Amikor 2010 őszén elkezdtük a blogot, emlékszem, mennyire tetszett, hogy a sorsolásunk szerint úgy zárunk, hogy itthon a Siófok meg a Vasas, aztán idegenben az MTK ellen, azaz két hazai + egy vendég pesti, és milyen jó lesz forraltborozni a Hungária körúton, és még az sem érdekel, ha nem nyerünk mert a hangulat király lesz.
Végül a Sió ellen kikaptunk, a Vasassal meg döntetleneztünk, ha minden igaz, az MTK-meccs meg annak rendje és módja szerint elmaradt a havazás miatt (ami pont a Vasas elleni végén indult meg, így már hóban vezettem át egy várostúlvégi Halloween-bulira, ahol amúgy iszonyat finom pulykasültet készített egy amerikai lány), de annyira már nem is bántam az elmaradást, olyan kilátástalan volt a Morales-Supka interregnumban a csapat, azt leszámítva hogy az Eger elleni MK-visszavágon láttam Baráth Botit, a bajnokikon meg Nagy Gerit és Czárt, és azt gondoltam, mind az ászaink lesznek majd. Kettő végül be is jött, nem rossz arány. Nos, azóta várok egy hangulatos pesti ősz-zárásra, talán ma megkapom.
A Fáy utca egy ilyen hangulatkirálykodásra mindenképp alkalmas helyszín, szó se róla. A kerület őszutón-télelőn mutatja meg igazi szépségeit (LOL), emlékszem, amikor még évekkel ezelőtt hétfőnként a Fáy utcában a műfüvön fociztunk hétfőnként a barátokkal, egyik novemberi alkalommal hazafele jőve elhoztuk az egyik játékostársat Kispest felé, mert akkor a Havannán lakott (amúgy kapusként vagy 16 éves koráig védett is az utánpótlásunkban) és ő jegyezte meg lakonikus nyugalommal a hátsó ülésről a kis utcákban kanyarogva: „így télvíz idején kib…ottul kiábránító egy hely ez az Angyalföld„. Én amúgy szeretem ám a depresszív hangulatokat és kerületeket, de ez ott és akkor tényleg igaz megállapítás volt.
(OFF: a kerület egészét persze kár leírni ennyivel, és nem is szándékom. Remek sétalehetőségeket kínál például a Fiastyúk (ex-Ernst Thällmann) utcai lakótelep, vagy még inkább a Koma utca környéki OTI-telep, ami a két világháború közötti szociális célzatú lakótelep-építés szép példája, szóval urbanisztikai izgalmakkal erősen tömött ez a városrész is, csak utána kell menni a dolgoknak és nem a novemberi nyomasztásban kell kimondani nyilván a verdiktet az autóablakon kinézve).
Szóval ma megyünk ebben a csodás időben („végre” a hideg is bejött a felcsúti langyoskodás után) a csodásan nyomasztó Fáy utcába, a csodásan nyomasztóvá omló Illovszky-stadionba, de sebaj, azt hamarosan kicsinosítják (és itt most kihagyom a kötelező szöttyögést arról, hogy nálunk meg nem), ebben a csodásan nyomasztó leszálló ködben. Ami vidámíthat (még engem is), az először is a valamelyest kiegyenesedni látszó formánk és a valamelyest besülni látszó Vasas-trend, bár tegyük hozzá, a labdabiztos régi axiómája a Bohócligában az, hogy az ilyen logika semmit, de semmit nem számít. Ennek ellenére attól még nem lesz rossz kedvem, hogy meglett az első oda-vissza vert csapat a B’csaba személyében, ráadásul egy remek NagyGeri duplával és a védőkedvenc fejesével, hogy a Paks elleni piros laptól nem rogytunk meg, és hogy a tanyaközpontból olyan természetességgel hoztuk el a három pontot, mintha az is egy axióma lenne (mert az is, hamár).
Gondolkozhatunk kezdőcsapaton, de kb. felesleges, idén elég szűk tartományok között variálgat Rossi, most sem hiszem, hogy a jobb formába kerülni látszó tizenegyet megbontogatná, talán visszateszi Hidit, bár erre sem esküdnék meg, a Kamber-Gazdag-Nagy Geri sor abszolút jót ment ‘csúton, kicsit támadóbb szellemiségűbb is, mint a Patrikos felállás, és mikor támadjunk, ha nem az önnön romjain ülő Vasas ellen (nem lebecsülve a mai meccspartnert, mert ha mi lebecsülünk valakit, mindig ott a roller, lásd a kozármislenyi kormásra égést).
Úgyhogy még zárom a mai munkapenzumot (munkaszombat, bizony), aztán 2-kor kilövés, a hivatali fancykabát mellett most itt lóg benn a fogason a sál és a mez is a zakó helyett, hiába, évvége, meccszárás, ezt így kell csinálni (remélem azért a főnök nem jön be váratlanul, egyszer én is lehetek renitens).
15.30 Fáy utca, kinn találkozunk. (Ja, és félek egy iksztől, hogy trademarkos RW-sen zárjak).
Teljesen egyetértek. Ha a nehéz meccsekből jobban jövünk ki, mint ősszel, akkor biztosan nem a keséssel kell majd törődnünk a végén.
Nem tudom, miért kell bundát, meg tippmixet emlegetni?! Amikor Gyula meg Proszi rávezette a kapusra a labdát, biztosan szándékosan rúgták a kapusba a labdát, mert bundáztak?! A múlt héten meg a csabai játékosok bundáztak a 93. percben? Vagy a jól fizetett felcsútiak is azért állnak kieső helyen, mert maguk ellen fogadnak, eladják a meccseiket? Hüleség! Ilyen a bajnokság, bárki képes bárkit megverni és bárkitől kikapni. Sajnos ez ránk hatványozottan igaz. Mi kihagytuk, a Vasas berúgta. Fájó, de el kell tudni viselni és reménykedni, hogy a következő meccset/meccseket behúzzuk! CS.A.K.!
ekkora egy szemét bundát…..
Kimentünk,jól játszottunk,sokan voltunk, cseréltünk, kikaptunk.Mondhatnánk hogy tippmix, meg ilyenek, de én ezt egyszerűen nem tudom elhinni.
Szét vett az ideg! Finoman fogalmazva is nagyon utálom a Vasast, nem bánnám, ha mennének vissza a másodosztályba, erre meg mi fogjuk benttartani őket!
Jellemző, hogy egy exkispesti és egy 40 éves veterán góljaival kapunk ki egy olyan meccsen, ahol végig mi támadtunk.
Jó lenne télen összerakni valami olyan csapatot, ami nem hullámvasút stílust képviseli.
Vasas – a Csabát leszámítva – mindenkitől kikapott az utóbbi időben, bezzeg minket megvernek (Debfeceni visszavág)! Öt győzelmükből kétszer ellenünk nyertek. Amennyiben hozzuk a Vasas elleni meccseinket, már nem kellene izgulnunk a kiesés miatt, de így! Meccs előtt, amikor láttam, hogy Nagy visszakerült a kapuba, rossz érzés fogott el, sajnos az összefoglalót olvasva igazam lett, rajta (meg a támadóink bénázásán) ment ell a meccs. Rossz szájízzel zártuk az őszt! sz@r Vasas – a Csabát leszámítva – mindenkitől kikapott az utóbbi időben, bezzeg minket megvernek (Debfeceni visszavág)! Öt győzelmükből kétszer ellenünk nyertek. Amennyiben hozzuk a Vasas elleni meccseinket, már nem kellene izgulnunk a kiesés miatt, de így! Meccs előtt, amikor láttam, hogy Nagy visszakerült a kapuba, rossz érzés fogott el, sajnos az összefoglalót olvasva igazam lett, rajta (meg a támadóink bénázásán) ment ell a meccs. Rossz szájízzel zártuk az őszt!
Kemenes – Baráth, Bobál, Ignja, Botka – Gazdag, Nagy G., Kamber – Prosser, Gyula, Holender. Pad: Horváth A., Csábi, King, Hidi, Lovric, Vaszke, Rikárdó
Màr alig vàrom, persze a forraltbor nàlam elmarad, mert utàna megyek melózni, de nagy kiràlysàg lesz :)
Szóval iràny a pàlya :)
Fura, de én úgy vagyok vele, hogy ez a meccs az egész őszi szezonunkról dönt. Ha nyerünk, jó szezon volt, ha kikapunk, akkor rossz, ha meg döntetlen, akkor eldönthetetlen a kérdés. :)
Én is így vagyok vele valahogy :)