OK, ez csak vicc, magam is azon drukkerek táborát gyarapítom, akik szerint iszonyat kifutott féléve volt a 2011-es ősz a kopter brazilnak, de a lényegi mondanivaló itt most a tizi-végrehajtási hatékonyság. Dániel Ló nem szarozott, nem gondolkozott (valszeg ez volt a kulcs, nem volt egy észjátékos), ellenben ösztönből bebaszkodta a büntetőket. És a 0:0-ás, 1:1-es meccsek sorát nyertük így 1-1 góllal, és lettünk majdnem dobogósok azon az őszön.
Idén szintén van egy “szinte-bármi-benne-van” keretünk (kissé túlzok, de alapvetően nem mondok hülyeséget), igaz, ha nem élünk ezekkel a lehetőségekkel, akkor ami benne van, az benne is marad a keretben.
Azaz, pesszibb megközelítéssel: pont azért nem olyan jó az idei keret, mert ezek a momentumok mutatják, hogy nincs a pont rajta az “i”-n, nincs olyan játékos aki ezt felvállalja, beveri. Daniló távoztával emlékezhetünk a 2012-es tavaszra, hasonló lett a helyzet (Gege, Vécse, Csámika is hagyott ki büntetőt), nem is lett meg a bronzérem, bármennyire is vártuk.
Ez egyszerűen nem megy így, ez a lényeg. Most már 6 pontunk bánja a generózus hozzáállást a tizenegyesekhez. Gyula múlt heti bénázása, most Riki ijedt meg (?) a mackógatyás ördögtől, a csapat pedig áll egy helyben, mint az egyenlítői guineai srác a sidney-i olimpián a sávelválasztó bólyáknak sodródva a medencében.
Rossi büszkén vallja, hogy őt kell betámadni a döntésekért, hisz ő jelöl ki rúgót, így akkor most tőle kérdezem: ki a következő ötlete? Csak két halovány javaslat (szurker vagyok, nem szakember, tudom, papír nélkül ne pofázzak): Endi és a Régimódi úr, Kamber Gyuri. Mindkettő a vagányabb típus, az egyik ráadásul jó értelemben vett agyfaszos szerb, bennük bíznék én most. Persze… persze tegyük hozzá, múlt héten én Ricsmonddal rúgattam volna, aztán most láttuk.
Nem könnyű. De ezt gyorsan meg kéne oldani, Mister…