Meg kell állapítsam: mégiscsak szeretek meccsre járni. Van, amikor csupán a lábam visz ki, hiszen ott kell lenni, számomra úgy normális, úgy értelmezhető a világ, ha ott vagyok a meccsen. És vannak a tegnapihoz hasonló napok, amikor nem csak fizikailag vagyok jelen, hanem úgy is érzem, hogy Meccsen – így, nagybetűvel: Meccsen – voltam. Az ilyen napok erősítik meg az emberben: futballszurkolónak lenni tényleg nagyszerű dolog. Kiváltképp kispestinek.
(További nagy előnye a mérkőzések helyszínen való megtekintésének, hogy félidőben nem tolják a pofánkba a propagandaegyperceket.)
_hamar lerendeztük
Úgy kezdtünk, ahogy a BVSC ellen az utolsó felkészülésin, és kb. úgy cseréltünk, ahogy az előre sejthető volt. Egyedül a végeredmény miatt kellett megrendezni a mérkőzést, mert az nem volt előre kőbe vésve.
Az első negyedórában akkora volt a fölényünk, hogy látszott, csak idő kérdése, mikor lőjük meg az elsőt. Végül nem akcióból jött össze, hanem Baki fejelte be Csontos szögletét a 13. percben (hmmm, mintha a felkészülés alatt is történt volna ilyesmi). Kellett, mert már kezdtem attól félni, hogy jön az Örök Törvény, és magunkra húzzuk az addig semmit sem mutató Videotont, és elkezdünk a szintükön játszani, ami pedig onnantól egy kiszámíthatatlan meccset jelentett volna.
A gól után azért kellett Tujvel védése.
Meg a második gólunk.
Idén úgy látszik azt találta ki Feczkó újdonságnak, hogy nem az ellenfél, hanem inkább mi lőjük az első gólt, a második és a többi viszont a szokott módon maradjon nálunk. Ebből például az jön ki, hogy nem az ellenfél vezet, és mi fordítunk, hanem eleve mi vezetünk. Eleinte kicsit, aztán jobban.
A 28. percben Pekár szerzett labdát a térfelünk közepén (Szamosi mellett, aki innen kezdte el kísérni a támadást), indította Medgyest, Medgyes Hangyát, Hangya pedig levitte majdnem az alapvonalig, és onnan passzolt vissza a tizenegyes pontra, ahol az érkező Szamosinak már csak be kellett passzolnia a jobb alsóba. Ennyike és kettő.
Sima. Nincs miért izgulni, lehet megnyugodni, és lehet élvezni a meccset. Van még hátra nagyjából egy óra, használjuk ki minden percét. Persze az sem baj, ha a csapat is hozzáteszi a magáét, mert a Videotont Videotonban oktatni, alázni, szopatni és a többi minden kispestinek melegséggel töltheti el a szívét.
Pekár közben a 41. percben jelezte a kispad felé, hogy valami nem stimmel. Cserélni kell. Reméljük nem agyrázkódás (Kálnoki-Kissel ütközött pár perccel korábban), mert abból volt már pár neki. Nem véletlenül játszott sisakban hosszú ideig. A helyére az U20-as Somogyi állt.
Apropos, U20:
- 83 Szamosi: 1-83. perc
- 71 Simon: 1-71. perc
- 46 Somogyi: 44-90. perc
- 7 Szabó Ákos: 83-90. perc
Összesen 207 perc a kötelező 180 helyett. A 44. és 71. percek között hárman voltak egyszerre a pályán.
A második félidőre szerencsére nem sok minden változott, sőt, Zuigeber szabadrúgásával az utolsó fél órára gyakorlatilag eldőlt. Innentől viszonylag nyugodtan lehetett próbálgatni mindenfélét. Például a felkészülés nagy részét sérülés miatt kihagyó Pinte érkezett középcsatárba, mert a padon nem volt ott se Kántor, se Ihrig-Farkas. Láthatttuk Gyurcsót is meccskörülmények között, valamint az U20-as Szabó Ákos is kapott pár percet a jobbszélen.
Egyedül amiatt van hiányérzetem, hogy tényleg égető a középcsatár-probléma, és ezért Pintét kellett megnézni a poszton, és nem mondjuk egy fiatalnak, például Kovács Eriknek adni játékperceket.
[🎙️ podcast] Bőven lenne még miről írni, azonban inkább elmondjuk szóban. Ha minden összejön, akkor már ma este, ha nem, akkor valamikor holnap kerül ki a Nekünk a Kispest meccskibeszélője.
_papíron félház, de milyen félház
7042 volt a hivatalos nézőszám. A hétvége második legnézettebb meccse az NB I-et is beleszámítva. Egyedül az Újpest-Diósgyőr előzte be a maga 10111 nézőjével, viszont a 6834 nézős Nyíregyháza-Kisvárda már valamivel elmaradt tőle, a többi pedig nagyon. Az NB II-ről nem is beszélve.
Eleve, 7000 néző az NB II-ben egy nem bajnoki címet ünneplő, vagy arról döntő mérkőzésen (pl. 2024 ETO-Vasas, 2023 Diósgyőr-ETO, 2011 Diósgyőr-Cegléd) mindössze kettő volt az elmúlt tizenöt évben(!) és mindkettő Diósgyőr-Nyíregyháza: 2022-ben 7300, 2011-ben 8000 néző előtt játszottak. (forrás: magyarfutball.hu)
Fel van tehát adva a lecke. Ahhoz, hogy ezt a számot a 8200 fős Bozsikban überelni tudjuk kelleni fog a vendégek segítsége is, ugyanis 6800 jegy körül szokták megnyitni számunkra a hazai szektorokat (l. pl. 2023-ban a Honvéd–Mezőkövesd). A legjobb alkalom persze a 2026. május 10-i hétvége lenne, amikor a Vasast fogadjuk, és ha minden jól megy, vagy már túl vagyunk a feljutáson, vagy a Vasas lesz az egyik szett- és meccslabdánk.
Még egy apróság: a vendégbe nagyjából 1400 jegy ment el. Az NB II. második és harmadik legnézettebb meccse a Szeged–Kecskemét volt 1812-vel, valamint a Vasas–Csákvár (1–4, muhhhahahahaha) 1791-gyel. Összesen, és nem csak a vendégben. (A szegediek szurkolók/ultrák bejelentették, hogy az értelmetlen kitiltások miatt nem járnak meccsre.)
A végén azért ünneplés közben ránkoltották a villanyt.
_osztályozókönyv
címlapkép: 1909foto
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
Az első gólunk előtt pont azt mondtam többeknek, hogy most nem az az érzés, hogy a kimaradt helyzetek után kapunk egy gólt a semmiből, hanem biztos volt, hogy hamarosan vezetünk. Csodás este volt.
A fiatal szabály úgy szól, hogy 7000 percet kell a pályán töltenie 2005. 01. 01 előtt születetteknek. De ebbe 2000 perc erejéig beleszámít 2004. január egy előtt született is, azaz Pekár 44 perce is ideszámíthat. Azaz egy meccsen átlagban fiatal 2.5 játékosnak kell játszania, ha a támogatást el akarja a csapat érni. Nyilván a 60. percben vezetünk 4-0-ra jöhet több fiatal. Az más kérdés, hogy az elvben legerősebb csapat szinte soha nem léphet pályára. Hát ez lecke az edzőknek és ez nem csak futballszakma, hanem matek is.
A HONVÉD NAPJA ELJÖTT MÁR!
CSAK A KISPEST, KISPEST, Ő A SZTÁR!
Gondolom Kovács jött volna be ha Megyó nem dumálja ki magát
Illetve most túl jók voltunk, ideje Balogh Norbertet centerbe leigazolni .-)