk azért, hogy ha már öt pont, akkor inkább a hasonló távolságban lévő kiesésért menjenek.)

A bronzot megtippelni sem merjük, és a poszt sem erről fog szólni.

Egymás közt //
m gy d v rg-kg pt öPt
Újpest 8 2 5 1 8-7 11 38
DVSC 7 4 2 1 15-9 14 37
Honvéd 7 2 2 3 7-9 8 37
Paks 8 0 5 3 9-14 5 36

Így áll a minitabellánk, amiből jól látszik, hogy a közvetlen rangadókat a Debrecen nagy hatékonysággal húzza be, az Újpest – köszönhetően a három Paks elleni döntetlenjének – nem nagyon veszít házon belül pontot, a Paksnak egyáltalán nem megy, mi meg hazudhatjuk magunkat átlagosnak, de inkább ne, mert nagyon kellenének a pontok.

A hátra lévő hat fordulóban mindössze három meccset játszik ez a négy csapat egymással, vagyis vélhetően a döntést ledelegáljuk az egyéb bajnokikra:

Újpest Debrecen Honvéd Paks
28 DVTK Vasas Kövesd Videoton
29 Balmaz Honvéd DVSC Vasas
30 Felcsút DVTK Paks Honvéd
31 Haladás Balmaz FTC DVTK
32 Kövesd Felcsút Videoton Balmaz
33 DVSC Újpest Vasas Felcsút

Bárhogy nézem a sorsolást, simán ki merem jelenteni, hogy miénk a legnehezebb. Eleve – a tapasztalatok alapján – kiesik két meccs, a bajnoki hajrában egy Fradi és egy Videoton, aztán ott a mumus és a kiesés elől menekülő Vasas, egymás ellen a Paks és a Debrecen, valamint a szintén kiesésgyanús Kövesd.

A pesszimista becslésemmel négy meccsre lövöm be a bronzesélyt, ami azt jelenti, hogy a tizennyolcból tizenkettőt érzek most megszerezhető pontnak, de úgyis közbejön valami, vagyis legyen az a tizenkettő inkább kilenc.

46 pont vajon mire lehet elég, ha az egymás elleni eredményeink, ami a végén számít legfeljebb a Pakssal szemben kedvezhetnek? Lefordítva: mennyi az esélye, hogy a többiek még ennél is kevesebb pontot gyűjtenek be?

Mit mutat a történelem? //

Az Újpest jelenleg 46,91 százalékos teljesítménnyel áll a harmadik helyen, ami egyrészt kevesebb, mint 50 százalék, tehát a megszerezhető pontok fele, másrészt a rendszerváltás óta* ilyen alacsony mutatóval még senki sem futott be érmes helyre.

*_ csak 1989-90-ig mentem vissza az adatokkal, ami nem zárja ki azt, hogy előtte másnak sikerült.

idény bronzérmes teljesítmény
2017-18 Újpest 46,91%
2016-17 Vasas 52,53%
1995-96 Újpest 53,33%
1989-90 FTC 53,33%
2015-16 Debrecen 54,44%
2002-03 Debrecen 55,21%
- - -
1991-92** Honvéd 70%
2005-06 Videoton 71,11%
1996-97 FTC 72,55%

**_ az 1991-92-es bajnokságban két pont járt a győzelemért

Talán érzékelteti a táblázat valamennyire, hogy 50 százalék alatti teljesítménnyel egyszerűen nem illik érmest nyerni. Megjegyzem, a jelenlegi 33 fordulós, hárompontos rendszerben az 50 százalékhoz legalább 50 pont kell. A maradék hat fordulóban 18 szerezhető, az Újpest 12-re, míg a Paks 14-re van ettől a – mondhatjuk – lélektani határtól, ami azt jelenti, hogy legalább kétharmados teljesítményre lenne szükség a továbbiakban. Nem lesz egyszerű, ugyanis a kétharmad az 66.6%, vagyis jó 20 százalékponttal több, mint amit az Újpest eddig kihajtott magából, és több, mint amire bármelyik csapat képes volt az idei bajnokság bármelyik körében:

1. kör 2. kör 3. kör
Újpest 42% 55% 40%
Debrecen 55% 42% 33%
Honvéd 48% 36% 60%
Paks 48% 45% 33%

Amúgy, hogy mennyire kevés az Újpest 46,91 százaléka, azt talán érzékelteti, hogy például 1990-91-ben a Szeged 40 százalékkal osztályozós helyen végzett, és esett ki az NB II-be. 1990-ben mi, 1995-ben pedig a Vác végzett 38,89%-al szintén osztályozós helyen. Tíz százalék sincs a különbség, ami átszámítva az idei kiírásra alig nyolc-kilenc pont.

A tizenkét csapatos bajnokság //

Mutatok néhány statisztikát, aztán döntse el mindenki maga, hogy jó nekünk a rendszer, vagy sem? (Figyelem! a bajnokság versenykiírása nem értelmezhető a támogatási rendszer ismerete nélkül!)

  • Az elmúlt 29 bajnokság öt leggyengébb teljesítményű bronzérmeséből három a három tizenkét csapatos bajnokságban érte el az eredményét.
  • Legalább 32-34%-os teljesítmény kell a bennmaradáshoz. Ennél magasabb pontarányra tartósan csak 1990 és 1995 között volt szükség, igaz, abból a hat bajnokságból négyet is kétpontos rendszerben játszottak. (Az osztályozós helyezés elkerüléséhez 39-40%, a közvetlen kiesés elkerüléséhez pedig rendre 34-36% kellett.)
  • Nem igaz, hogy a Honvéd (65,66%) minden idők leggyengébb bajnoka minden idők leggyengébb bajnokságában. A kiegyensúlyozottsági rekordot a 2003-04-es idény tartja, ahol a Fradi 59,33 százalékkal lett bajnok, és a Békéscsaba 33,33 százalékkal esett ki, ami mindössze 26 százalékpontos különbséget jelent. (A további sorrend // 2001-02, ZTE, 62,28%; 1989-90, Újpest, 64,44%; 1994-95, FTC, 65,56%.)
    • A Honvéd bajnoki teljesítménye hat bajnokságban is kevés lett volna az éremhez, míg a Fradi rekordja az elmúlt 29-ből 17 alkalommal.
  • A Videoton 22,22 százalékpontos különbséggel vezet jelenleg az Újpest előtt, ami a rendszerváltás óta a legdurvább. 1996-ban a végére összeomló BVSC 14,44 százalékpontot vert az Újpestre; 2003-ban a Fradi 11,46-et a Debrecenre; 1990-ben az MTK 11,11-et a Fradira, és tavaly a Videoton 10,10-et a Vasasra. Ha jól számoljuk, akkor a három tizenkét csapatos bajnokságból kettő is befért az extrém top5-be. Az egyetlen furcsaság, hogy a Fradi/Vidi páros helyett egy Honvéd/Vidi párossal. (A többi bajnokságban átlagosan 3,68 százalék van csak a második és a harmadik között.)
Az érmet szerző csapatok teljesítménye a rendszerváltás óta
  • A dobogó és a kiesés távolsága // a hét legsűrűbb mezőnyből három is a mostani rendszerben jött létre, és érdekes módon csak egy a kétpontos időszakban. A legkisebb különbség egyelőre az idei: az Újpest mindössze 12,35 százalékponttal vezet a Mezőkövesd előtt. A top3 további sorrendje: 1990-ben 14,4% a Fradi és a Honvéd; 2017-ben 15,15% a Vasas és az MTK között. A rendszerváltás óta mért átlag: 29,1%.
A díszletek önámító harca a saját bajnokságukért //

Nagyon egyszerű levonni azt a következtetést, hogy a tizenkét csapatra átállított bajnokság izgalmasabb nem lett, viszont a véletlenszerűséget remekül hozza.

A Fradi és a Videoton párosa levált a többiekről, így a valódi küzdelem a 3-12. helyekért folyik, ha ezt küzdelemnek lehet nevezni. A Forma-1 nagy tévedése volt a nyitható hátsó szárny, ami ugyan eredményezett előzéseket, de minek, ha a következő körben úgyis vissza az egész? Ha valaki jobb pilóta, vagy gyorsabb volt a másiknál, az jó eséllyel nyitható szárny nélkül is megoldotta az előzést, ha pedig nem, akkor a csiki-csukitól legfeljebb pár körre kerülhetett előrébb, hogy aztán jöjjön egy ugyanolyan időt tudó autó, és visszavegye a pozíciót.

Ha a tavalyi évre rá lehetett fogni, hogy a legerősebb középcsapat lett a bajnok, akkor idén a legerősebb kieső lesz a harmadik? A sűrű mezőny nekem nem izgalmakat hozott, hanem érdektelenséget. Hétről hétre összerázzuk két zsákban a csapatokat, és az egyikre rámondjuk, hogy megy a dobogóért, a másikra, hogy a kiesés ellen. Pár hetente kicserélünk a zsákok között egy-egy kártyát, majd újra rázni kezdjük. Így telik el 33 forduló, és végül az lehet boldog, aki az utolsó húzásnál szerencsés lesz.

A tizenkét csapatra épülő bajnokság, megspékelve tűrni-támogatni-tiltani modernizált hármasával, minden, csak nem izgalmas, ráadásul konkrétan nulla sportélményt (versenyszerű valamit) tesz le az asztalra.

A poszt elején számolgattam, hogy mennyi pont kellhet a harmadik helyhez, most pedig felteszem a kérdést: nem tök mindegy? Értem, hogy ebben a rendszerben a harmadik a bajnok, illetve az, aki a Fradi/Vidi viszonylatban a legelőkelőbb helyen végez, de az egykaptafára gyártott semmitmondó klubok közül nem tök mindegy, hogy melyik?

Persze, szurkolok neki, hogy mi legyünk, de mit várunk egy olyan bajnokságtól, ahol a klubok bevételei szinte kizárólag a központi akarattól függnek, és pár esetet leszámítva, be vannak lőve egy adott szintre, ahogy azt a pártközpontban meghatározzák. Ennyiből oldd meg, ha tudod. Piaci szponzor az egész ligában nincs, tulajdonosi apport alig, marad tehát a kiszolgáltatottság, és a szűkös keretekből kihozható Nagy Büdös Átlag.

Ezért mondom, hogy tökmindegy ki a harmadik, hogy ki az egyenlők bajnoka, mert ebben nincs semmi izgalom, semmi előremutató, pusztán méregdrága díszletnek vagyunk tartva, hogy legyen ellenfele az egyenlők közt egyenlőbbeknek.

Tavaly megmutattuk, hogy előállhat olyan végletes kombináció, amikor hekkelhető a rendszer, de senki se higgye, hogy az egyből kettő, három, sok lehet, a szabályozás hamar reagál a renitens viselkedésre – és büntet.

Ha valaki történelmi példákat keresne, tessék felcsapni az 1950 és 56 közötti almanachokat, és megnézni, hogy milyen klubokat helyezett fel a hatalom díszletként a tabellára a központ játékszerévé változtatott Kispest (Honvéd) és MTK (Textiles, Bástya, Vörös Lobogó) mögé. A kiemelt kettő mögötti bronzérmes leszakadása a korszakban:

arany ezüst bronz
1950 ősz Honvéd 90% Textiles 80% Dózsa 70%
1951 Bástya 88,5% Honvéd 80,8% Dózsa 59,6%
1952 Honvéd 90,4% Bástya 86,5% Dózsa 69,2%
1953 Lobogó 88,5% Honvéd 82,7% Vasas 61,5%
1954 Honvéd 76,9% Lobogó 67,3% Kinizsi 63,5%
1955 Honvéd 86,5% Lobogó 78,8% Kinizsi 71,2%

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. ||

“Az utóbbi harminc év leggyengébb teljesítménye is elég lehet a bronzhoz?” bejegyzéshez 54 hozzászólás

  1. Egyszerű mezei fanatikus és elfogult Kispest szurkoló vagyok aki minden hazai és idegen meccsen kint van.Minden külső körülmény elemzését meghagyom a tanult és hozzáértő blogíróknak .Mit látok én a hozzá nem értő a meccseken ,azt,hogy náluk minden meccsen 8-9 nb 1-es szintű játékos játszik a kispadon Danilót kivéve nb-3-asók ülnek.A foci csapat játék ahol minden játékosnak a teljesítménye számít.Figyelem az nb 1 többi 11 csapatának kezdő játékosait mind nb 1-es szintű a kispadjaikon minőségi cserék ülnek.Összegezve a jelenlegi játékos állomány teljesítménnyel (az adott körülmények figyelembe véve) elégedett vagyok.

    1. „Egyszerű mezei fanatikus és elfogult Kispest szurkoló vagyok aki minden hazai és idegen meccsen kint van.” – Jó ezt hallani. Hozz magaddal minden meccsre még egy embert, hogy többen legyünk! :)

    2. A hétvégi, Újpest elleni kezdő: Gróf, King, Baráth, Kamber, Bobál, Holender, Banó-Szabó, Nagy Geri, Gazdag, Eppel, Lanzafame
      A tavaly májusi, bajnoki döntő kezdője: Gróf, King, Baráth, Kamber, Bobál, Holender, Koszta, Nagy Geri, Gazdag, Eppel, Lanzafame
      Felesleges keresni a különbséget, elárulom: a kvótafiatal.
      Tavaly Lovric, Vaszke és Zsótér (kvóta) jött be, idén Heffler, Danilo és Májer (kvóta). Lovric idén is ott ült a padon, Heffler válogatott, bajnok, van a lábában 250 nb1-es meccs, amit azért nem adnak véletlenül, Danilót meg ismerjük.
      Tavaly padon maradt Horváth, Villám, Laczkó és Balázs Zsolt, idén Horváth, Lovric, Kukoc és Lukács. (Villám és Balázs az NB2-be igazolt tőlünk, sőt, Balázs azóta már Siófokra került, szintén az NB2-ben.)
      Én nem látom a nagy különbséget, és azt sem, hogy gyengébb lenne a keretünk, mint másoknak. Azon lehet vitatkozni persze, hogy mennyire minőségiek a cseréink (pl. hogy pótoljuk majd Nagy Gerit), mert bevallom, nekem fogalmam sincs, hogy a Haladás, Paks, etc padján kik ülnek. Az tudom, hogy a Fradi/Vidi/Felcsútén kik, és az erős, igen erős.

  2. Szerintem valami nem stimmel a számokkal (bár mintha ezt a het 1 milliót már máshol is hallottam volna…). Kb 90 millióan laknak Egyiptomban, évi 52 milliós bővülés a teljesen nonszensz. Még a havi 1M is nonszensz…

    1. Jaa, értem. De akkor nem többen lesznek, csak a csapat cserélődik. A természetes szaporodás (illetve annak rátája) ami igazán érdekes.

    2. 96,8 millió az ország lakossága, és nem látom, hogy pörögne a számláló. szerintem valamit benézel. ha az általad bemondott egymillió/hét mínusz a halálozások lenne az ütem, akkor az ország átlagos életkora nagyjából 2 év lenne
      http://www.capmas.gov.eg/HomePage.aspx

      sőt, Egyiptom termelékenységi rátája is legfeljebb közepes, a környékhez képest még alacsony is: https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_term%C3%A9kenys%C3%A9gi_r%C3%A1ta_szerinti_list%C3%A1ja
      ennek következtében a népességnövekedés is 2% alatti: https://www.google.com/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_&met_y=sp_pop_grow&hl=hu&dl=hu#!ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=sp_pop_grow&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=region&idim=country:EGY&ifdim=region&hl=hu&dl=hu&ind=false

      de számokkal: 1000 főre 28 születés jut: https://www.google.com/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_&met_y=sp_pop_grow&hl=hu&dl=hu#!ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=sp_dyn_cbrt_in&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=region&idim=country:EGY&ifdim=region&hl=hu&dl=hu&ind=false
      ami könnyen kiszámolható, hogy 96,8 millióra évi 2,7 millió, vagyis heti 52123 fő.

      ez töredéke a heti egymilliónak.

      1. De király, egy élő számláló… :) Kicsit azért túltoják a percre történő datálást (feltéve, hogy nincs mindenki becsippelve).
        Én mondjuk elhiszem a heti 1M-t, de mondjuk egész Afrikára vonatkoztatva.

        1. A közel-kelettel kibővítve 2015-ről 2016-ra 36 millióval nőtt a lakosság száma, ami még mindig nem éri el a heti 1 milliós növekedést. talán ebben benne lehet a heti +1 millió, mint születés, bár a fene tudja, mert 1000 főre 37 és 23 születés jut, halálozás pedig 10 és 5, vagyis 1000 főre a növekedés 27 és 18, vagyis nem halnak annyian. viszont a növekedés ütem azt mutatja, hogy afrika és a közel-kelet pár éven belül elérheti valóban az egymilliós születési számot.

          https://www.google.com/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_&hl=hu#!ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=sp_pop_totl&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=region&idim=region:MEA:SSF&ifdim=region&hl=hu&dl=hu&ind=false

  3. Szerintem ez is egy jól sikerült poszt.
    Számomra a magyar klubfocinak jelenleg három valódi fokmérője van: nézőszám, nemzetközi kupaszereplés és az innen a topligák közelébe igazoló játékosok száma…
    Én a fentiek alapján nem látom, hogy miért is jó mesterségesen kiemelni két csapatot. Sőt, valójában ez az összes többi csapatnak rossz. Én ismerek olyan szurkolókat, akik saját bevallásuk szerint ezért nem járnak már ki…

    1. Szerintem ez részben hibás gondolatmenet.
      Az információbőség miatt ma már mindenki nézi a top ligás meccseket, és fel van háborodva, hogy itthon nem ilyen a színvonal. És elkezd duzzogni, és azzal „bűnteti” a „szeretett” csapatát, hogy nem megy ki a meccsre, meg „Ezt a szar magyar focit, ezt?” nem nézi. Kicsit ez olyan nekem, hogy mostmár minden hopeless sivatagi falucska kunyhójában ott van a zinternet, látja az ember, hogy mik vannak Ejrópába, oszt begőzöl hogy neki is svéd életszínvonal meg jólét kell. Az embereknek néha alázatosan el kellene fogani azt ami(jük) van, és azt a lehető legszebbé, legjobbá, legélhetőbbé (és fociról lévén szó) legélvezhetőbbé és szerethetőbb tenni…

  4. Anno volt egy másik egyiptomi gyerek,Mido,az Ajaxban vált ismertté,ő is nagyon nagyon jó játékos volt,aztán később játszott a Marseillesben,a Rómában ,a Tottenhamben,de nem tudott egy Salah-hoz hasonló karriert befutni.Salah még csak 25,még nincs a karrierje csúcsán ,Mido 35 évesen már edzősködik..

  5. Néztem az utolsó pár cikket, ott nem találtam:

    Bár relatíve sokan meghallgatták, így lehet, hogy korábbiba került be.

    1. gondoltam rá, hogy linkelem egy napikispestbe, de lusta voltam, amikor hazaértem.
      út közben belehallgattam, és jajj, nem egy jó műsor sajnos :(

  6. Az egységesség miatt a százalékos eredményt a 2 pontos rendszernek megfelelően számolnám. A 10-10-10 ott 50%-os teljesítmény, míg most 40/90, azaz 44%. Az extrém 0-30-0 valaha 50% lett volna, ma már csak 33%.

  7. Majd ha Magyarországon lesz foci, minden a helyére kerül.

  8. Pedig meg lett mondva, hogy Supkát „kikukáztuk” az NB2-ből, és örülnek hogy megszabadultak tőle… :)

    1. Hányinger!Van elég szabad lámpavas az országban…

      1. Hányinger bizony, de sajnos akkor le kell vonni a tanulságot: el kell felejteni a pirót gyerekek, ameddig a széljárás nem változik. 1,2M azért már eléggé komoly összeg a klubnál, nem ér annyit az egész.

  9. A felszólítójelet nem értem miért Ausztria mellé raktad??? Talán Ukrajna okosabb lett volna! 45 millió a népessége és 12 csapat!!!

    1. Ne Hemizzél… Semmi köze a gazdasághoz, hogy hány első osztályú csapat van. Annak már több köze van, hogy hány közel azonos szintű labdarúgót tud kitermelni az adott ország…
      Nos ebből a szempontból Ukrajnában édes kevés a 12 csapat, nálunk meg lehet, hogy még sok is… Ausztriában szvsz a mienkéhez hasonlatos a helyzet ezen szempontból!
      A magyar focisták túl vannak fizetve a teljesítményükhöz mérten, és a hozzáállás tekintetében pedig olyan amatőrök, mint egy dodzsempálya… tisztelet a kivételnek!

  10. Nekünk annyi előnyünk lenne szerintem egy 16 csapatos bajnokságból,hogy még több saját nevelésű játékos lenne a pályán,mert azért legalább 2 gyengébb csapat nagy valószínűséggel mindig lenne nálunk,főként az NB2-ből felkerültek,plusz azért akadna szerintem még rajtuk kívül is,így főként saját nevelésű labdarúgókra alapozva ,kiegészítve néhány minőségibb légióssal (nem Lanza szintűekre ,mert ahhoz nagy mák kellene,de nem is Kukoc,Kosút és itt még felsorolhatnék a közelmúltból rengeteg nevet szintűekkel),néhány év alatt fel lehetne építeni egy hajtós,stílusos focit játszó,összeszokott jó kis csapatot,akiken a sok csapat miatt kisebb lenne a teher és lehet,hogy az első 2 szezonban rosszabb lenne az eredmény a rutintalanság miatt,de hosszabb távon ez sikerre vezethet.Kérdés,hogy a szurkolók mennyire lennének türelmesek a játékosokkal és ez edzővel annak fényében,hogy néhány szezonig nagy valószínűséggel nem a dobogóért küzdenénk,hanem a 8-14. helyért

    1. 30 vagy 33,nem nagy különbség.Ha mondjuk lenne 4 kör 44 meccsel és azt csökkentenék le 30-ra,na az már érzékelhető lenne.

    2. Na, szerinted mennyire lennének türelmesek? Akár itt, a blogon is?

  11. Ne haragudj Hanta, én másképpen látom (bár lehet, hogy az enyém az egyszerű, gyermeki látásmód…).
    Engem izgalommal tölt el, hogy fordulóról-fordulóra változik a sorrend, rövid jó, illetve rossz sorozatok a mennybe vagy a pokolba vihetnek csapatokat.
    Így minden meccsnek megvan a jelentősége, nem lehet betlizni.
    Ami zavaró idén, az a Fradi és a Vidi megkérdőjelezhetetlen dominanciája, de így legalább van némi kihívás amihez fel lehet nőni. Mellesleg a felcsútiak sem itt tartanának szerintem, ha nem Pintér ülne a kispadon. Jövőre biztos, hogy ott lesznek by default harmadiknak.
    Persze, tudom, állami pénzből kistaffingúrozott kirakatcsapatok, de erre nekünk (illetve a velünk egyívásúaknak) meg kell találni a megfelelő válaszlépést. A Honvédnak az akadámiai háttér miatt nagyon jók az előfeltételei a játékosnevelésből befolyó bevételek és a játékos utánpótlás bázis miatt. Kénytlenek leszünk minél jobban elüzletiesíteni a focit (és a fejlett futballkultúrák is ebben már sokkal előrébb tartanak nálunk) és ha ebben zászlóvivők tudunk lenni, akkor csökkenthetjük a dotált csapatokkal szembeni szakadékot. Azt ugyanis látni kell, hogy a dotált csapatok (szoci szemlélet) nem tudnak versenyezni a piaci-és teljesítmény alapon, hatékonyan, üzleti modell alapján működő csapatokkal (kapitalista szemlélet). Talán ez lehet a legerősebb kiugrási lehetőségünk, ebben viszont az Öreg személyénél fogva nálunk vannak a jó lapok.

      1. Nekünk 4 millióval is nagy szolgálatot tennének…

    1. Teljesen egyet értek. Én csak a lehetséges stratégiát dobtam be egy mondattal… a megvalósításnak tagadhatatlanul egyik mérföldköve kell legyen, hogy szurkolók vannak a meccseken. A megfelelő mondjuk mezszponzorhoz bevonzásához tagadhatatlan, hogy kellene átlag 5000+ néző a hazai bajnokikon. Meg normális infrastruktúra, mert míg mondjuk egy Dreher-nek mindegy hogy milyen körülmények között issza meg a sörét (és milyen környezetben jelenik meg a logo-ja) addig mondjuk egy WizzAir-nek már nem (elképzelném Váradi fejét, ahogy felhenkelnek egy wizzes logót egy molinón valamelyik rozsdásodó vasrácsra a Bozsikban…).
      Én egyébként nem igazán értem miért nincsennek nézők a meccseken. A játék színvonala olyan, amilyen (megjegyzem az elmúlt 10 évben szerintem éppenséggel javult kissé), de a lényeg számomra mindig abban van, hogy szőrítok a klubért meg közösségi élményben van részem. Ha 22 vak féllábú kergetné a csörgőlabdát minden meccsen, akkor is van igzalom meg drukk, hogy nyer-e a csapatod vagy sem.
      Nekem az ezzel kapcsolatos bárgyú elméletem az, hogy mi itthon még pont a gazdasági, társadalmi és futballkultúra fejlettség nihiljében vagyunk (ez egyébként sok máson is lemérhető). Mire gondolok? „Nyugaton”, ahol az emberek egzisztenciája, munkatempója, szabadideje sokkal kiegyensúlyozottabb, ott van erőforrás, kereslet az olyan szabadidős tevékenységekre mint a meccslátogatás (ez egyébként a színházra, irodalomra, civil szerveződésekre, sok más mindenre is igaz). Ahol sokkal csóróbbak mint mi, ott meg kevés elérhető szórakozás van, mennek hát a meccsre. Mi meg pont azt a nihilt éljük, hogy a facebook, a leterheltség, a rosszul megélt individualizmus, mind-mind olyan mérgező elegyet alkotnak, ami miatt az emberek ülnek otthon a gép vagy a TV előtt, vagy olyan tevékenységet keresnek ahol nem kell szólniuk senkihez. Ha valóban ilyesmi áll a háttérben, akkor remélem hamar kinőjük… Mindegy, csak spekulálgatok mert ráérek…

      1. „Én egyébként nem igazán értem miért nincsennek nézők a meccseken.”

        Egy dolgot sokan hajlamosak elfelejteni. Felnőtt egy egész generáció, akiknek kimaradt az életéből a meccsre járás. Őket nehéz megszólítani. Csak lassan lehet. Aztán majd ők megint kiviszik a gyerekeiket. De amit hosszú évtizedek alatt leépítettek, azt nem lehet máról-holnapra visszaépíteni!

      2. Jókat írsz, de amíg egy mérkőzésre, amelyre kilátogatsz nem kapod meg azt amiért kilátogattál, akkor az hosszú távon halálra van ítélve!
        Lassú, körülményes támadásszervezés, bugyuta, egyszerű védekező megmozdulások. Azt gondolom, hogy néhány esettől eltekintve alacsony színvonalú kapusteljesítmények, ahol meg sok jó megmozdulás van, ordító hibákból születnek a gólok!
        Igazából meg sem kell erőltetnie magát egy győztes csapatnak, addig nem várj emelkedő nézőszámokat!
        Ráadásul nincsenek olyan fiatalok akik letépnék pl. Husztiról a 40 éves megváltóról a mezeket! Éppen csak Gera nem reaktiválta még magát.
        A Kispest üde színfolt a fiatalok miatt, de a csapatteljesítmény sokszor siralmas, és itt is egy 30 fölötti Danilo a 70. percben bedobott csere, addig ne várjunk semmit!
        Nem azért de én már Koós Gabit is visszasírom!!! Ugye nincsenek nagy igényeim…

        Egyébként a fujpest ellen kint volt Kocsi Ferike… ő is az egyik eltűnt nagy reménységünk!

        1. Én teljesen tiszteletben tartom, hogy vannak akiknek mások a szempontjaik, preferenciáik mint nekem. Ugyanakkor mégegyszer mondom, nekem elsősorban az izgalom ami kivisz a meccsekre. A csapatért való szorítás. Éppen ezért szívesebben nézem meg a tv-ben a Honvéd meccseit ha nem tudok kimenni, mint pl egy La Liga középcsapatos rangadót. Mert az utóbbi esetben ugyan némileg látványosabb a játék képe, de pont leszarom, hogy pl az Alaves vagy a Celta Vigo szerzi meg a 3 pontot.
          Egyébként megfordulok külföldön is időnként („nagy” Atalanta rajongó vagyok…), na azért azok sem ElClassico-k általában.
          Szóval szerintem a játék látványossága csak egy elem (kinek mennyire jelentős) abban, hogy követ-e egy csapatot vagy sem.
          Megjegyzem vannak csapatok „szép”, élvezhető játékkal. A Hali a Hipp érában szerintem nagyon szépen játszik (40-50 percet bírnak meccsenként), de nekünk is vannak jó pillanataink (legyen belőle minél több).

        2. Kifogások???
          Figyelj! Tolongtak hétvégén??? A fujpest papíron rangadó! Voltunk vagy 2500an… köztük én is…
          Nincs ezen mit szépíteni, nézel egy direkt nem La Ligat mondok, egy BElga 1es meccset, majd átkapcsolsz egy NB1-es meccsre, és megnézed a távkapcsit, hogy bekapcsolva hagytad a lassítás funkciót…
          Kifogások???
          Fiatal koromban rengeteg meccset néztem, ma már nem igazán érdekel a foci, nem akarok nagy szavakat használni, de tényleg csak a Kispest érdekel, mostmár nézem a BL-t mert a végjáték érdekes, de a focink színvonala… nem közönségcsalogató és akkor finoman fogalmaztam.
          Igaz, hogy mi magyarok inkább a gagyi szórakozást választjuk, lásd fentebb említett face, konzol… stb. ahelyett, hogy a mi fainkat részesítenénk előnyben… és na akkor jönnek a kifogások, hogy Reaél, meg Barca,… ez mind vicc!
          Kifogások???
          Én ott vagyok kb. minden meccsen… és te?

          1. Angol 4 ben nagyobb a körítés?
            Ott nincs elveszett labda, na ez a különbség!
            Nálunk egy raklap hitehagyott, taktikailag képzetlen, teszetosza „kisfiú” szaladgál a gyepen.
            Ezzel szemben én külföldön „férfiakat” látok, koncentrált tekinteteket, sebességet… Na ez jelenti a 15000+ vs. 1500 at!

            1. Talán részben magyarázat lehet amit Tajti ír fentebb… ki lett irtva az emberekből (ilyen, olyan okok miatt) a kultúrája a meccsrejárásnak.
              Meg ne haragudjunk már (nem akarok ezzel politizálni), de egy olyan társadalomban, ahol kaszát kapát fognak az emberek azért, hogy vasárnaponként boltba, plázába járhassanak vásárolni, elkölteni azt a kevéske pénzüket ami végre az övék; ott azért a fejekben még sok minden nincsen rendben.
              Itt az a kérdés, hogy az ember az élmény (szurkolás, közösség, csapat, gyökerek, elkötelezettség, életérzés, stb.) miatt jár meccsre, vagy a látvány (remek passzok, szép támadáépítések, pontos szabadrúgások, stb.) miatt.
              Én szívesebben nézek meg egy filmet aminek remek a története és a forgatókönyve, aminek van mondanivalója számomra (élmény) viszont alacsony költségvetésű és gyengébb színészek játszanak benne, mint egy olyat ami ugyan egy értelmetlen zagyvaság, de CGI-al fel van turbózva, és a színészek kiválóan játszanak (látvány). Persze az a legjobb, ha minden együtt van.
              Épp most néztem a Roma-Liverpool meccset. Nekem senki ne mondja, hogy pl. az első félidő elején a Liverpool szurkolók a szuperlátványos játék miatt örjöngtek önkívületi állapotban „mint az állatok”, a római szurkolók meg ugyanekkor a vacak minőségű játék miatt lógatták az orrukat, majd 30 perccel később épp fordítva: a rómaiak vetköznek ki magukból (szó szerint) a liverpooliak meg csendben, megszeppenve ülnek. Ez az élmény, érzés, hogy üvöltesz mint a sakál; ennek semmi köze ahhoz, hogy hány %-os a pontos passzok arány a meccsen. Ezen szerintem érdemes elgondolkodni, és ettől csak megfosztani tudja az ember saját magát.
              Nekem nagyon szimpatikus egyébként a debreceni Tőzsér múltkori akciója, hogy menjen minél több néző a stadionokba. Szinte ugyan azt mondja amit én is.

            2. … szóval nem első hanem második félidő a hivatkozott meccsen, mielőtt bárki hülyének nézne…

    2. Nekem nincs azzal bajom, hogy egy versenyrendszerben csak ugyanolyan motor és kasztni van, akkor döntsön a pilóta és a csapatvezetés tehetsége.
      De ha beteszünk két csúcsgépet a puttyogók közé, majd a puttyogók munkáját is akadályozzuk, akkor ne várjuk el, hogy azt egy néző versenynek nevezze, mert per definitionem nem az.

      A másik, hogy az Öreg is ki van téve a központosított forrásoknak, tehát addig van esélye, amíg adnak neki. Engedjük el, hogy ebben a közegben meg lehet próbálni piaci szemlélettel klubot vezetni Magyarországon. Az akadémia játékosból nem önfenntartó, a klub baromira nem az, vagyis mindenképp kell a forrásbevonás, és ha változnak a feltételek, és mondjuk kevesebb jut (jár?), akkor nálunk azt a hiányzó összeget senki sem pótolja. Ráadásul a költségek így is nőnek évről-évre, és ennek a növekedésnek sincs meg feltétlen a fedezete. Az pedig, hogy ez egy lassú és tudatos kivéreztetés velünk szemben, vagy egy teljesen más folyamat része, az majd kiderül.

      1. Tanult kollégám remekül megfogalmazta itt lentebb…
        Minden bajnokságban megvannak a járatos favoritok; a kérdés csak az, hogy milyen okból. Ez az ok jellenzően a pénz. Hogy ez az – eufemisztikusan – többletforrás egy „olajbáró” vagy az állam zsebe folytán jelenik meg, ebből a szempontból mellékes.
        Persze, hogy az akadémia nem önnfenntartó, de mivel a jobbak közül való, egy építőkőnek megteszi.
        Én nem arra gondoltam, hogy le kell szakadni az állami csecsről teljesen (ez nem is lehetséges az általad is említett központosított forráselosztás miatt) de semmi sem tiltja, hogy ezt kiegészítsd egyéb bevételekkel; itt ügyes marketinggel és jó menedzsmenttel lehet keresnivalónk.
        A Puskás brand ebből a szemontból fájó, hogy nincs Kispesten, mert az is egy építőköve lehetne az üzleti modellnek…

        1. Baromira nem mellékes a forrás. Az olajbárók független szereplők, az állam pedig egy, tehát szelektálhat, felemelhet, bármit csinálhat. Olyan, mint ha több csapatnak ugyanaz lenne a tulajdonosa. Ez pedig gáz, mert megöli a versenyt, abban a pillanatban, amint valamelyiket jobban tolja. És olyan még nem volt, hogy valamelyiket ne tolná jobban.

          Amúgy tudsz mutatni olyan magyar futballvállalkozást, amelyik mérhető mennyiségű piaci bevételt termel? És az a mennyiség mekkora részét teszi ki az éves költségvetésének?

          1. Nem, jelenleg nem tudok mutatni olyat. Meg kéne csinálni egyet Kispesten. :)

            1. Lehet, hogy nem kedvez, lehet, hogy csak egyszerűbb csendesen éldegélni a langymeleg posványban.
              Szerintem kicsit is-is. Nyilván nincs minden feltétel alátolva egy Magyarországon üzletibb alapon működő focinak, de az is biztos, hogy ameddig lehet lébecolni, addig menni fog a lébec. A piaci alapon működő klub(ok)hoz dolgozni kell, kockázatokat vállalni, döntéseket hozni, teljesítményt berakni, de cserébe el is várni. Én nem tenném a kezem tűzbe azért, hogy a klubvezetések olyan irtózatos elánnal és profi hozzáállással keresnék az üzleti modelleket erre a működésre. Egész egyszerűen ha nincs teljesítménykényszer, akkor nincs teljesítmény sem. Visszatérek a Wizzaires példámhoz (úgy látszik ma beléjük kapaszkodom): meg lehet nézni hol van a Malév, és hol van a Wizz. Az egyik állami, teljesítménykényszer nélküli, dotált cég (volt), a másik versenyzik.
              Én nem látok más kiutat sem a klubnak, de tágabban a magyar focinak sem.

            2. Persze, én is a verseny pártján vagyok, a sportban meg pláne.
              De ugye versenyezni csak ott lehet, ahol a feltételek adottak hozzá. Magunktól csak úgy elkezdeni nincs sok értelme, mert az nem verseny, hanem széllel szembe hugyozás, és abból ritkán sül ki jó.

            3. Legalább a hólyag nem feszül tovább…
              A gatyát meg majd az asszony kimossa… :)
              Való igaz, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de a legjobb fészekrakóhelyek közül mindig az első fecske válogathat.

            4. Azért ez nagyon durva (mondhatni végletes) leegyszerűsítése a történteknek… :P

          2. Az elvi oldal oké, az világos. De ha pusztán az izgalmakat nézzük, akkor mennyivel is kevésbbé izgalmas (nem színvonalas, izgalmas…) a magyar bajnokság, mint pl. egy átlagos spanyol a Barca-Real kétszereplős versenyfutásával, vagy mondjuk egy átlagos Bundásliga, ahol a 20. forduló környékén 20 ponttal vezet a Bayern? Ezekben az országokban – ha nem jön valami csodasejk – behozhatatlan anyagi fölénnyel vezet egy-két csapat. Ott is fel-feltűnik egy Atletico vagy Wolfsburg, de aztán gyorsan visszaáll minden a szokott kerékvágásba.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.