vh – Oldal 821 – Csak a Kispest!

Gumicsizmás, hólapátos kellemes húsvéti ünnepeket mindenkinek

Péntek délben így nézett ki a Hungária körúti MTK-stadion, két napnyi heroikus hólapátolás után. Minden tiszteletünk a különböző csapatoknak, akadémistától NB I-ig, hogy próbálják játékra alkalmas állapotba hozni a pályát. Jelenleg esik az eső, saras a pálya, talán még egy Yodát is találnánk a Dagonya-rendszerben.

A stadionból származó legfrissebb információink szerint lesz meccs, vagy legalábbis nagyon akarja mindenki, hogy legyen, aztán majd Szabó sporttárs a kezdés előtt dönt, elég magasra pattan-e mindenhol a labda. A hajtás után egy rettenetes minőségű fotó a rettenetes minőségű talajról, a belénk oltott Bálint gazda minden okosságával mondjuk: ha lesz is meccs, kegyetlen sárdagasztást fogunk majd látni.

Minden más beharangozónak jelenleg nem sok értelme (ettől még lehet, hogy lesz), hiszen három hete nem léptünk pályára, Baráth és Tandia ugyanúgy eltiltott (az egyik még két meccsig, a másikuk még két napig), és mi okosat lehetne mondani egy valószínűleg irreális körülmények között megrendezendő rangadó előtt? Talán azt, hogy fejjel talán jobbak vagyunk.

Vajon létezik stoplis gumicsizma?

update [13:30]: Az MTK közben halasztana: hiába sikerült megszabadítani a hótól, az esőzés miatt teljesen használhatatlan a gyep.

update [14:00]: Vajon ez mit jelenthet?

A Versenybizottság határozata értelmében a végső döntést a játékvezető hozza majd meg a találkozó előtt. A csapatok és a rendezői gárda úgy készül, hogy lesz mérkőzés.

Elmagyarázzuk:

A meccs kettőkor kezdődik szombaton, vagyis Szabó sporttárs (a bíró) úgy egy körül kimegy lemeózni a talajt, és megállapítja, játékra teljesen alkalmatlan, ahogy azt már pénteken is jelezte Domonyai László, az MTK klubigazgatója. Ha ez történik, akkor azt úgy kell elképzelni, hogy mindkét csapat már a Hungárián, néhány néző a lelátón, feleslegesen béreltek a rendezők biztonsági embereket, nyomtattak jegyeket etc. Ergo baromság.
A labda fel fog pattanni Szabó sporttársnak, aki úgy érzi, kettő körül alkalmas a pálya a mérkőzésre, mert a Versenybizottság így döntött. Hogy ez a kezdeti és idilli állapot meddig áll fenn a 90 percből jelenleg erősen kérdéses, valamint az, hogy mennyire veri majd szét az amúgy is rossz állapotban leledző gyepet, az szintén. Az MTK nem fenntartója a saját stadionjának, mégis neki, illetve a játékosainak kellett letakarítaniuk az elmúlt napokban, így jogosan merülhet fel, ha most játszanának rajta, azt sem fogja felújítani, tehát egész tavaszra maradna a botrányos állapot. Ez viszont nettó kibaszás.

Most legyen bárki okos.

Te mivel ünnepled Döme 50. szülinapját?

Tisztelt Szerkesztőség!

Csaba vagyok, 42 éves budapesti sportember, hosszútávfutó. Détári Lajos idén ünnepli 50. születésnapját. Véleményem szerint a magyar labdarúgás kiváló egyénisége volt a hatvanegyszeres válogatott és ötszörös világválogatott játékos. Ezért úgy döntöttem, hogy tiszteletem jeléül 50 perces futással fejezem ki elismerésemet az Ő kiváló eredményei előtt. A futásra természetesen az 50. születésnapján kerül sor Kispesten.

(via albertgazda)

Néma döbbenet ült úrrá rajtunk, vagy hogy mondják. Csaba futni fog Döméért. Mondjuk Döme mindent megérdemel. Ha rajtam múlna, az osztrákoknak lőtt gólja előtti, a labanc védőket egyéb égtájak felé elfektető mozdulatából csináltatnám meg a Hősök tere első interaktív köztéri szobrát, miközben az álló alak, deréktól fölfelé egy pultot támaszt, kezében kisfröccsel. Döme a magyar futballista archetipusa, a velünk született Mohács, a magyar-román 92. perce, amikor semmi, de soha semmi sem sikerül, – miközben. És Dömét ezért tudjuk szeretni.

A szürkebarát 50 árnyalata. – ha igazán méltóak akarunk lenni, mondja oglizán andrás barátunk. Illetve 50 kisfröccs, a szürkebarátot már csak mi tesszük hozzá. A kérdés viszont ennél sokkal, de sokkal keményebb: vajon milyen az a futballközeg, ahol egy Détári kaliberű játékosról ennyi marad csak meg az emberekben? És persze a 61 válogatottság, a világválogatottság, meg a szőkeség. Pedig vitte volna a Juventus Platini helyére, ha az após (Komora) és az MLSZ (meg még ki tudja kik) engedik. Akkor még tényleg benne volt, hogy valaki lehet, de hagytuk elkallódni, ő pedig hagyta magát.

Döme kurvára nem a kisfröccs! A bulvár nyilván ezt szereti, van neve, legurítja, Fradinál is volt, zsíros lesz a példányszám. És ez a bulvár sem talált igazán fogást rajta. Iszik, ivott, és? Ki nem? Megteheti, joga van a hozzá. Mindenki ott cseszi el az életét, ahol tudja, vagy ahol akarja. A munkáját (edző) nyilvánosság előtt végezte, mégis miről szóltak a vele kapcsolatos hírek állandó jelleggel? Hogy Döme szerződése szerint nem ihat, amíg a Fradi edzője. Tényleg? Ennyire hülyíteni kell a népet? Rendben, a Nemzeti Sport főszerkesztője nagy haver, de Buzgó keze sem érhet el mindenhova, ha valaki talál valamit, az Döme nevével hír.

Egy ilyen volt az utóbbi időben: Horváth bundaügyben vallott Lipcsei Bettára és Détárira. Később kiderült, az sem úgy volt, hanem Kenesei Zoltánra, aki nem szólt végül Détárinak. Hoppá.

Lehet Döme rossz, vagy sikertelen edző, lehet egy világcsavargó, akit eleinte párthatározatokkal, majd később minden más okkal ide-oda rángattak, lehet egy link pali, és persze igaz, azért mert nagyjából az utolsó vállalható magyar játékos volt a világ előtt, az nem lehet minden későbbi dolgára mentség. Ellenben azokhoz a későbbi dolgainkhoz nekünk szinte semmi közünk. Nekünk Döme a játékos, az edző, vagy ha nyilatkozik, akkor a véleményformáló. És ez a Döme csak az osztrákoknak és a lengyeleknek lőtt góljai miatt, bármit tehet bármikor, örökre a hősünk marad.

Ja, és mellékesen Döme kurvára nem a Fradi sem.

Nagy a közösség ereje amúgy, így egyetlen futóbolond sem veszhet el a ködben. Csabáról is kiderült közben, hogy szereti a kerek évfordulókat, mert ilyenkor mindig talál valamilyen alkalmat a futásra. Tavaly például Brezsnyev haláláról emlékezett meg egy laza 30 kilométeres etappal. Már most remegve várjuk a következő bejelentését.

Egy nappal kevesebbet pihenhetünk bárkinél, és majdnem csak a felét a másik véglethez képest

Tegnapi posztunkban már szó volt róla, hogy az MLSZ nem kicsit nézte be a Honvéd meccsnapjait, kezdési időpontjait. Ezek után jogosan merülhetett fel a kérdés, hogy akkor most csak velünk csesztek ki ennyire, vagy másokkal is?

Mivel a szerdai pótlás pontos időpontja még nem ismert, ezért mi belőttünk egy délután hatot, úgy talán nagyot nem tévedhetünk. És lássunk csodát, a három forduló közti időben csaknem egy nappal kevesebb pihenőnk lesz, mint az utánunk következő Diósgyőrnek, és néggyel, mint a leglazább programú Újpestnek.

Köszönjük az esélyegyenlőség nevében.

Megint 48 óra?

Rossi legutóbb teljesen jogosan akadt ki. A Pécs elleni Ligakupa-visszavágót követően (lefújás: szerda, 19:45) alig telt el 45 óra és 15 perc, hogy Iványi a sípjába fújjon, elindítva a Paks-Honvédot. Nyolc játékosunk mindkét meccsen pályára lépett.

Az NB I. idei versenykiírásában egyetlen szó sincs arról, hogy két mérkőzés között mennyi időnek kell legalább eltelnie. A Ligakupáéban szintén semmi. Vajon létezik bárhol bármilyen ajánlás a hasonló esetekre? (Ebből a cikkből kiderül, jelenleg két napot kell adni, de a teljes regenerálódáshoz három lenne az ideális. Sőt, a két vs. három napot pihent csapatok mérkőzése kiemelkedően unfair.)

Fontos a kérdés, mert újra sűrű hetek elé nézünk. Tegnap (március 19.) az MLSZ módosította az eredetileg április 6. (szombat) 14 órára kiírt Honvéd-Debrecen időpontját, és áttette április 7. (vasárnap) 16:30-ra. Rendben, most legalább jó előre szóltak, lehet tervezni.

Közben az elmaradt 20. forduló pótlására is találtak egy szerdát, méghozzá április 10-et. Egyelőre pontos időpontok még nincsenek, csak annyi fix, hogy a Honvéd-Fradi szerdán lesz.

Április 12-én (pénteken) 17 órakor viszont már újra játszunk, méghozzá a Kaposvárral. Számoljunk csak! Ha a Fradi ellen 15:15 után kezdünk, akkor a meccs sem érhet véget 17:00 előtt, vagyis ismét 48 órán belül kellene kétszer játszanunk.

Megnéztük, az NB I. versenykiírása ismeri a keddi és a csütörtöki játéknapokat, amiből az utóbbi nyilván kiesik, 24 órán belülre talán még ott sincs pofája senkinek betenni két meccset, ellenben a kedd már érdekes lehet. A vasárnapra áttett Honvéd-Lokit lefújják 18:15-kor, vagyis kedden ugyanebben az időben akár kezdeni is lehetne, ha ragaszkodunk a 48 órás pihenőhöz.

Vagy még jobb lett volna kicsit gondolkodni előre, és békén hagyni a szombati Debrecent, a Fradit betenni keddre, és akkor pénteken mehetünk a Rákóczihoz. Egy, azaz egy módosításra lett volna szükség, ugyanis a Fradi a 22. fordulóban szintén szombaton játszik idegenben, a Haladás ellen, vagyis a kedd nekik is belefér.

Nézzünk egy hipotetikus esetet, mondjuk legyen a szerdai kezdés 18 óra. Ekkor a Loki után pihenhettünk 5:45+24+24+18=71:45 órát, vagyis majdnem három napot. A Fradi után a Kaposvárig viszont csak 4:15+24+17=45:15 órát, azaz nagyából három órával kevesebbet még a minimális két napnál is.

És mi van akkor, ha az a szerda mondjuk kedd, és ugyanúgy 18 óra? Akkor a Loki után kapunk 47:15 órát, a Fradi után pedig 69:15 órát. Az egyik nem kettő, a másik pedig nem három nap.

Nehéz jó döntést hozni, de ami most van, az úgy abszurd, ahogy már eleve halva született. Köszönjük.

Különösen nekik.

Frissítés: További szépség, hogy az NB II-es csapatunk Vác elleni hazai meccsét is átteték április 7. 16:30-ra, vagyis az adott napon egyszerre két mérkőzést fognak a Bozsikban rendezni.

És, hogy az egész még kacifántosabb legyen, idéznénk az NB II-es versenykiírásból:

A sportszervezet 1990. január 1. és utána született játékosa az adott fordulóban /az adott forduló napján a pénteket, szombatot, vasárnapot és hétfőt együttesen kell érteni/ felnőtt bajnoki mérkőzéseken / NB I; NB II / összesen három félidőben szerepelhet. (13. Játékjogosultság, E/3 pont)

Vagyis ha a két mérkőzést egyidőben rendezik (Honvéd-DVSC és Honvéd-MFA-Vác), akkor nem teljesülhet a szabályzat azon rendelkezése, miszerint egy játékos három félidőt játszhat az adott fordulóban. Ennyit az esélyegyenlőségről.

Újabb frissítés: A 16 csapat egyéni menetrendjét, pihenőnapjainak számát meg lehet nézni itt. Tényleg jó ez így?

Jelenlegi állapot (március 20. 17:30):

április 7. 16:30 Bp. Honvéd – Debrecen
április 7. 16:30 Bp. Honvéd-MFA – Dunakanyar-Vác
április 10. ??:?? Bp. Honvéd – Ferencváros
április 12. 17:00 Kaposvári Rákóczi – Bp. Honvéd

Mint mindennek, úgy a vendégszektornak is vannak határai

Minden vendégjegy elfogyott a vasárnapi Honvéd-Fradira. Mostanság biztos jó fradistának lenni. Az őszi fizetéselmaradások miatti sztrájk óta nagyot fordult a világ, az új igazolások európai középszintet képviselnek, a csapat eredményes, a nézők özönlenek a stadionba.

Hozzánk – ha minden igaz – 1300-an fognak ellátogatni, ami az NB I-ben kötelező, nézőszámarányosan 10%-ot kitevő vendégszektorra nézve nagyjából 300 fővel több, mint azt a 9-10ezer férőhelyes Bozsikban legalább elvárható lenne. Kicsi stadion, kicsi vendégszektor.

Régen, még a Hemingway-éra előtt volt olyan, hogy a nézőszám maximalizálása miatt megnyitottuk az egész szembeszektort, a mieink pedig átköltöztek a kanyarból a korzó szélére. Lehet így is, csak épp most nem olyan időket élünk, hogy így is kelljen.

A Bozsikban a Kispest van otthon. Ez tény, megkérdőjelezni sincs értelme, a mi stadionunk, ki van írva a bejárat fölé, ide adtuk le a nevezésünket, ide köt a történelmünk.

A demagógia azonban hatalmas ellenfél, így mi is hajlandóak vagyunk egy posztot szentelni a saját érveinknek, bár nem lenne rá semmi szükségünk.

Írtuk, tudjuk, népszerű a Fradi, legyen úgy, nem baj, járjanak emberek meccsekre, mert az jó, de ne akarjanak többletjogokat maguknak, csak azért mert sokan vannak. Az egyik ferencvárosi szurkolói oldal próbált utánajárni, hogy az amúgy általában üres Bozsikba miért nem nyitnak meg számukra újabb, és újabb szektorokat, hiszen oda is el lehetne adni a jegyeket. Őket meg tudjuk érteni, ők szurkolók, szeretnének ott lenni egy-egy meccsen. Velük nincs is semmi baj.

Azonban a szövődményekkel igen. A rendőrséget, a katasztrófavédelmet felelősségre vonni badarság, nem is foglalkoznánk a témával. Az MLSZ által kívánatos nézőszám-növekedéses szöveggel dobálózni viszont maga a kőkemény demagógia. És ez már nem tetszik nekünk, pláne nem egy magát hitelesnek tartó futball-magazintól. Mondom miért.

Mi vagyunk otthon.
Megfelelünk a szabályoknak, átadunk egy – a kötelező méretnél valamivel nagyobb befogadóképességű – szektort a vendégeknek, ahogy mi is elvárjuk, hogy idegenben mi is megkapjuk.
A jegyár annyi, amennyi, nem ügyeskedünk vele, ahogy volt már rá példa néhány stadionban, ahová nagyobb számosságú utazótábor érkezett.

Ezek csak a szikár tények, de nézzük tovább, mi lenne akkor, ha egyáltalán felmerülhetne, hogy megnyissunk újabb szektorokat:

Bevételnövekedés? 1400 forintos vendégjeggyel számolva, 1000-2000 darabbal több eladott zsuga 1,5-3 millió forintos többletbevételt jelentene. Azt most hagyjuk, hogy egy valahányszáz milliós költsévetéssel dolgozó klubnak ez mennyit jelent, nem érdekes. Azt viszont sejtjük, hogy a megnövekedett biztosítási költségek (ami a rendezőt terhelik) ennél valamivel nagyobb összeget tennének ki.
Az esetlegesen megnyitható szektorban nincs semmilyen biztonsági berendezés, a pályától elválasztó sövény semmiképp sem nevezhető annak (l. biztosítási költségek).
A hazai drukkerek hagyományos helye az északi kanyar, a vendégszektort csak a mellettük lévő, kerítésektől mentes helyekre lehetne kiterjeszteni, ergo nekünk kéne költöznünk. Otthon. Ez elfogadhatatlan.

Figyelem, egy szó sem esett arról, hogy így van esélyünk arra, hogy többen legyünk, mint a fradisták, esetleg leszurkoljuk őket, mert mindez csak néhány elvakult ultrának lehet fontos (oks, jobb otthon magunkat hallani, de most nem erről van szó). Egy, a szabályokat betartó klub lehet kedves a vendégeivel, átadhat neki szektorokat, de elvárni tőle felesleges.

És ne feledjük, akik kérik, azok szintén szurkolók, akinek kutya kötelességük megérteni, ha egy csapat otthon van, akkor az hadd legyen otthon. Át tudom érezni a jegyről lemaradók sirámait, meg is értem, mégis azt mondom, ez most így jó.

A Hemingway-érában nem minden intézkedés nevezhető szurkolóbarátnak, de az a minimumprogram, vagy elv, hogy a saját stadionunkban mi lehessünk otthon, az megkérdőjelezhetetlen, és egybevág az érdekeinkkel, elvárásainkkal.

Pont.