A találkozót követően Supka vezetőedzőt kaptuk mikrofonvégre. Az érthetően nem túl feldobott szakvezető azért még nem esik kétségbe, némi variálással a kezdőn készülünk a jövő hét 3-mas terhelésére ami az ellenfelek sorát (Vidi, Debrecen, majd ismét Vidi, ebből kettő idegenben) nem ígérkezik sétagaloppnak. A szurkolók segítségére számító vezetőedzővel való minibeszélgetésünket a tovább után olvashatjátok.
– Ahogy azt a sajtótájékoztatón is említette, nem könnyű bármit is mondani egy ilyen meccs után – egy erősen X-szagú találkozón maradtunk pont nélkül…
– X szagú, igen, mondhatjuk. Sajnálatos az eredmény, mert egyenrangú ellenfelei voltunk a második helyezett Ferencvárosnak, és bőven akadt olyan momentum, elsősorban a második félidőben, amire lehet építeni a továbbiakban- ezért is különösen fájó a vereség. Nagyon buta gólt kaptunk, ezen a szinten, NB1-es játékosok, gondolok itt a védelemre, nem engedhetik meg maguknak az ilyen figyelmetlenséget – le kellett volna védekezzék ezt a szituációt. Abban bízunk, hogy a jövőben –ha fogalmazhatok így- kiegyenlítődnek a „külső körülmények” amelyeket a csapat nem tud befolyásolni és akkor majd mi örülhetünk. A sérültek gyógyulásával a variációs lehetőségeink is bővülhetnek.
– Kezd kellemetlen közelségbe kerülni a kiesőzóna is ezzel a két tavaszi vereséggel- és a közeljövő sorsolását elnézve nem lesz könnyebb dolgunk. Mi lehet tenni a felkészülés során, hogy ne uralkodjon el a csapaton az idegesség?
– Nem gondolnám, hogy nagy gond lenne. Ma szoros vereséget szenvedtünk az összeszokott FTC ellen, a második félidőben szinte felborult a pálya, ám nem tudtunk eredményesek lenni. Nem hinném, hogy a csapatnak idegeskednie kéne, dolgozunk tovább és bízunk abban hogy az eredményeknek jönniük kell.
– A sérülések miatt átalakított kezdőben 2 fiatalunk is helyet kapott és Vólent is lehetőséghez jutott a 2. játékrészben. Az ő teljesítményükkel mennyire volt elégedett?
– Elégedett voltam de azt látnunk kell: ezektől a srácoktól még nem várhatjuk el hogy ők nyerjék meg a meccseket. Most még. Részfeladatok megoldására viszont már alkalmasak. Nagy Geri ma kezdő volt , ma ennyi volt benne a játékában, ezt mondhatjuk el Patrikról is, és Vólentnek is adtunk lehetőséget. Tehetséges srácokról van szó akik értékei a klubnak, de fokozatosan kell tapasztalatot szerezniük. A közeljövőben is (ők is és mások is) megkapják az esélyt továbbra is, de szerepeltetésük és ennek foka nyilván meccsszituáció függő.
– Szembetűnő volt az első játékrészben a kreatív játékos hiánya a középpályán, a második félidei kettőscsere ezen javított valamelyest. Zelenka hogy áll fizikailag és ön szerint megoldhatja ezt a problémát?
– Én nagyon bízom ebben. Folyamatosan hozza be a lemaradását, éri utol magát, ma már 30 percet játszott is, reményeink szerint a jövőben egyre nagyobb feladatok hárulhatnak rá, egyre nagyobb szerepet vállalhat a játékunkban. De természetesen nem szeretnénk pusztán egy emberre kihegyezni a felállásunkat.
– Nem könnyű hét vár ránk: Vidi-Debrecen-Vidi.
– Nem könnyű valóban. Nincs idő a sebeinket nyalogatni, a két kupameccs és a következő bajnoki is a nyakunkon. Fel kell állnunk, nyilván lesz 1-2 variálás a kezdőcsapaton, és próbálunk tudásunk szerint a legtöbbet kihozni a mérkőzésekből. A Fehérvár ellen hazai pályán mindenképpen szeretnénk egy olyan eredményt elérni, ami a továbbjutás szempontjából optimális esélyeket kínál nekünk a visszavágó előtt. Ehhez nagy szükség lesz a közönségünk támogatására is, akik ma is remekül szurkoltak, ezt ezúton is szeretnénk megköszönni nekik!
Fotó: Babar.
Sajátos mérkőzésre került sor vasárnap este a Bozsikban. Sajátos, mert a Fradi elleni meccs minden idényben kiemelkedő fontosságú, minden egyéb szócséplés itt fölösleges is. És sajátos azért is, mert olyan dologra vállalkoztunk egy jóbarátommal, amire eddigi focinéző pályafutásunk kapcsán még nem volt példa – azaz helyszínen, egymás mellett végignézni az inkriminált rangadót. E így magában nem sokat mondhat az olvasónak, de mivel finoman szólva ellentétes frontokon foglalunk helyet a Kispest-Fradi viszonylatban, így már árnyaltabb lehet a kép. Kivételesen bevállaltam hát állandó pályamenti posztom elhagyását és a régi jó korzós törzshelyre katapultáltam magam a haveri társaság közepébe, az említett fradisztikus kollegával szorosan egymás mellett, permanensen tárgyalva meg az eseményeket, mindketten kíváncsian arra, hogy ami korábban 15 éven át sosem sikerült, egész pontosan emberi hangon és egymás vérig sértése nélkül végigtárgyalni egy Kispest-FTC-t, az most, 2-3 hónapra a harmadik ikszes életkortól végre megvalósul-e. A tovább után kiderül.
