A Kispesti Atlétikai Club alapszabályai.
1. Az egyesület cime: Kispesti Atlétikai Club, székhelye: Kispest, hivatalos nyelve magyar, szine: fekete-piros, pecsétje közepén diszkoszdobó Kispesti Atlétikai Club körirattal.
2. A club célja: a testedzés különféle nemeinek /: atlétika, football, vivás, uszás, torna, stb. :/ müvelése és terjesztése. Ezen cél elérésére a rendes torna, vivó órák, atlétika és football tréningek, versenyek és kirándulások, stb. szolgálnak.
(…)
Kispest, 1909. július 10.
Varga Bálint, elnök
Krausz Jenő, alelnök
Z. Kiss Ernő, jegyző
Bede István, titkár
Szám: 108967/1909 II a. Látta a m. kir. belügyminiszter Budapest, 1909 év október 1.-én
a Miniszter megbízásából: Kégl miniszteri tanácsos
1909 nyarán indult egy csodálatos utazás, a kispesti labdarúgás legismertebb klubjának története. Száztizenegy évvel később a klub még mindig létezik, az alapításkor emberi ésszel beláthatatlan és elképzelhetetlen sikereket élt meg, azonban a klub nevéből menet közben elkallódott a Kispest.
Ez pedig tarthatatlan.
Tény, hogy a számszakilag a legtöbb eredmény a Budapesti Honvéd névhez köthető, tény, a Honvéd név talán ismertebb a határainkon túl, és az elmúlt évtizedek, valamint a médiafogyasztási szokások átalakulása miatt esetleg már itthon is, azonban mindez teljesen érdektelen, hiszen egy klub, a klubunk nevét nem kifelé kell értékesíteni, a mások véleménye nem lehet cél vagy érték, mert akkor javaslom a Borussia Honvédot, a Real Kispestet, esetleg a Honvéd United neveket, hanem magunknak, a szurkolóknak, a klubhoz kötődőknek kell megfelelnie.
Márpedig ezt a klubot 1909 nyarán Kispesti AC néven alapították. Kispesten.
A Honvéd 1949 végén jelent meg a történetben, einstandolta a Kispestet, majd a következő negyven évben egy, a korábbitól teljesen eltérő modell szerint működve, a világ egyik legnagyobb sportegyesületévé vált, és ehhez nem keveset tett hozzá a sikereket sikerre halmozó labdarúgó szakosztálya. A korábbi társadalmi bázis kinyílt, egyre többen kezdtek szurkolni az egyesületnek. Egy párhuzamos történelem vette kezdetét.
A Honvédot megtagadni nem lenne helyes. Tény, hogy a váltás, a beolvasztás erőszakkal történt, egy olyan korszakban, amikor az ország sem volt a maga ura, miért pont szegény Kispestet hagyták volna békén? Tudjuk, 1956-ban szinte egyedül nekünk nem adták vissza a nevünket. Sok minden tudunk, sok minden történt abban a negyven évben, azonban talán a legfontosabb, hogy egyre többen álltak a klub mellé, akik ma is szurkolóink, akiknek a gyermekei is a mi szurkolóink lettek, és így tovább.
Azonban, és ez nagyon fontos, hogy ha a Kispestet elengedjük, akkor elfogadjuk a tényt, hogy 1949-ben örökre bedaráltak, megszüntettek egy klubot, mégpedig az én klubomat. Amíg a Kispest név nem szerepel a klub nevében, addig ne használjuk az 1909-es alapítási dátumot, ne használjuk a piros-fekete színeket, ne legyünk büszkék Nemesre, Olajkárra, Puskásra, Bozsikra, sőt, úgy általában véve semmire. A Honvéd nem egy történet folytatása, hanem részben egy másik történet, amit próbáltak összegyúrni a miénkkel, és mivel elég sokáig csinálták, nagyjából sikerült. Én büszke vagyok a Honvédra is! És ebben a mondatban az is a legfontosabb szó.
A Kispest-Honvédnál egyszerűen nem létezhet tökéletesebb név. Kispest néven alapították, Kispest néven létezett negyven éven át, a Kispestre csapott le a Honvédség, hiszen azonnal eredményt akart felmutatni, majd jött negyven év Honvéd, negyven év szinte végig a hazai csúcs közelében. 1991-ben aztán végleg összeértek a szálak, és kimondták azt, amit ki kellett mondani: Kispest-Honvéd.
Nem Budapest(i), Kispest. Óriási különbség. A Budapesti Honvéd egy országos lefedettségű klub, aminek a székhelye ugyan Budapesten található, azonban csak egy a Honvéd nevet viselő sportegyesületek sorában, igaz, messze a legnagyobb. A lényeg belőle tehát nem a Budapest, hanem a Honvéd. Ahogy a Kispestből a Kispest.
Nem fogom szépíteni, ezért inkább kimondom a lényeget, ami az én nézőpontomból a leghangsúlyosabb:
a Budapest Honvéd elnevezés fenntartása végleg legalizálja a Kispest, mint saját jogon is létező történelem feladását, elengedését.
Ez pedig számomra elfogadhatatlan.
A címer
viszont egy sokkal nehezebb kérdés. A mostaninak egyértelműen mennie kell, mert egy torzó. Hiába esett át a 2003-as megjelenése óta több ráncfelvarráson, nagyjából mindent tagad, ami ennek a klubnak a történelme. Idővel belekerült a Kispest felirat, valamint jelen van benne a kispesti városi jelképek közül az oroszlán, azonban miért csak egy, ha a város címerében kettő van? Már magának a pajzsnak az aránytalan formája is azt sugallja, hogy próbál hasonlítani valamire, azonban nem eldönthető, hogy a Kispest által használt pajzsra, vagy bármi másra a világból. Esetleg azon a legendás éjszakán egy olyan címerrajzoló varázslót sikerült csak letölteni (gondolom shareware verzióban!), amelyben minden más forma fizetős volt?
Ahogy nekem az 1991-es Kispest-Honvéd címere is egy torzó, mégis több van benne a történelmünkből, mint a jelenlegiben. Bevallom, bár fiatalon szinte minden tankönyvemet telerajzoltam a háromrét hasított címerrel, beleírtam nagybetűkkel, hogy Kispest és Honvéd, azonban mindezt tudjuk be a sajáttá formálódó rajongásnak, amikor már nem csak az otthonról hozott tudást örökítem tovább, hanem a saját tapasztalataimat, érzelmeimet éltem meg. Szerettem azt a címert. Akkor.
Közben eltelt tizenhét év, tizenhét olvasással, tanulással töltött év, és arra jutottam, a Kispest(-Honvéd) bizony több az 1991-es címernél, azonban egyelőre fogalmam sincs, hogy pontosan mivel.
A szavaztatással nem értek egyet. Egyrészt a facebookos szavazásokat nem tartom sokra, másrészt nehezményezem, hogy úgy tesznek fel egy kérdés, hogy nem állítanak narratívát mögé. Vajon mit akar jelképezni az 1991-es címer modernizált verziója? Mit szándékozik Kispestként, Honvédként, Kispest-Honvédként, Bp. Honvédként képviseni a klub?
Az én Kispest-képemben van oroszlán a várostól, van sárkány az utcából, az én Kispestem piros-fekete (és nem vörös-fekete!), az én Kispestem egy lokális klub, miközben az én Honvédom egy sikerorientált egyesület, egy közös nyelv, amit használva megértetem magam bárhol az országban, ha a kezemben sörrel egy helyi szurkolónkkal beszélgetek. Az én Kispestem a Guriga, a Honvédom a kisvárdai babgulyás.
Ezért van, hogy nem tudok jó szívvel szavazni az 1991-es címerre hajazó tervezetre, miközben a jelenlegi konkrétan émelygést vált ki belőlem.
Elszalasztott esélynek
tartom ezt a szavazást. Úgy látszik, van valamiféle nyitottság egy klubnarratíva megalkotására (a klubnarratíva több, mint egy brand), erre besűritik egy facebookos kérdésbe: egyik vagy másik? Valahogy nem érzek késztetést, hogy akár egy gomb lenyomásával is asszisztáljak hozzá. Elfogadom a többség döntését, feltételezve, hogy bármit is számít a klub döntése szempontjából, és inkább élem tovább a saját Kispestem, ahogy eddig is tettem.
Olyan történelmi pillanatot engedünk most el, amit jól kihasználva, valóban egyedivé és leginkább sajátunkká formálhatnánk a klubot. Érzékeltetésül bedobok egy példát, hogy értsétek mire gondolok. A prágai Bohemians címerében például egy kenguru található, ami egy 1927-es ausztráliai turné emlékére került bele. De vajon hány klub használ a jelképei között sárkányt? A Bozsik stadion ugyan a Puskás Ferenc utcában található (nagyon helyesen!), azonban a Puskás Ferenc utca (leánykori nevén: Újtemető utca) az Ady folytatása, az Ady pedig nem más, mint az egykori Szent Imre herceg, majd Sárkány utca. Természetesen a csavar a történetben, hogy a Sárkány utca nem egy mezei sárkányról, hanem egy korábbi kispesti birtokosról, Sárkány Józsefről kapta a nevét, azonban mindez a népnyelvet cseppet nem érdekelte, és a kispesti szurkolókat sárkányoknak, a stadiont pedig Sárkánybarlangnak nevezte.
Nem, nem azt mondom, hogy induljunk el a sárkány irányába, azonban 1991, a Budapesti Honvédból történt kiválás óta egyszerűen képtelenek vagyunk kibeszélni, hogy pontosan minek is szurkolunk, ha a klubunkra gondolunk? Mi a modern Kispest, Honvéd, mindegy minek nevezzük története? Harminc éve képtelenek voltunk akár egyet is előre lépni. (Leszámítva talán Kaszás Kálmán valóban hiánypótló krónikáit, azonban a modern kispestiség/honvédosság megfogalmazását ezeken a történelmi kiadványokon nem kérhetjük számon.)
Vannak tehát fontosabb feladatok. Például egy valódi társadalmi vita arról, hogy mit szeretnénk képviselni, kik vagyunk egyáltalán?
A névben részemről nincs kérdés, a címer azonban, bocs, nem ennyire egyszerű. A címer egy jelkép, nem egy huszadlagos valami. Egy címerben a klubnak, a klub által képviselt értékeknek, esetleg a klub által hivatkozott történelemnek, térségnek kell megjelennie. Egy címer nem lebeghet a semmiben, nem tartalmazhat torz, semmitmondó elemeket. Egy címer ne kitalálni akarja a klubot, hanem legyen annak az egyik alappillére.
A Facebookon feltett kérdésre nem szavaztam, és nem is fogok, mert azon túl, hogy a klub egyetlen értelmes megnevezése a Kispest-Honvéd kell legyen, minden másról valódi társadalmi vitát kellene tartani, és nem egy homályosan elképzelt brandet ráerőszakolni az emberekre. Ismét.
A poszt nem szerkesztőségi vélemény.
