Aludva kettőt Epire: kösz, hogy jössz, mert nagyon kellettél

Megfogalmaznék, majd kifejtenék pár állítást //

  1. Továbbra is egyszerre van játékosbőség és játékoshiány Kispesten.
  2. Egy helyre a kezdőben akkor van igazi versenyhelyzet, ha úgy érezzük, egy kedvencünknek legfeljebb a padon jutna hely.
  3. Egyszerre nem lehet elvárni egymással ellentétes dolgokat. Például kötelező Kispestre hazatérni vs. persze, mert nem kellett külföldön.
  4. Eppel a 70 kispesti bajnokiján 35 gólt lőtt, amivel valószínűleg (mert nem számoltam utána) az utóbbi 5-10 év egyik legjobb gólátlagú csatára az NB I-ben adott klubra nézve.
  5. Ha egy edző nem tudja megoldani azt a feladatot, hogy sok jó játékosa van, akkor keressen inkább másik szakmát.
Egy // Játékosbőség és játékoshiány egyszerre

Nem új jelenség nálunk, hogy adott posztokon bivalyerősek vagyunk, a padra is olyan játékosok jutnak, akik a fél NB I-ben kezdők lennének, miközben másik posztokon konkrét és látványos hiányt tapasztalunk.

Mondok egy példát a csatárokon szemléltetve, mert az a leglátványosabb úgyis. 2017/18-ban konkrétan három kezdőcsatárunk volt, amikor egyszerre volt itt Eppel, Lanzafame és Danilo, majd kicsiben megismételtük 2018/19-ben Daniloval, Holenderrel, N’Goggal, Tischlerrel, valamint Májer Miluval, aki a tavaszt már végig a padon töltötte.

2017/18-ban alap volt, hogy Eppel és Lanzafame kezd, Danilo pedig csereként segít be, ha szükséges. A modell működött, a három csatár együtt 38 gólt szerzett.

meccskezdőbecserélvególgólpassz
Danilo2571863
Eppel32320143
Lanzafeme323201812

2018/19-re meggyengültünk, ott az volt a kérdés, hogy egyáltalán ki legyen a két kezdő? Eppel és Lanzafame ment, vagyis a korábbi csere Danilo lépett előre, valamint Holcsikából csináltunk szükségcsatárt.

Figyeljük meg, hogy a két alapember mellé minőségi csere felállásból egy év alatt odáig jutottunk, hogy szinte édesmindegy kit hagyunk ki, csak legyen meg valahogy a második az egyébként nem csatár Holender mellett.

meccskezdőbecserélvególgólpassz
Danilo2825391
Holender33330162
Májer*1001000
N’Gog23111263
Tischler1921710
* Májer saját nevelésű fiatal, aki ebben az idényben több meccsen is kapott pár percet, ami akár úgy is értelmezhető, hogy felismerve a következő idényre minden bizonnyal kalkulálható totális csatárhiányt, ahhoz nyúltak, aki leginkább kéznél volt, és próbálták fel/beépíteni.

Jól mutatja a két egymást követő év, hogy ha van megfelelő számú embered a kezdőbe, és van kiegészítő embered a padra, akkor könnyebb összehozni egy működő modellt, mint akkor, ha sok játékosod van, de igazából egyik se oldja meg stabilan a feladatot.

Az Eppel, Balogh, Ugrai, Traoré, Tóth-Gábor és Cipf sor nálam inkább 2017/18-at juttatja eszembe, vagyis egy olyan lehetősége, ahol van megfelelő mennyiségű ember a kezdőbe, és van hova nyúlni, ha változtatni szeretnénk.

Bónusz a bőség, mert ennyi játékosra, és nyugodtan számoljuk ide Gazdagot is, nyilván nem lesz szükség a két, esetleg három poszton, tehát valahol meg kellene húzni egy határt, és télen akár kölcsönadni, akár valami más megoldást találni azok számára, akik jelenleg nem férnének be.

Miközben a támadó posztokra azt lehet mondani, hogy nem csak darabra, hanem talán minőségre is megvagyunk, ellenben a középpálya közepén, hamarosan belsővédőben, és esetleg a széleken érezhetünk némi hiányt. Ha nincs Mézga és Tamás, akkor marad a B-terv, vagyis Aliji, Uzoma, esetleg Baráth(!), vagy valami még abszurdabb megoldás.

Érdekes amúgy, hogy 5-3-2-ben és 4-4-2-ben is elképzelve a keretet, máshol látni a hiányosságokat. 4-4-2-nél nálam komolyabb probléma, hogy belsővédőben öregek vagyunk, valamint a középpályáról is hiányzik legalább egy dinamikus, sokat futó és ütközni képes ember. A széleken itt nem látok akkora problémát, mert amíg például Alijiből nem nézem ki a teljes szél bejátszását 5-3-2-ben, addig a klasszikus szélsőhátvédi feladatokra simán alkalmasnak tartom. (l. szegény Heffler is mit összeszenvedett itt a számára idegen 5-3-2-ben.)

Kettő // És akkor mi van, ha Hidi leül a padra?

Évek óta mondogatom, hogy akkor lennék a legboldogabb, ha Hidinek (Kambernek, Gazdagnak, etc) már nem lenne fix helye a kezdőnkben, mert van nála jobb, a játszott focinknak megfelelőbb és eredményesebb ember.

Az elmúlt években sokan elkényelmesedtek Kispesten, mert észrevették, bármi is történjék, helyük lesz a kezdőben. Ha nem is feltétlen az általuk elképzelt poszton, és nem azonnal, de valahol és valamikor biztosan.

És itt most ne azt tessenek érteni, hogy például Gazdagnak, netán Hidinek zsenánt lenne megharcolni a helyéért, esetleg besértődnének, ha alkalomadtán kimaradnak, mert nem tudjuk, hiszen sosem kerültek ilyen helyzetbe.

Ez pedig baj. Magyarán: évek óta iszonyatosan ki vagyunk téve egyes játékosok teljesítményének, formájának, és nem a csapat szerkezete, játéka a meghatározó.

Szükség lenne versenyhelyzetre, és szükség lenne arra, hogy ne hitbizományként kezeljünk státuszokat. Például itt van (2018 óta) Kálnoki-Kis, aki egy viszonylag tapasztalt, nem rossz képességű belsővédő, ráadásul a 29 évével nálunk bőven a fiatalabbak közé tartozik (egy ideje már nem csókolommal köszön Kambinak) – és akinek úgy jár le idén a szerződése, hogy szinte egyáltalán nem használtuk. Két év 66 meccséből összesen 16-on lépett pályára, és további nagyjából ennyiszer ült a padon. Vagyis elfogadtuk, hogy mindent a rövidtávú sikerekért, és marad a Batik, Kamber, Skvorc/Lovric hármas.

Az elmúlt két évben egyáltalán nem nyúltunk a védőhármashoz, egészen Bódog érkezéséig, amikor pár meccsen megpróbáltuk újra a négyvédős rendszert, középen Batikkal és Baráthtal. Majd visszatáncoltunk.

Eppel érkezése tehát talán egy olyan mentális változást is eredményezhet, hogy végre megértjük, nincsenek hitbizományok, és el lehet képzelni a csapatot akár Hidi, Zsótér vagy Szendrei nélkül, ha a helyzet úgy kívánja. Azért, mert valaki őskispesti, vagy mert fiatal, az nem lehet érdem, mindössze egy állapot – viszont a csapatba érdem alapján kerüljön be játékos.

Ha előre akarunk lépni, akkor bizony minden poszton szükségünk lesz versenyhelyzetre.

Három // Az ellentétes elvárások kusza szövevénye

Direkt(!) – meg amúgy se – nézegetek fórumokat, kommenteket, satöbbit, mégis biztos vagyok benne, hogy egyszerre jelent meg a két következő állítás:

  • Eppelnek (Baráthnak, Schönnek, etc) Kispestre kell hazajönnie, mert ide tartozik.
  • Miért jött haza Eppel (Baráth, Schön, etc)? Talán mert nem kellett külföldön sehova?

A szurkolói lélektanra nem most fogunk megfejtést adni, fogadjuk el, így működünk.

És mivel sokan sokféleképp, a minek jött haza, és a jó, hogy hozzánk jött (vagyis erősítés!) támogatói természetesen egymásnak feszülnek és megvívják vérre menő kommentcsatáikat az internetes fórumok harcmezőin. Hurrá! Most jól megmondtuk a másiknak! (Innen is üdvözlöm az élet összes ekkora királyát!)

Négy // Eppel kurvajó

Idézném magamat:

📊 Mennyi mérkőzést kellett játszani a 30. kispesti gólhoz?
👤  Kocsis Sándor 26
👤  Tichy Lajos 44
👤  Nemes József 45
👤  Mészáros József 48
👤  Egresi Béla 54
👤  Serényi Imre 54
👤  Lanzafeme, Davide 54
👤  Eppel Márton 57
👤  Puskás Ferenc 58
👤  Kozma Mihály 59
👤  Kocsis Lajos 68
👤  Esterházy Márton 84
👤  Kovács Kálmán 117
👤  Bodonyi Béla 118

Végül is, Eppel az egyik legjobb gól/mérkőzés-mutatójú játékos a klub történetében. Vajon akkor is hőbörögnének, ha mondjuk Mészárost hoznánk vissza a Fradiból, vagy Kocsis Lajost Gyuláról? A többiekről nem is beszélve.

Pont nem érdekel, hogy Marci esetleg máshova nem kellett, mert nekünk bizonyítottan kell.

Frissítés: Lanzafaménak 54 kispesti mérkőzés kellett a 30 gólhoz. Amikor az hivatkozott statisztika készült, Lanza még nem érte el a 30-at.

Öt // nesze neked, Bódog!

Visszakanyarodva az első pontra (játékosbőség és -hiány egyszerre), Eppellel fel lett adva a feladat Bódognak. Ne szépítsük, magyar szinten bár hiányos, mégis bivalyerős keretet raktak alá, akiknek akkor is be kéne futniuk az első hat hely valamelyikére, ha hétköznap csak edzegetnek, és hétvégén egymás közül választják ki a kezdő tizenegyet.

Ezen a kereten egy edző:

  • vagy rontani tud: a keret (vélt) nominális erőssége mögött végez.
  • vagy bizonyítani tud vele: és kihoz a keretből valamivel többet, mint amennyit beleképzelünk (vagyis a klubok vélt nominális erősorrendjében elfoglalt helyezése előtt végez).

Természetesen nem létezik tiszta, nominális erősorrendje az NB I-es kereteknek, vagyis olyan, hogy egymás mellé rakjuk a játékosok képességeit, tudását, tapasztalatát, és az alapján határozunk meg az erősorrendet, viszont érzete mindenkinek lehet.

Szerintem, és itt most hangsúlyos, hogy szerintem, a Kispest jelenleg a Fradi és a Videoton mögött áll, a Felcsúttal egy kasztban, vagyis a keret vélt erőssége alapján a harmadik-negyedik hely lenne a számára elfogadható.

Ha mögötte végzünk, akkor az edző (szakmai stáb) képtelen volt megoldani a feladatát.

Annyi mázli van idén, hogy a Fradi (és a Videoton) mind erősségben, mind időben elhúzott kicsit (nagyon), vagyis számunkra csak a Felcsút az ellenfél, akiket viszont meg kell előzni ahhoz, hogy elmondhassuk, többet tettünk bele a rendszerbe, mint az egyes összetevőit külön-külön, vagyis a játékosokat mezben.

Az első év minimumprogramja tehát az első négy, ahol inkább a Felcsút előtt kéne végezni, hogy utána, fokozatos építkezéssel, akár komolyabb célokat is belőhessünk magunknak.

Azt ugyan továbbra sem tudom, hogy ki a főnök Kispesten (Bódog vagy Urbányi), a feladat viszont adott.

címlapkép: fb/honvedfc