mert menet közben valahol elengedtem ezt az idényt. Szégyen egy Honvédnál, hogy már októberben, és még csak nem is valami hű de nagyon komoly célt, hanem egy szimpla feljutást az NB I-be.
Hihetnék még a csodában, azonban
- 2017-ben már megvolt talán egy életre,
- 2019 áprilisa óta szívós munkával leszoktattak a csodavárásról.
Marad tehát a lézengés.
És még a lézengésből sem a megszokott, az ismert, az NB I. kilátástalan középmezőnye, hanem a dühös fajta, a tehetetlen fajta a másodosztályban. Egy egészen újfajta lézengést kell megtanulni, elsajátítani és gyakorolni.
Nagyon fontos, hogy a lézengés semmiképp se csapjon át apátiába, mert az a Kispest végét jelentené.
A határ valószínűleg nagyon vékony, figyelnünk kell majd. Az apátia ugyanis elmaradással, közömbösséggel jár, és ha nem marad senki, aki bármit szóvá tenne, akkor vége a klubnak. Látványosan így se nagyon hozza lázba őket az évek óta tartó eredménytelenség, képzeljük el, mi lenne akkor, ha nem csak befelé fordulnának, ahogy most teszik, de végleg megszűnne minden külső kontroll.
Szóval a lézengést kell majd gyakorolni valahogy, és tenni mindezt úgy, hogy nem léteznek sorvezetők, nem írtak a témáról életvezetési tanácsadók sikerkönyveket, mindent önerőből kell kitapasztalni.
Valahogy nehéz elképzelni, hogy az NB II. tizedik helye környékén ne üresedjen ki egy
hajrá, Kispest!
szurkolás.
Tényleg, ebben a kontextusban mit jelent egy hajrá? Hova? Minek? Az egyetlen legitim cél a feljutás tíz pontra, ilyen távolságot pedig nem igazán szokás ledolgozni. Az elmúlt húsz évben mindössze egyetlen példát találtam:
Igen, annak az Egernek sikerült.
- 2008/09-ben a Pápa tíz forduló után a hetedik helyen állt, hat pontra a feljutó helytől, és a végén ugyan csak a második lett (két csoport volt akkoriban az NB II-ben), azonban a csoportgyőztes Gyirmót elcseszte a nevezését, így ők jutottak fel.
- 2009/10-ben a Siófok kilenc pontos hátrányban volt tíz forduló után, mégis feljutott.
Az egycsoportos NB II-ben a
- legnagyobb ledolgozott hátrány három pont. Ezt a Békéscsabának sikerült 2014/15-ben.
- legrosszabb helyezés a hatodik volt, ahonnan még feljutottak. Felcsút, 2016/17.
A legrosszabb pontátlag (figyelem, mi jelenleg 1,2-n állunk) az Egeré volt, mégpedig 1,3. A második legrosszabb, 1,6 a Pápának és a Siófoknak, utánuk pedig két 1,7 pontos következik: 2009/10-ben a Szolnok, és 2010/11-ben a Diósgyőr.
Vagyis több, mint tíz éve nem fordult elő olyan, hogy tíz forduló után 1,7 pont alatti teljesítménnyel feljusson csapat az NB I-be.
A Nagyszámok Törvénye alapján tehát nyugodt vagyok, és a Mosonmagyaróvár ellen tényleg csak lézengeni megyek ki. Remek szórakozás lesz a fakó után, az őszi napsütésben levegőn lenni egy kicsit a barátaimmal. Lehet, hogy sörözni is fogunk.
Ezt az évet ugyanis elengedtem. Nincs értelme belelovalni magam egy statisztikailag fölösleges reménykedésbe. Aztán ha mégis összejön a csoda, és meglesz a feljutás, akkor megköszönöm, megtapsolom, elismerem, amit kell, azonban most, ma, mostanság egyszerűen képtelen vagyok hinni benne.
Pinezits meccs előtti nyilatkozata már fel sem bassza az agyam. Annyira mindegy. „Mindenkit bánt a szereplés”, jajj, hova szarjak. Olyan szinte kurvaciki az egész, ami itt megy évek óta, hogy arra nincsenek szavak. Sajnálom persze Mátét (Pinezits), aranyos srácnak tűnik, lehet, hogy nem ezt érdemelné, azonban ő vállalta el a Kispest padját, itt pedig nem szépeket mondani kell, ha megszólal, hanem előbb és közben hozni egy minimumot. Szépeket mondani Patrascu, Krémer, Verebes, Varga Zoli, annyi edző tudott, aztán láttuk, amit láttunk a pályán.
Mindegy.
Legyen meccs, mert meccsen lenni jó dolog.
címlapkép: Dina Nasyrova/Pexels.com
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
És béla ott volt?
Itt az nb2- ben azt vettem észre, hogy a pályán a mutatott játék, és az eredmény semmilyen viszonyban nincs egymással. Ma szerintem kifejezetten rosszul játszottunk. Az elsö félidőben Dúzs tartott meccsben minket. Aztán a semmiből érkező második gólunk után már ugyan jobbak voltunk, mint a nyeretlen, tökutolsó , de addig nulla volt a teljesítményünk. Korábban meg hiába játszottunk sokszor jobban, a döntetlenes meccseket elbuktuk, a győztes meccseket meg leadtuk döntetlenre, esetleg azokat is elbuktuk. Mindenesetre már 6 pontra vagyunk a kiesőhelytől. A csapat is csak lézeng a másodosztályban, cél nélkül.
Teljesen a megszokott módon kezdődött meccs. Gyorsan rúgtunk egy gólt, utána jött a lelki görcs. Ismét nem tudtunk két góllal elmenni, és jött az ellenfél egyenlítése is. A fiúk akarását, kitartását dicséri a második félidő, amikor volt foci (is), meg két megérdemelt gól, de a ziccereket be kell rúgni! Legyen szó Holmanról vagy bármelyik fiatalról. Lehetett volna simán 5 rúgott gól is. Ezzel együtt Dúzs volt a csapat legjobbja, aki hetek óta kiemelkedő teljesítményt nyújt! Ez a tény felhívja a figyelmet a védekező munka javítására a védő sorban és a középpályán egyaránt. (Van rá két hetünk.)
Meggyőződésem, hogy a játékpercek meghozzák azt a rutint, és azt az önbizalmat ami az eredményes játékhoz kell. Az akarat, a hajtás és a képesség adott hozzá a srácoknak.
Aki ezt a meccset nézi, nem lehet, hogy nem látja: a csapatunk egy kalap szar. Rúgtunk egy gólt, aztán mindenki elengedte a meccset. Lézengtek, dülöngéltek. Aztán meglepődtek, hogy az ellenfél is a pályán van. Jé, gólt is tudtak rúgni!?
Totális a káosz a pályán. Két egymás utáni előre passz nem jó.
Le lehet közvetíteni látatlanban az egész csapatot, fejből. Holman az „Arany Alkony” gerontológia sebességével rombolja a támadásainkat. Adorjánnak nincs egy épkézláb passza. Lőrinczi passzol, de hová? Kinek? Kocsis Dominik fut, cselez, elpasszolja, vagy belefordul a védőbe. Bobál sprintelget, de egy amazonasi lajhár lehagyja. Kerezsi labdát se kap.
Elképesztően gyenge teljesítmény!!!
Megkockáztatom, hogy a csapat rosszabb, mint a játékosok egyenként. Nem mintha a játékosok egyenként elérnék az NB2 felsőbb szintjét.
Második félidei játékunk nyomokban labdarúgást tartalmazott. De a véleményemen ez nem változtat. A MMóvár gyenge. Mi valamivel kevésbé voltunk gyengék.
Köszönöm, hogy leírtad a valóságot és azt, ahogy én is látom. Már kezdtem azt hinni a sok Holmant és Lőrinczit dicsérő hozzászólás mellett, hogy én vakultam meg😉
Nb1-ben ilyenkor azért még ugy emlekszem ment nemi remenykedes, par gyozelem es dobogo, még nem sokkal rosszabb, mint tavaly ilyenkor, csinalhatunk egy jo tavaszt, stb. Iden valamivel hamarabb fogyott el a turelem, nem is ertem. :)
(Ironiaaaa.)
Pedig most, ellentetben az elozo evekkel, ugy erzem tenyleg megindulunk felfele. Hogy ez igaz-e, ill. mire lesz eleg, meglatjuk. Kijarni meg evek ota csak a jo levego, sor, haverok kombo miatt jarok ki (ok, meg termeszetesen Kispest).
A tökutolsóval játszottunk… és Dúzs volt így is a legjobb…
K.sok munka kell még ide. Védekezésünket rossz nézni, főleg a box-to-box emberekét… kb.nem ütközünk. Így nehéz
A tökutolsóval játszottunk… és Dúzs volt így is a legjobb…
K.sok munka kell még ide. Védekezésünket rossz nézni, főleg a box-to-box emberekét… kb.nem ütközünk. Így nehéz
A tökutolsóval játszottunk… és Dúzs volt így is a legjobb…
K.sok munka kell még ide. Védekezésünket rossz nézni, főleg a box-to-box emberekét… kb.nem ütközünk. Így nehéz
Mitől indulunk el, amikor a középpályán a szarok bele felirattal ellátott két nagymellényes játszik, akiknek egyébkén a példát kellene mutatni azzal, hogy felszántják a pályát. Holman pl azzal mutatta meg, hogy annyit nem futott mint én amikor leviszem a szemetet. Mondjuk egy dolgot mesterien csinál, kiválóan helyezkedik úgy, hogy ne kelljen a labdával találkoznia, és látványosan mindig az ellenkező irányba mutatja társainak, hogy hova adják a lasztit..
Matematikailag minden lehet , még a csoda is. Én bízok Edinában a csapat pszichológusában és remélem , hogy csapatot a stábot ( esetleg a tulajokat is ) végre sikerült mentálisan helyre rakni , hogy ma egy felszabadult és nem csak a csodában , de elsősorban önmagában bízó, felszabadult , hajtós , fantáziadús nem az utolsó-utáni pillanatok cseréivel megzavart csapatot látunk. Így ma egyértelmúen lenyomjuk a mosókat , ami elhozza a várva-várt győzelmi sorozatunkat . Ma görcsölés nélkül ,de győzni kell , CSAK A KISPEST !!!
Remélem csillapodik a nagy szél, mert vérciki lenne nem megverni a MOTIM-ot, pedig olyan időjárási körülmények közt ami ma volt nem lesz könnyű.
Belső védő nélkül, grundstílusú eszetlen középpályával, másfél csatárral nem is olyan ciki. Még kiesni sem az NB2-ből.
Az alma a fáról lefelé esik. Nagy szélben is. Ez fizika. Ha imádkozol, akkor sem fog felfelé esni.
A nincstelen és menedzseletlen Honvéd lefelé esik. Nagy szélben pláne. Ez is fizika. Mondhatnám: tervszerű.
Azt nem tudom, hogy természettörvény-e, hogy a mosónők, a mendelényik és bozók korán halnak.
Szabó Alex és Pekár bizonyíthat! Játszottak együtt az UP csapatban. Nem szabadna, hogy gond legyen! Ha Adorján végre nem játszana, a kp máris erősebb lenne. Bobált is felejtsük el egyelőre.
Egy általad leírt csapatnak nem ciki, de mi a Kispest vagyunk! Nekünk igen is az!
A korán halnak kifejezés relatív! Fiatal korban vagy korán reggel? 🤔