Bár a puszta hőmérséklet már-már tavaszérzést varázsolt (volna) az emberbe, a 2003 ősze körüli Budovinszky-löketek erősségét idéző szél bizony alaposan csökkentette az alapvető komfortérzetet a Bozsik műfüves pályája korlátja mellett szombat koradélután. A Duslo Sala, azaz Vágsellye ellen kezdtük meg felkészülési meccseink sorát, az 1000 Ft-os jegyár miatt –jogosan– kevesebb szurkerrel, mint ahogy azt az időjárás basic paraméterei azért predesztinálták volna…
A találkozón alapcsapatunk tagjai nem játszottak, ilyen-olyan okokból. Ki sérüléssel küszködött (Hfalvi), ki betegeskedett (Kemenes) a jelen vírusgazdag periódusban (tudjuk: a bacik úgy élvezkednek az ilyen télközepi enyhülésben, mint NB1-es futballista a tetoválószalonban), másokat meg azért pihentetett Supka vezetőedző, hogy inkább a próbázók tesztelésére használjuk fel e meccset. Próbázók pedig voltak.
A szerb kapus aki meccs 2/3-ában védett, közepes hatást tett rám, így mikor edzőnk a meccsvégi interjúban közölte, hogy nem tartunk igényt rá a továbbiakban, nem omlottam össze. Az egyetlen vágsellyei gólt pl. alaposan benézte a rác cerberus. A honlap szerint horvát, Supka szerint szlovén hátvéd, ránézésre Maldini és Ibra szerelemgyermeke, aki lábait Cséke Gyuritól lízingelte, kb. átlagteljesítményt hozott, kevés bizonytalansággal, ami bíztató – bár a Duslo támadószekciója azért nem tette annyira próbára (az egyébként meglehetősen MFA-sított) védelmünket. Ő egyébként, abból kiindulva, hogy váltott poszton játszotta végig a 90 percet, valószínűleg a Hemingway és Supka által már beharangozott „középen és baloldalon egyaránt használható hátvéd” címke alatt futó titkos fegyver lehet. Tényleg érdemes még egyszer megnézni. A csatársorban egy Tarmo nevű, a honlap szerint anno a Debrecennek is betaláló észt csoda brillírozott, ő lomha mozgását tekintve a Pala-Zsolesz-Nyonyó vonal újabb reprezentánsa lehetett volna – de tőle is elköszöntünk. Gólján kívül sajna inkább lassú fordulékonyságával és darabos mozgásával tűnt ki mezőnyből, hazaengedése nem az évtized igazolásának elmulasztását jelenti.
A meccsen sok fiatal is lehetőséget kapott, az ősszel megismert srácok közül játszott pl. Nagy Gergő (most sem volt rossz) illetve Sós Márkó (ő egyenesen jó volt). Sóst külön is kiemelném, mind gólja, mind szabadrúgás-kísérletei, mind passzai, mind hozzáállása arról árulkodtak hogy az univerzális posztú játékost nem kéne elherdálni, ellenben adni kell neki a lehetőséget hogy szerezzen csak rutint. Hajrá! Kiemelném Baráthot is aki ma is magabiztos volt bár 1-2 szitu jelezte, hogy keményebb ellenfél ellen lehet hogy gond lenne bizonyos megoldásoknál. Nem baj majd a rutinnal az is megjön. Szegényt amúgy a végén kegyetlenül lerúgta egy helyiérdekű vágsellyei mészáros, reméljük nem lesz komoly sérülés a dologból!
Az eddig általam a nagycsapatban még nem, max akadémiás meccseken látott srácok közül Varga, Remes és Moga a védelemben Tisza és a brazil Azevedo a középpályán kaptak lehetőséget, Vólent meg a csatársorban szerepelhetett ismét- ők most még nem váltották meg a világot de jó látni hogy egyiknél sem dadog a labda. Játszott a 2. játékrészben Bajner is, aki ezek szerint még itt van nálunk (a Paderborn-pletykák ellenére), illetve a jó Karim Rouani aki most nem is volt vészes, bár még mindig nem az a „lendületből 2 szép csellel a kapuig megyek majd bevágom” típusú csatár, inkább a Moralesnél megismert „ha labdát kapok azonnal passzolok tovább” játékát hozta, viszont ebből 1 gólpasszal. Ivancsics az első félidőben játszott, nem is rosszul, heggesztett egy nagy gólt is, reméljük ennél a formánál nem adja alább. Abbasnak meg piros a haja és állítólag megházasodott.
Szerdán a Vasas ellen folytatás, itt pedig az első Supka-nyilatkozat a honlap, illetve blogunk számára. A hallhatóság a nagy szél miatt véleményes, sorry ezért.
A vége amúgy 5:1, összeállításunk :
Adrovic (Bartos 67’) – Baráth, Remes, Bjelkanovic, Varga P. (Moga 46’) – Abass (Nagy G. 46’), Hidi (Tisza 63’), Azevedo (Moreira 46’), Ivancsics (Sós 46’) – Neemelo (Bajner 63’), Vólent (Rouani 46’).
Fotó: Babar.
