Karinthy Milne-fordításának Bródy által elferdített mondatain csavarva még egyet: a hidegre való tekintettel rangadót kéne nyerni

Videoton – Bp. Honvéd @ Székesfehérvár, 18h

Két nagyon fontos dolog mindenképp előre kívánkozik a mai meccshez:

egy, hogy Supitó is érzi, végre rangadót kéne nyernie a Honvéddal, ha azt szeretnénk, hogy a közvélemény is elfogadja a helyezésünket, sőt, hogy a saját – állandóan elégedetlen – szurkolóink is megnyugodjanak végre, nem érdemtelenül, és képességeink ellenére állunk ott, ahol. Ugye ismerős a szöveg? Tartom, a Facebookot legfeljebb arra érdemes használni, hogy gyorsan és kényelmesen begyűjtöd az alap tudnivalókat egy téged érdeklő, és ott meghirdetett eseményről, ha pedig mindenképp beszélgetni akarsz másokkal, akkor keresd fel legalább egy ismerősödet.

kettő, baromira hideg lesz.

Az egyes ponthoz visszatérve, több alpontot is kifejtésre érdemesnek találhatunk.

egyPontEgy legyen mondjuk az, hogy az idézett normaszöveg szerkesztő által írt részében találjuk a pontot, pontokat szófordulatot, tehát egy igazi – nevezzük így – supiádával van dolgunk, ami terjed, mint a külizés Kukoc megjelenését követően. Utóbbit amúgy erősen hanyagolnám. Aranyos, ahogy feltapsoljuk, azonban legyünk őszinték, ha Kukettó nem érti ennyi idő után, hogy mindez szánalomból történik, mert futballista ilyet nem csinál, főleg nem rendszeresen, akkor ott fejben nagyon nagy bajok lehetnek.

megjegyzés az egyPontEgyhez: az meg legyen a magyar bajnokság színvonalának egy komoly fokmérője, hogy ha egy deréktól lefelé alig létező, konkrétan antifutballista alkatú Kukocnak van ideje megállni, visszalépni, nekifutni, felnézni, külsővel beadni, akkor a vele szemben védekező ellenfeleket nem csak a futballtól, hanem a valóságtól is tessenek már eltiltani egy kellemetlenül hosszú időre, ne pedig túlfizetni munkabérileg.

egyPontKettő legyen a rangadónyerés, ami nem csak Supinak, hanem nekünk is nagyon hiányzik. A mesterrel eddig 16 Honvéd vs. Fradi/Videoton kombót rendeztek, és ezeken összesen három győzelem mellett öt döntetlen a pontszerzés, a másik fele pedig mind vereség. Utoljára Supival 2011.08.27-én nyertünk a két csapat valamelyike ellen. Akkor (ahogy ma is, Kassai sípmester bíráskodása mellett) a Bozsikban játszottunk 1-0-t a Videotonnal.

első megjegyzés az egyPontKettőhöz: oké, mondhatjátok, hogy 2011 óta egy csomó edzőnk volt, ami igaz is, és Supkának nem volt lehetősége javítani, azonban erre az a kész válaszom, hogy a legutóbbi rangadónyerése óta 52 meccsen ült a kispesti padon, lett volna lehetősége valami emlékezeteset gurítani.

második megjegyzés az egyPontKettőhöz: edzőfüggetlenül is régen, egészen pontosan a bajnoki döntő napján vertük meg az egyik kiemelt csapatot a kettőből. Azóta nyolc meccsen két pont, ezen belül Supival hat meccsen mindössze egyetlen egy. Kevés, tényleg kevés, mondom, hogy nagyon kéne mind neki, mind nekünk valami sikerélmény, és azt manapság Fradi- vagy Vidiverésben mérik ebben a bajokságban.

kettőPontEgy: öltözzetek melegen.

megjegyzés a kettőPontEgyhez: egész héten bennem volt, hogy el kéne ugranom aláöltözőt venni a nagy hidegre való tekintettel. Mármint egy olyan cicanaci-féle valamit, ami elfér a farmer alá, és akkor majd nem fázok, ha kint kell állni sokáig. Aztán eszembe jutott, hogy rendben, fontos az aláöltöző, meg a hőháztartás, de mit csináljak vele a vonaton és egyéb zárt terekben, ahol várhatóan meleg lesz? Az se jó ha rámizzad, mert tuti megfázás. (csillagozott lábjegyzet a kettőPontEgyhez tartózó megjegyzéshez: pipikélni is igen nehéz gombolós farmer alá rejtett cicanaci mögül.) Egyelőre nem tudom mi lesz, csak annyit, hogy nem akarok fázni, mint tegnap az MTK-Debrecenen.

Jujj, egyébként az egy nagyon rossz meccs volt. Egyrészt ugye nem mi játszottunk, tehát máris van legalább egy másfeles szorzó az egy percre eső hatvan másodpercek relatív hosszában. Másrészt ugye a hideg, ami a megnyúlt idővel kombinálva még kellemetlenebb feltételeket teremtett. Harmadrészt pedig a Debrecen játéka, ami egyszerűen nincs, vagy ha van, akkor a nevetséges, katyvasz és egyéb jelzőkkel illethető. Hogy elverték otthon az MTK-t, az a csoda kategóriája, mert nulla támadásból egy gólt lőni az kell legyen. Jó, volt egy kapufájuk is, a gól is kiugratásból született, de tartom, köze nem sok volt a Debrecennek a meccshez. Nyolc emberrel a tizenhatoson belül, legalább sűrűbben voltak, mint nézők a lelátón. Gondolom egymást melegítették.

Ha nekünk nincs támadójátékunk, középpályánk, vagy úgy bármink, amit a mérhetetlenül szakmai közvéleményünk hiányol, akkor tessenek néha megnézni egy másik, szabadon választott NB I-es bajnoki labdarúgó mérkőzést (tehát a legfelső osztályt, amit stadionokkal és egyéb célokra elköltető köz- és kézpénzmilliárdokkal dob meg az Állam bácsi), majd tessenek magunkba fordulni, átgondolni az életünket, és hagyni a Facebookra kommentelgetést, a mindenféle számonkérést, vagy ha mégis kikívánkozik belőlünk, akkor legalább ne a meccs idején tegyük, külön kiemelve az alacsony nézőszámot a meleg szobából hőbörögve egy monitornak. Köszönöm, hogy elmondhattam.

A lényeg, hogy a Kispest nem játszik rosszabb focit az átlagnál, és amit csinál, azt nagyon stabilan csinálja, mert azt lehet véletlennek mondani, ha nagy ritkán, de azt nehéz, ha a fél liga 24 pontos, mi meg 28, rendre a dandár előtt párral. Valamit csak jól csinálhatunk, ha stabilan tudjuk tartani ezt a nüansznyi különbséget.

Délután hatkor Videoton – Kispest az új fehérvári stadionban, meglátjuk.

zárójelbe teszem hozzá, hogy van egy olyan rossz szokásunk, amolyan történelmi meghatározottságunk, hogy az új stadionokban eleinte nem nyerünk, csak nagyon sokadikra. Az utóbbi években átadott stadionokban például:

  • Felcsút // harmadikra nyertünk, a mérlegünk 10 meccs, 2 győzelem, 3 döntetlen, 5 vereség;
  • új Üllői // 5 meccsen 0 pont;
  • Mezőkövesd // negyedikre nyertünk, azonban azóta maxolunk. 7 meccs, 3 vereség, 4 győzelem;
  • Kisvárda // 1 meccs – 1 győzelem;
  • új Hidegkuti // elsőre nyertünk;
  • új Haladás // elsőre nyertünk;
  • Gyirmót // 1 meccs – 1 győzelem;
  • Balmazújváros // 1 meccs – 1 győzelem;
  • Debrecen // elsőre nyertünk. összesen 9 meccs, 4 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség;

Szóval mostanában feles a mérleg ha csak az újépítésűeket nézzük, tehát kezdek reménykedni, hátha megtörik végre és végleg egy lassan évszázados negatív hagyományunk.

Mint például Kassaival. Lassan húsz éve vezet nekünk, a jelenleg aktív sporik közül messze-messze vele a legrosszabb a mérlegünk (a Hemingway-érában 1,15 pont/meccs), azonban az elmúlt négyből hármat behúztunk, ami azért is csoda, mert korábban volt, hogy három győzelemhez rendre három év kellett.

Mindjárt vége a posztnak, kitartás, addig azonban következzék egy érdekes adat: az elmúlt tíz meccsen átlagosan 0,4 gólt kaptunk, ami valami egészen brutális adat, és grafikonon így néz ki:

Kékkel az elmúlt tíz meccsen kapott, naranccsal a lőtt gólok mozgóátlaga a Hemingway-érában.

És akkor egy valóban utolsó apróság: határán vagyok egy kijelentés megtételének. Lényege szerint valami olyasmiről lenne szó, hogy ha Supka végre rangadót tudna nyerni a csapatával, akkor onnantól el lehet felejteni végleg a bajnokcsapattal összehasonlítást, a bajnokcsapatból élés szövegét, mert két teljesen más foci, bár a hadrend hasonló, azonban máshonnan eredeztethető az eredményesség. Vagyis: 2017 után egy újabb korszakos csapatra lehet kilátás, amelyik a saját jogán is megáll.

Ehhez azonban fel kell nőnie Supinak és a keretnek is, és végre rangadót (, rangadókat) nyerni.