mégmielőtt. vonatkoztassunk el attól a kérdéstől, hogy jocó, vagy rossi a jobb edző, mert témánk szempontjából teljesen érdektelen.
A Honvédnál Csábi elküldésének módjával most átléptek egy határt. Sőt, nem csak átléptek egy határt, hanem be is vallottak egy dolgot, ami miatt nem mi fogunk szégyenkezni. Szégyellje magát a klub, és kezdheti is, mert bőven van rá oka.
Próbáljuk meg rekonstruálni a történteket.
Csábi pénteken délután még lemegy megnézni Telkiben az NB III-as csapatot, ahol bemutatkozik két új igazolás(?), Izazola és Elez, valamint Meza is kap egy félidőt.
Szombaton, 12:20-kor élesíti a Nemzeti Sport Online azt a cikkét, hogy Rossival tárgyal a Honvéd, és ha megegyeznek, akkor váltja is Csábit.
13:00-kor elrajtol a Mezőkövesd elleni edzőmeccsünk.
13:45-kor, vagyis félidőben már körbefut a pletyka, hogy Rossi az új edzőnk. Röhögünk, valószínűtlennek tartja mindenki.
A második félidőben pályára lép Kone, akit az Öreg nem is olyan rég még “meglátja, tíz gólt lő tavasszal”-típusú csatárként védett be, most viszont csak kelletlenül ingatja a fejét. Meza húsz percet kap.
14:45, vége a meccsnek.
15:30-kor robban a hír, Csábi helyett Rossi az új edző. A sebességéről méltán híres klubkommunikációnak mindössze negyvenöt percébe tellett a meccs végéhez képest. Egy gyors és szűkszavú meccsbeszámoló, majd az edzőváltós hír rohamtempóban.
És innentől mintha elvágták volna. Tegnap délután óta sem Csábi, sem Rossi, sem pedig Hemingway (magyar hangja néha: Gács Pál) nem nyilatkozott. (frissítés: nyilatkoztak, a reggeli Nemzeti Sportban olvasható, valamint egy részletét beidéztük a poszt végén.)
I.) A sunyiság
Rossival vélhetően nem a meccset követő néhány percben állapodtak meg. Azt tudjuk, hogy a mister idén már járt Budapesten (még január elején), nyilatkozott is a sajtónak, és akkor még arról beszélt, valószínűtlen, hogy a télen edzőváltás legyen valahol az NB I-ben. Hemingwayről pedig azt mondta, megorrolt rá a távozása előtti télen, mert más csapatok felé kiküldte menedzsere a szívíjét.
Eltelt azóta nagyjából egy hónap, Csábi dolgozott nyugodtan (január 26-án még “Csábi jó választás“). Illetve annyira nyugodtan nem, mert a fél kerete sérült, vagy menet közben sérült le, a próbázók sora egymást váltotta, közöttük pedig alig lehetett felfedezni minőségi játékost. Mindezt érzékeltette is Csábi. A norvég kapott néhány percet Pakson, a holland ugyanennyit a Bozsikban, Morgan balhátvéd dettó, satöbbi. Őket még sikerült valahogy elzavarni a keret közeléből.
Ekkor érkezett viszont Meza és Kone (valamint, és állítólag még néhány játékos, köztük kolumbiaiak, akik ha nem is feltétlen a nagycsapathoz, de az NB III-ashoz már odakerültek, vagy valószínűleg oda fognak kerülni). Meza venezuelai válogatott játékos, alapvetően nem rossz. Tisztes kis támadó középpályás, pont olyan, ami nekünk vagy van, vagy olyan lesz a játékunk, hogy nem igazán tudnánk kihasználni a jelenlétét. Mert ne felejtsük, közben mi a kiesés elől menekülünk, alakul egy felduzzasztott csatársor, nem igazán lehet a védelem rovására tovább támadósítani a kezdőt. Konét meg hagyjuk, mert lehet, hogy jó képességű erőcsatár (ezt eddig nem bizonyította felénk), és azt is elfogadom, hogy magyar játékost például egyáltalán nem vesznek meg portugál csapatok, tehát akár még vállalható is lehet, de azt azért nehezen veszi be a gyomrom, hogy amit láttam belőle, azok alapján van, aki bevédi.
És itt jön a valódi sunyiság.
Nemhogy bevédi, képes és kirúgja miattuk az edzőt. Mert indok eddig egyetlen hangzott el, a Mezőkövesd elleni meccs alatt(!!!) készített NSO-s interjúban, hogy Hemingwaynek nem tetszik a mutatott játék.
Broadcast live streaming video on Ustream
Értitek? Nem tetszett neki a felkészülési meccseken mutatott játék. A felkészülési meccseken. Felkészülési. Ahol a keret fele-harmada alig, vagy egyáltalán nem játszott sérülés miatt. Ahol egymást váltotta a sok próbázó. És ahol Csábi kelletlenül berakta a próbázókat.
Fordítsuk le: nem tetszett, hogy Csábi nem azokat játszatja, akiket én szeretnék.
Az most mindegy, hogy az előző mondatunkban szereplő én, az magát Hemingwayt takarja, vagy egy vele összefonódásban lévő, vagy őt befolyásoló érdekcsoportot. A lényeg, hogy nem az edző döntött a csapatról és csepp beleszólása sem lehetett a keret kialakításába.
Ezek után világméretű sunyiság a háttérben edzőváltásról tárgyalni.
és ne legyenek kétségeink, hétfőn nem csak az új edzőt fogják sajtóbemutatni
2.) A zsigerből érkező hazugságok
Kispesten annyira elszálltak maguktól, hogy már észre sem veszik, mikor mondanak igazat, mikor hazudnak, és mikor mondanak teljesen mást, mint akár néhány nappal korábban. Egyszerűen csak az adott percet nézik, hogy abból hogyan lehet viszonylag jól kijönni.
Segítek: sehogy.
Az elmúlt évek alatt nem csak nekünk, a Honvéd mindennapjait követőknek lett elegünk a folyamatos hazudozásból, ferdítésekből, féligazságokból, a transzparencia totális hiányából, hanem már feltűnt a kívülállóknak is. Lassan ott tartunk, a Hemingway-féle klubmodell, sőt minden, ami ehhez akár lazán is kapcsolódik, legyen az szurkoló, játékos, építendő bármi – pária lesz a futballtársadalmon belül.
Én nem akarom, hogy engem Hemingway-jel azonosítsanak, én Csábi Józsi akarok lenni!
Akinek jelent valamit a Honvéd, akinek jelent valamit a közösség, akinek jelent valamint az, hogy holnap is lesz bajnokság, és jövőre is lesz bajnokság, akinek jelent valamit az, hogy saját nevelés, aki érti ezt az egészet. És nem hazudik bele a szemembe.
Je suis Jocó
Nem tudom elégszer mondani.
Ezzel az edzőváltással mindannyian át lettünk kúrva. Nem kicsit, nagyon. Felejtsünk el innentől bármit, amit a klub jövőjére vonatkozólag mondtak, mert semmit, de tényleg semmit sem jelentenek. Nemzetközi kupa? Jó helyezés? Fiatalok beépítése? Nem szólok bele a csapat munkájába. Hazudsz, hazudsz, hazudsz és hazudsz!
Aki képes kirúgni a felkészülés hajrájában egy edzőt azért, mert nem akar majd játszatni neki nem kellő játékosokat, az bármilyen aljasságra képes lehet, miért kellene elhinnem akár egyetlen mondatát is?
3.) Innentől
Csábi kirúgása egy cezúra volt, mert bennem most végleg eltört valami. Fogtam tegnap este egy nagy üveg sört és egy kisebb üveg pálinkát, majd leültem gondolkodni.
Mit akarok én még ettől a Kispesttől? Mit jelent még nekem ez a Kispest egyáltalán? Van bármi olyan, ami a Honvédhoz köthető, de az én Kispestem?
És végül arra jutottam, hogy szinte semmi. Az én Kispestem a barátaim, az én Kispestem az, amikor a Kispest én vagyok egy társaságban, az én Kispestem az elmúlt éveim, az én Kispestem a családom, az én Kispestem már csak egy legenda. Elmúlt.
Egy droid lettem, aki még kijár a meccsekre, mert a meccsekre ki kell járni, és ennyi. Találkozom ott emberekkel, beszélgetünk, netán sört iszunk, társaságként viselkedünk, a meccs pedig csak egy színes díszlet mindehhez.
Követelem vissza a Kispestemet! Kilenc éve van itt Hemingway, és – nem érdekel, hogy fáziskéséssel, hogy mások már korábban megmondták, mert ez nem így működik – most jutottam el oda: köszi, ennyi volt. Vagy te, vagy én.
A meccsekre továbbra is ki fogok járni, mert engem még úgy tanítottak, hogy a klub az első, a klub pedig a meccseken, bajnokságokon keresztül tartja fenn magát (miközben egy teljesen másik síkon, a szurkolók lelkében létezik!), de Hemingwayről végleg letettem. Részemről várom, kívánom, áhítom, akarom, hogy távozzék Kispestről, mert vele többet nem akarok egy klubhoz tartozni. Felőlem otthon, a négy fal között maradhat továbbra is honvédos, még talán örülök is neki, hogy egy újabb szurkolóval gyarapodtunk az elmúlt évek alatt, de ne legyen többé a tulajdonosa annak a dolognak, amit én Kispestnek hívok.
És hangosan fogok röhögni, ha erkölcsről, etikáról, beteg emberekről nyilatkozik majd, mert tudom, nem újságíró áll vele szemben, hanem egy tükör. És úgy majd elhiszem.
frissítés [13:00]: Csábi a Nemzeti Sportnak megerősítette, amit nagyjából sejteni lehetett: nem engedett beleszólást a szakmai munkába, nem akarta a jöttment játékosokat. Idézem inkább:
„Nem indokolták az elküldésemet – mondta a korábbi tízszeres válogatott védő, Csábi József, aki szerint a jelenlegi keretben, főképp a fiatalokban van lehetőség, de talán a kieséstől való félelem vagy maga a nemzetközi igazgató, Fabio Cordella olyan irányba tereli a klubot, ami nem a Honvéd érdekeit szolgálja. – Az elmúlt tíz napban sokat vitáztam a tulajdonos úrral az átigazolási politikáról, kedden konkrétan elmondtam, hogy szakmailag vállalhatatlan, ahogyan és akiket idehoznak a klubba. Lehet, ha mindenre csak bólogatok, ma is én vagyok a Honvéd vezetőedzője, csakhogy az nem én lettem volna.”
Nem kell nagyon a sorok között olvasni, hogy megértsük: Kispesten az edző csak a tulajdonos (nemzetközi igazgató?) bábja lehet (mondjon, hazudjon ettől eltérőt bárki is). Vajon Rossi pontosan tudja, hogy most milyen helyzetbe csöppent bele?
