- Tizennégy nyeretlen meccs után a csontutolsó Mezőkövesd simán nyer a bajnoki címvédő otthonában. Utoljára akkor győztek, amikor mi még a BL-ben játszottunk! #hellóvilág
- Szinte a mérkőzés alatt kerül ki a Honvéd honlapjára, hogy fegyelmi okok miatt megváltunk Latifutól. Ehhez hasonló utoljára Csábival fordult elő, akit egy edzőmeccs alatt váltanak le. Akkor ugyanígy a Mezőkövesddel játszottunk. #ó-ió-ció-klubkommunikáció
- EvdM szerint nekünk voltak helyzeteink. #trollolo
- A Kövesd két kapufát is rúgott. #valóság
- EvdM szeretné, ha nem a játékosok ellen irányulna a kritika. #trollolo
Kezdjük a végén.
Megértem a szurkolókat, hogy nemtetszésüket fejezték ki, hiszen Marco bajnok lett a csapattal, ezekután ez természetes. Elfogadom és megértem a kritikát, de szeretném, ha ez nem irányulna a játékosok ellen. Próbálom a munkámat becsülettel elvégezni. (via EvdM)
Ha nem rohant volna be az öltözőbe a meccs végén, akkor láthatta volna, hogy a csapat ott állt a kezdőkörben, anyátlanul, téblábolnak, amíg nem Lanza össze nem kapja őket, hogy mégis ki kéne menni a szurkolókat köszönteni. Amióta itt van, Lanza soha nem tette meg a teljes kört, tegnap igen. Ha EvdM látja ezeket a perceket, akkor tudná, nem a játékosokkal van bajunk, bár való igaz, hogy Laczkó és Deák továbbra is érthetetlen, ahogy az is igaz, tegnapra elfogytunk, nem volt más lehetőség.
A “Grazie Marco” drapi, az Erik go home!, és a marcorossizás nem tűnt fel? Alig hatvan percig tartott.
A Budapest Honvéd FC fegyelmi okok miatt rendkívüli felmondással megszüntette játékosa, Akeem Latifu szerződését 2017. november 23-i dátummal.
Milyen klubkommunikáció az, ahol egy 23-i felmondás 25-én így jelenik meg? 17:28-kor, alig tíz perccel egy bajnoki lefújása után, és nem előtte legalább egy fél nappal? Vagy egyáltalán nem tartozik a közvéleményre, hogy ki játszik?
A pletykák szerint Latifuval fegyelmi problémák voltak, összezördült játékostárssal, és nyilván nem ennyire fekete-fehér a sztori, kellett hozzá legalább két fél, a vége mégis az lett, hogy Latifunak kellett mennie. Azonnal.
King még sérült, Nagy Geri a korzón, Lovricot nem láttam, Bobált se, Latifu ugye nincs, hogy lesz ebből kezdő? Hír legfeljebb annyi, hogy King már edz, Lanza instagramján vicces videó is van róla.
Gróf – Baráth, Kamber, Deák – Holender, Gazdag, Banó-Szabó, Laczkó – Danilo – Eppel, Lanzafame – vagy valami ilyesmi, mert teljesen lényegtelen. A padon Horváth, Pölöskei, Villám, Herjeczki, Stoiacovici, Lukács és Tömösvári. Mondom, teljesen lényegtelen, mert elfogytunk.
EvdM – a lehetőségekhez mérten – megpróbálta összerakni a legerősebb kezdőt, jobb ötletünk nekünk sem lett volna, legfeljebb kicsit más szerkezet. Hét bajnok a pályán, elől az NB I. egyik legerősebb támadóhármasa, az első percben már vezetünk, majd következik kilencven perc szenvedés.
Lehet, hogy Iványi jön nekünk egy tizenegyessel (valószínűleg jön), és akkor mi van? A meccsen komoly helyzete elfogadható mennyiségben csak a Mezőkövesdnek volt, hiába mentünk előre, hiába akartunk nagyon, semmi sem sikerült. Látszott, fejben nem vagyunk ott a meccsen. Az akarat megvolt, az zsigeri dolog kell legyen, ha kifutsz a pályára, az alaprutinok is előjöttek, próbáltunk úgy tenni, mint ha futballoznánk, csak épp nem játszottunk.
Ez a csapat totálisan összeomlott. Nem csak taktikailag, hanem fegyelmileg és lelkileg is. EvdM képtelen erős emberként viselkedni egy olyan öltözőben, ahol a játékosok oldalán komoly hatalmi ellenponttal kell szembesülni. Cristiano Ronaldo is ugrálhatott sokáig, aztán jött egy Zidane, és kuss a neve, mert kettejük viszonyában még mindig van egy klassziskülönbség az utóbbi javára. EvdM nem ellenfél az öltözőben egy Lanzafaménak.
Egyszerű szociometria, tipikus emberi viselkedési folyamatok, és persze egy ordas nagy konteó a részemről, de nem lepődnék meg azon, ha EvdM-nek nulla tekintélye lenne az öltözőben, ahol talán Marckot elfogadják, és ahol könnyen lehet némi klikkesedés, persze nem a klasszikus délszláv módon.
EvdM megbukott, ezen nincs mit beszélni. Lehet, hogy megbuktatták a játékosai, de az az edző, aki képtelen rendet tartani az öltözőben, aki hagyja, hogy pár hónap alatt a fejére nőjenek a csapatából, azt nem tudom sajnálni. Egyetemi tanár barátommal álltunk a korzón, és arra jutottunk, hogy az egyetem már nem a fegyelmezés terepe, ott nagyon nem kéne ezzel foglalkozni, mégis és sajnos néha úgy tűnik, van az, amikor kell. Ha egy öltözőben hasonló problémák jönnek elő, akkor nagyon nagy a gond.
Eriknek mennie kell. Előfordulhat, hogy létezik a világon olyan keret, amivel bizonyítani tudna, azonban a kispesti nem ilyen, és ismerjük Hemingwayt, nem a játékosokat fogja elzavarni tömegesen, hanem az olcsóbb megoldást választja, és repül az edző.
Azonban, és van egy téma ami mellett nem kéne elmennünk szó nélkül, ha már előhoztam az öltöző szociometriájának kérdését. Emlékezhetünk, volt pár év, ami azzal telt Kispesten, hogy kitakarítsuk a keretből azokat, akikkel nem lehet számolni, akik nem a Kispestért játszanak. Hosszú idő volt, több edző belebukott a folyamatba. Aztán jött a klikkesedés, olaszok, szerbek, afrikaiak, volt itt mindenféle kombó, ki kinek az embere, kinek a haverja, akadémista, honnanjöt, kiféle, miféle, a bajnokságból pedig majdnem kiestünk. Sok év kellett ahhoz, hogy megtaláljuk a nagyjából ideális társaságot, akikből ki lehet hajtani az eredményt.
Ez a társaság tavaly összezárt volna, és bárkinek nekimegy, bárkivel elbánik. Eltelt pár hónap és mi maradt belőle? A karmozdulatok hasonlóak a pályán, de már idegesek, számonkérőek, eltűnőben az alázat, hogy akkor segítünk egymásnak, vezényelünk, ha épp ez a feladatom. Tisztán látni a belső kommunikáció zavarait, ahogy a fejetlenséggel megküzdeni képtelen játékosok végső elkeseredésükben egymást hibáztatják. Ezt pedig nagyon nem kéne, mert ha csak egy szikra is megmarad a lefújás után, akkor az begyűrűzik az öltözőbe és a normál emberi kapcsolatokat fogja mérgezni, onnan pedig vége, mehet mindenki amerre lát, nem volt még klub a történelemben, amelyik képes lett volna egy gyűlölködő öltözőből visszajönni.
Rossi volt Palpatine. Ment, és szétesett az a megfoghatatlan sötét erő, ami összetartotta a birodalmát. A futballt nem lehet bázisdemokrata alapokon működtetni, a futballba diktátorok (magister populi) kellenek, akiket megbízunk a feladattal, vezessenek minket, aztán ha kitelik az idejük, menjenek. A diktátori hatalomnak ugyanúgy voltak korlátai, mint a mai edzőknek, és mennyire gyönyörű a párhuzam Rómával: A dictatornak nem volt beleszólása a pénzügyekbe, csak abból a pénzmennyiségből gazdálkodhatott, amit a senatus kiutalt számára.
Magyarországon a diktátor típusú edzőt jó pedagógusnak szokták szakkommentálni, aki ért a játékosok nyelvén. Lehet játszani a szavakkal, de a lényeg ettől még lényeg marad, hogy egy öltözőben egy hatalmi forrás lehet mindössze, és ennek a hatalmi forrásnak kötelezően az edző személye kell legyen. Ha az edző nem minden tett, akarat és cselekedet forrása, akkor megbukott.
EvdM megbukott.
Nekem speciel elegem van a magyarázkodásaiból, a saját kis valóságából, az össze-vissza kommunikációjából, és aranyos, hogy megpróbálja a klasszikus formákat, elmennek csapatépítésre, magára vállal felelősségeket, ám mindez kevés. Megbukott hatalmi forrásként és megbukott szakmai vezetőként is. Nyáron, pár meccset követően nem gondoltuk volna, hogy november végére itt tartunk, és tessék, Mezőkövesd, zakó. Kell tisztább és érthetőbb bizonyíték? Lehet egy tisztességes, aranyos muksó, viszont a feladat, amire vállalkozott túlmutat rajta. Van ilyen.
Pölöskeit egy első tavaszi forduló, egy Fáy utcai vereség után küldtük el; Csábit öt meccs és a Vérhódtól örökölt keret téli megtisztítása után; vajon EvdM meddig húzza a bajnokcsapattal?
kérdés, most akkor mi van? // az MLSZ adatbankjában, tehát a mérkőzés hivatalos jegyzőkönyvében nem szerepel sárga Lanzafame neve mellett, miközben a 83. percben: Lanzafame ordító helyzetben lép ki, apró probléma, hogy lesről indul. Addig reklamál az olasz, míg kap egy sárga lapot.
A kérdés fontos, mert ez lenne az ötödik Lanzának, és így kihagyná Debrecent.
(címlapkép: 1909foto, meccsvideó egyelőre az m4sport.hu-n)
