A távoktatásra átálló Honvéd először hozott le lőtt és kapott gól nélkül meccset // osztályozókönyv

Paks – Honvéd 0-0

2015. május elsején Tóth Iván kapusedző meccselt Pakson az eltiltott Rossi helyett. 0-0

2020. októberében Vezér Ádám kapusedző meccselt Pakson a koronavírus-fertőzött Bódog helyett. 0-0

Van még kérdés?

Apró érdekesség, hogy a 2015-ös meccset még a régi paksi stadionban játszották, és a kispadok mögött, az egykori tribünön helyet foglaló Rossi bekiabálásait az MLSZ úgy értékelte, hogy megszegte a szabályt, és pénzbüntetésre ítélte. Vagyis annyira nem volt hangzavar a stadionban, hogy az eltiltott edző a lelátóról könnyedén túlkiabálhatott bárkit – vagyis az MLSZ dedikáltan egy nézőt büntetett.


Kivételesen nem a dunakömlődi, hanem a paksi halászcsárdát választottuk (közszolgálati: semmiképp se kérjetek ott marhapörköltet!), egyrészt a változatosság, másrészt a Dunára néző panoráma miatt, és mert 2013 augusztusában jártunk ott utoljára egy szolid 1-1-et követően. Valahol a pörköltem közepén, miközben a sokadik olyan darabot toltam ki a tál szélére, amiről sütött, hogy az alapjául szolgáló marha még boldogan kvaterkázott Bem apóval, mielőtt százhetven évvel később felszolgálták volna a tányéromon. Ebben az idillinek talán nem nevezhető pillanatban érkezett a hír, vagyis tette ki a Honvéd, hogy Bódog koronás.

Vagy várjál, lehet, nem is Pakson, hanem még valami benzinkútnál útközben, a lényegen azonban nem változtat: felfogtuk, hogy Bódog nélkül meccselünk, helyettese pedig az isteni Vezér Ádi lesz. (Piroska, Warzycha és Plókai mellett a kedvenc játékosom a kilencvenes évek második feléből.)


Pár perccel négy előtt kerültek fel az összeállítások az adatbankba. A stadion melletti kocsmában, ahol addig az egyetlen jelen lévő Paks-szurkolóval beszélgettünk mindenféléről, hirtelen megjelenik az Élet. Olvassuk a kezdőt, olvassuk a padot, olvassuk a stábot, vagyis hamar nyilvánvalóvá válik, hogy kiket nem neveztünk a meccsre. Jézusom, illetve, jézusunk – állapítjuk meg, mert többen vagyunk, és ilyenkor a magyar egyeztet.

A paksi srác is nézi az adatbankot, szerinte bivalyerős ez a Kispest is. Az arcáról és a mondatairól tapintani lehet a különbséget klub és klub között: ami Pakson bikának tűnik (a marha utáni második fiaskó pár órán belül egy négylábúval), az nekünk végtelen kétségbeesés.

Nincs Gazdi. Nincs Balogh. Nincs Batik. Nincs Boubacar. Nincs Ugrai. Utóbbin mondjuk túl tudunk lendülni. Nincs Bódog. Nincs Pisont. Nincs Klausz. Nincs Györök. És nincs Buda.

Figyelem!
---------
Az imént felsorolt játékosok és stábtagok listája - a koronavírusos Bódog kivételével - mindössze a különbséget mutatja a Videoton és a Paks elleni jegyzőkönyvek között. Kérek mindenkit, amíg az egyes játékosok és stábtagok távolmaradásának okairól nem jelenik meg részletes információ, addig további következtetéseket semmiképp se vonjon le belőle!
Hiányoztak. Pont.

Aztakurva! – mert ezt is mondtuk magunkban és hangosan.

Ilyet még nem láttam NB I-es meccsen: van viszont három(!) kapus, hiszen a kezdőbe jelölt Tujvel mögött, az adatbank szerint ott lesz a padon Horváth Andris és Nagy Sanyi is. A harmincötödik perc környékén csak Sanyi jött ki elénk a melegítő játékosokkal. Andrist egész meccsen nem láttam, pedig nagyon néztem, ha éppen nem volt párás a szemüvegem a hülye maszktól, amit mindig és precízen visszavettem az összes korty után.

A jegyzőkönyv és a meccsrendezések komolyságáról egyébként annyit, hogy Szentpéteri Viktor kapusedzőt nem neveztük a meccsre, mégis szerepel a képeken. Vagyis a melegítésnél még ott volt, majd nem ült le a padra.

Kit fogunk ki helyére cserélni, ha úgy alakulna? A kapusokat leszámítva komolyabb meccsrutinja csak Uzomának, Nagy Gerinek és Alijinek van, ami azért eléggé bekorlátoz, ha teszem azt, az előrejátékot szeretnénk frissíteni.

És a többiek:

  • Craciun (22 éves), belső védő // az egyetlen cserénk a védelem közepére. Tapasztalata pár perc az NB I-ben, három meccs az NB III-ban, néhány meccs a román kettőben és a moldáv egyben, valamint félidők a moldáv válogatottban. A télen lejáró szerződésű Kálnoki-Kist sem neveztük, vagyis, ha nem Craciun, akkor Hidinek kell hátrébb húzódnia.
  • Cipf (19 éves), csatár, középpályás // furcsa, de talán a legtapasztaltabb játékos a padon, akit előre, vagy legalább a támadásért felelős posztokra be lehet hozni.
  • Gale (18 éves), szélső // lassan két éve van Kispesten, szerződést azonban mindenféle egyéb okok miatt csak a nyáron kapott. Az első két fordulóban, amikor még hagyományosan nincs kész a csapatunk – játszott nagyjából másfél félidőt csereként. Azóta az NB III-ban hol kezd, hol csere.
  • Bocskay (18 éves), belső középpályás // mivel nem igazoltunk klasszikus ütközőt a középpályára, így az idei év felfedezettje mindenképp az U19-ből egyenesen a felnőtt kezdőjébe kerülő Bocskay. Az elmúlt három hónapot hol az NB I, hol az NB III kezdőjében töltötte.
  • László Dávid (18), csatár // Cipfhez hasonlóan ő is kettős játékengedéllyel játszik Siófokon, a Honvédban, és a Honvéd fakójában. De főleg az utóbbiban, ahol 12 meccsen 7 gólnál tart. Érdekes módon, idén általában a Paks előtt alakult ki játékoshiány, így László a bajnokságban és a kupában is ellenük mutatkozhatott be.
  • Kocsis Dominik (18), csatár, szélső // idén került fel az U19-ből a fakóba, és az elmúlt másfél hónapban máris kezdőnek számít. Gyors, ügyesnek tűnik.
  • Tóth-Gábor (19), csatár // nyáron hoztuk az NB II-es Haladástól. Az első bajnokin kezdett, azóta legfeljebb pár perces csere. Egyértelműen a felnőttcsapat tagja, vagyis sem kölcsönszerződés, sem kettős játékengedély, sem NB III-as meccs nem érinti.

Rendben, ezzel a paddal kell nekifutni a meccsnek.

Mire a paksi srácnak nagyjából végigmondom a cserelehetőségeinket, egyrészt elunja magát, másrészt nem látom a meggyőzés eredményét az arcán. Akkor a kezdővel kell nyerni, úgyis azok lesznek a pályán. – mondja ki végül a Nagy Igazságot. Ebben maradunk, koccintunk, majd mi balra el.


A meccs mindegy. 5-3-2 az 5-3-2 ellen, dögunalom. Talán, ha Eppel és Zsótér észreveszi egymást az elején, vagy Tamás egyszer rövidebben szökteti magát. Amúgy hatalmas semmi, 80 perc gyömöszölés.

A végén Eppel és Lovric is eldönthette volna, de hogy őszinte legyek, ezen a meccsen bármennyire is szerettük volna a három pontot, talán még közelebb is álltunk hozzá, a kétszer egy kiosztott pont is soknak tűnik.


Szerdán kupa Nemesapátiban, azt talán a fakóval is illene hozni.

Szombaton jön a karantén óta iszonyatosan formán kívüli és magát kereső Mezőkövesd. Nagyon kíváncsi leszek, hogy azon a meccsen kik játszanak majd.


Viszont.

Arról mindenképp beszélnünk kell pár szót, hogy ezt a Kispestet, ha tényleg nagyon szar és reménytelen a helyzet, akkor egyszerűen képtelenség megtörni. Tavaly oda-vissza a Craiova ellen, a korona után, és még hozhatnék példákat az elmúlt évekből, hogy amikor igazán fontos a pont, az eredmény, akkor az sem számít, hogy a pályán esetleg lefociznak minket, mert egyszerűen képtelenség megverni minket.

És vegyük észre, hogy ehhez a lehető legtöbb győztes mentalitásra van szükség a pályán. Olyanokra, mint Lovric, Kamber, Tujvel, vagy akár Zsótér, akik persze, természetes, hibáznak, ugyanúgy hibáznak, mint a többiek, azonban képesek magukat és másokat is hajtani. A Paks ellen Eppelen és Tamáson is hasonlókat lehetett észrevenni, vagyis nagy gondok talán nem lesznek, ha legalább ennyien maradunk, és ki tudunk tenni legalább egy ilyen erősségű kezdőt.

A Kispestet nem veti fel a pénz, igazából a keret is egyszerre bő és egyszerre szűk, több hiányzó is nehezíti a dolgunkat, tehát nem maradt más, mint bízni az elmúlt száztíz év alatt felhalmozott kulturális tőkében, valamint abban, hogy Kamber leordítja a fejüket.

(Közben meg kell jegyeznem, Hidi tegnap óriásit halmaizott. Észre se lehetett venni, mégis, a második félidő elejét leszámítva, a pálya közepén uraltuk a területet. Annyira, de annyira nem csékának való alkat, hogy arra nincsenek szavak. Hidi már-már túl bozsikos akar lenni, minden mozdulatából sugárzik a kimértség, a kockázat minimalizálása egy elfogadható határig, viszont alkatilag hiányzik belőle az eleganciával elfedett csibészség, vagyis a játék kifelé is megjelenített öröme. Az ilyen játékosokra mondják hozzáértőék azt hiszem, hogy zongoracipelő, a mezei szurkolók pedig, hogy olyan semmilyen. Nem szégyen az.)


Osztályozókönyv //

címlapkép: a Honvéd is átállt távoktatásra. Bódog videótelefonon keresztül beszél a csapathoz. fotó: fb/honvedfc